Minden szülő rémálma, amikor a gyermek nem eszik, az enyém is. :-) Vagy amikor a végre szívvel-lélekkel elkészült ételt tálaláskor gyermekünk egy egyszerű „nem”-mel elutasítja, vagy egy laza kézmozdulattal a padlóra küldi.

Vajon mi az oka annak, hogy egy éves kor után egyre többször találkozunk ezzel a helyzettel? Hogyan tudjuk elkerülni, vagy milyen praktikákkal tudjuk mégis rávenni, hogy ne válogasson az ételek között?

Mindenekelőtt a legfontosabb leszögeznünk, hogy gyermekeink akkor is felnőnek, ha képesek egész nap semmit nem enni, vagy akár napokig alig egy-két falatot gyűrnek le, vagy ha folyton csak egyoldalúan táplálkoznak.


Miért utasítja el az ételt?

- Fogzik
Ez a leggyakoribb ok! Egy-másfél éves korban már a kis- és nagyőrlők készülnek az áttörésre, ami igen fájdalmas lehet a kisdedek számára. Tapasztalhatjuk, hogy ilyenkor sokkal nyűgösebbek, könnyen sírva fakadnak, erősen nyálzanak, és semmit nem kívánnak enni. Gondoljunk csak bele, hogy milyen nehéz lehet a szájüregben lévő gyulladással jóízűen falatozni. Továbbá a fogzás az ízérzékelésre is hat, tehát előfordul, hogy pár napig, amit amúgy nagyon szeretett, most nem szívesen fogyasztja, nem ízlik neki. Próbáljunk ilyenkor könnyen rágható ételeket készíteni, és minél több folyadékkal kínálni.

- Önállósodni szeretne
A másik leggyakoribb ok. Annak ellenére, hogy még ügyetlenek a kanállal, villával, nagyon szeretnének egyedül enni, és ha segíteni akarunk, inkább nem esznek. Ilyenkor hagyjuk őket egy kicsit kibontakozni, persze ügyeljünk arra, hogy ne borítsa ki a tányért, és ne pöckölje ki az ételt, tehát ne játsszon vele. Ha látjuk viszont, hogy kezd fáradni, vagy már unja az evést, ajánljuk fel a segítségünket, próbáljuk megértetni vele, hogy miért lesz neki jó, ha segítünk. Nagyon fontos, hogy türelmesek és nyugodtak legyünk közben, mert ha érzi a sürgetést, feszültséget, elmehet a kedve az evéstől.

- Dackorszakba értünk
Az elutasításnak oka lehet még a dackorszak megjelenése is. Ahhoz, hogy személyisége egyéni, önálló, kiegyensúlyozott legyen, meg kell ismernie a határokat, amely leggyakrabban az étkezésben mutatkozik meg. Gyakran tapasztaltam, és most a saját gyermekemnél is tapasztalom, hogy egyszerűen kijelenti, hogy „nem”, de más terve azon kívül, hogy várja a reakciót, nincs. Ilyenkor érdemes teljes higgadtsággal, végtelen türelemmel kivárni, míg a „nem” magától „igen”-re vált. Mert ha azt érzi, hogy kezdünk duzzadni a méregtől, akkor rátesz még egy lapáttal, és akár gyakrabban is előjöhet az eset az étkezések során.

- Betegségek
További okok még természetesen betegségekkel összefüggően a fülfájás, torokfájás, nyelési nehézség, lázas állapot, szájüregben lévő fertőzések stb. is lehetnek. Próbáljuk őt ilyenkor is könnyen emészthető, egyszerű ételekkel kínálni és sok folyadékkal itatni.
Jó hír, hogy éltető táplálék nélkül a gyermekek sem bírják sokáig. :-)


Hogyan etessük a rossz evő gyermeket?

A válogatós gyermek türelemre tanít, és próbára teszi a gyermeknevelési elveinket. :-) Nyilvánvaló, hogy vannak jó evő és rossz evő gyerekek, de hogy mennyire lesz válogatós, az nagyban rajtunk múlik. Már a kezdetektől oda kell figyelnünk arra, mit mikor és hogyan adunk neki, ezzel alakítva az ízlését.

- Nagyon fontos, hogy lehetőleg saját főzetünkkel kínáljuk, csak ha szükséges, akkor adjunk neki bébiételt. A legtöbb bébiétel cukrot is tartalmaz, és hátráltathatja őket később a rágási folyamat elsajátításában is.

- Soha ne sürgessük az evésben! Ne akarjuk belapátolni neki az ételt, hagyjunk időt arra, hogy megízlelje és biztosan lenyelje.

- Ne akarjuk, hogy megegye az „adagját”. Neki is hol jobb étvágya van, hol kevésbé, mint nekünk. Azon kívül alkatilag is lehet, hogy általában kevesebbet vagy többet eszik. Ha elfordítja a fejét, vagy később mondja, hogy „nem” az a legtöbbször azt jelenