Magyarországra is elért a kanyarójárvány, többen megbetegedtek! Kiket veszélyeztet leginkább a kanyaró? Milyen tünetekkel menj azonnal orvoshoz?

Szülők lapja

Gyerekbetegségek

Szülők lapja


Magyarországra is elért a kanyarójárvány, többen megbetegedtek! Kiket veszélyeztet leginkább a kanyaró? Milyen tünetekkel menj azonnal orvoshoz? Kanyarójárvány: az 1969 előtt születettek egyáltalán nem, a későbbi generációk is csak részlegesen védettek a kanyaró ellen, mivel 1990-ben lecserélték azt a vakcinát, amelyet addig használtak. Az egészségügyi személyzet körében kimutatott kanyaró megbetegedések miatt zárlatot rendeltek el a makói kórház fekvőbetegeket ellátó osztályain és sürgősségi részlegein - jelentette be a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának vezetője március 4-én, szombaton, közölte az MTI.

Kiket fenyeget elsősorban a kanyaró?
Mint Almási István, a szekszárdi Balassa János Megyei Kórház infektológus főorvosa az M1 aktuális csatorna szombati híradójában elmondta, az 1969 előtt születettek egyáltalán nem, a későbbi generációk is csak részlegesen védettek a kanyaró ellen, mivel 1990-ben lecserélték azt a vakcinát, amelyet addig használtak.

A főorvos szerint a mostani védőoltás már megfelelő védettséget biztosít, ráadásul a oltást ismétlik kisiskolás és kamasz korban. Ugyanakkor a védettség csökkenhet felnőttkorra, de a betegség kialakulását és a járványt még így is megakadályozhatja - hangsúlyozta.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal felhívta a figyelmet arra, hogy kanyaró szempontjából leginkább veszélyeztetettek a 15 hónaposnál fiatalabb, még védőoltásban nem részesült, illetve a betegséget át nem vészelt, oltatlan személyek. Veszélyeztetettek közé tartoznak az immunhiányos betegek, valamint az egészségügyi dolgozók, akik Romániából érkező, potenciálisan kanyarós betegeket látnak el.

Makón több orvos is kanyarós
Makón már felütötte fejét a kanyarójárvány: az egészségügyi személyzet körében kimutatott kanyaró megbetegedések miatt zárlatot rendeltek el a makói kórház fekvőbetegeket ellátó osztályain és sürgősségi részlegein - ez a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának vezetője jelentette be szombaton.

Bosnyákovits Tünde az intézkedésről tartott rendkívüli sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kórház 10 munkatársánál jelentkeztek kanyaró megbetegedésre utaló tünetek, közülük 5 embernél már laboratóriumi vizsgálatok is igazolták a fertőzést.

A szakember az MTI kérdésére elmondta, a kanyarógyanús dolgozók 1975 és 1991 között születtek, de a legfiatalabb munkatársnál nem igazolták még a fertőzést.

Mit mond a tisztifőorvos a kanyarós megbetegedésekkel kapcsolatban?
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal közlése szerint ellenőrizni kell a Romániával határos megyékben az egészségügyi dolgozók a kanyarófertőzés ellen is védettséget biztosító oltásának dokumentációját, azokat pedig, akik nem kaptak második oltást, be kell oltani. Szentes Tamás, az országos tisztifőorvos az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában elmondta, hogy a kanyaróval megfertőződött egészségügyi dolgozók jól vannak, jelenleg családjuk körében gyógyulnak.

Hozzátette, az oltás sem jelent százszázalékos védelmet, csak nagyon valószínű, hogy távol tartja a betegséget.

A közlemény szerint azokat az egészségügyi dolgozókat, akik 1969 és 1989 között születtek, és akik oltási dokumentációval nem tudják igazolni a két kanyaró-mumpsz-rózsahimlő (rubeola) elleni MMR-oltás meglétét, a Romániával határos megyékben be kell oltani.

Kik látják el a térségbeli betegeket?
Kallai Árpád, a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátóközpont Hódmezővásárhely-Makó főigazgatója közölte, a zárlat miatt a makói intézményben új betegeket nem tudnak fogadni, de a már felvett páciensek ellátása garantált. A kórházban ápoltak nem fertőződtek meg.

A központ az országos tisztiorvosi szolgálatnál kezdeményezte a területi ellátási kötelezettség módosítását. Ez alapján a térség Békés megyéhez közeli településein lakó 2800 ember fekvőbeteg és sürgősségi ellátását az orosházi kórház végzi. A Maros-menti települések 13 ezer 800 lakóját a Szegedi Tudományegyetem klinikái látják el, a makóiakat, illetve a szomszédos községekben élőket a hódmezővásárhelyi tagintézménybe szállítják, ez 28 ezer 800 embert érint - tudatta a szakember. A főigazgató közölte, a zárlattal egy időben látogatási tilalmat is elrendeltek a makói intézményben.

Romániában többen is belehaltak a kanyaróba
Romániában 2016 eleje óta 3109 kanyarós megbetegedést diagnosztizáltak, a legtöbb esetet a Bánságban észlelték. Krassó-Szörény megyében 726, Arad megyében 617, Temes megyében 568 esetet jegyeztek.

Oroszi Beatrix, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgatója korábban közölte, a magyar gyerekek 98 százaléka be van oltva kanyaró ellen, ennek köszönhetően Magyarországon "népességszintű védettség" alakult ki a betegséggel szemben.

Korábbi cikkünket a romániai kanyarójárványról itt olvashatod el »

Hogyan terjed a kanyaró és mik a tünetei?
A kanyaróvírus a beteg ember váladékaival ürül, cseppfertőzéssel terjed. A kanyaró súlyos, fertőző betegség, amelynek kezdetben influenzaszerű tünetei vannak: torokfájás, köhögés, magas láz. A már a lappangási idő utolsó fázisában, még a tipikus kiütések előtt fertőzhet a beteg - tudatta a szakember.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal felhívta a figyelmet arra is, hogy ha valaki influenzaszerű tüneteket észlel magán és kiütések jelennek meg a fején, arcán, azonnal vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával. Fontos, hogy előzetesen telefonon egyeztessen időpontot az orvossal, hogy a vizsgálatra úgy kerülhessen sor, hogy a beteg másokat ne fertőzhessen meg például a váróteremben.

Mik a kanyaró szövődményei?
A kanyaró súlyos komplikációkkal járhat: különböző mechanizmusokkal kialakulhat agyvelőgyulladás - akár 15 évvel a fertőződés után is. Baktériumok által okozott szövődményként észlelhetők légúti kórképek a gége-, légcső-, tüdőgyulladás, hörghurut, valamint egyéb bakteriális fertőzések: középfül-, melléküreg-gyulladás, gyomor-bélhurut, szájgyulladás, kötőhártya-gyulladás, szívizomgyulladás.

Milyen védőoltás létezik kanyaró ellen?
A betegség megelőzésére Magyarországon kötelező a védőoltás: a morbilli–mumps–rubeola (MMR) vakcinát a gyermekek először 15 hónaposan, majd az általános iskola 6. osztályában újra megkapják. Az oltóanyag legyengített kanyaró-, mumpsz- és rubeola- (rózsahimlő) vírusokat tartalmaz.

Még több információ a kötelező védőoltásokról ebben a cikkünkben, kattints »

Hogyan lehet kezelni a kanyarót?
Speciálisan kanyaró elleni kezelés nem létezik. A betegség akut szakaszában ágynyugalom javasolt. Tüneti kezelésként fájdalomcsillapítókat és köhögés elleni szereket lehet szedni, valamint fokozott folyadékfogyasztás szükséges a láz miatt. A baktériumos felülfertőzéseket, a középfül- és tüdőgyulladást antibiotikumokkal lehet kezelni.

Az aktív vagy passzív immunizálás segíthet mérsékelni vagy elkerülni a betegséget. A betegnek nem szabad közösségbe mennie, amíg meg nem gyógyul.

Mikor volt utoljára kanyarós megbetegedés Magyarországon?
A tisztiorvosi hivatal közleménye szerint hazai eredetű kanyaró megbetegedés 2002 óta nem fordult elő, és az elmúlt 15 évben behurcolt, illetve behurcolással összefüggő esetből is csak tizenkettőt jelentettek Magyarországon. A behurcolt esetek következtében másodlagos megbetegedések ezt megelőzően sem a lakosság, sem az egészségügyi személyzet körében nem alakultak ki.

Forrás: MTI, Wikipédia, Házipatika
Fotó: Pixabay

Szülők lapja

Gyerekbetegségek

Szülők lapja


2017.03.06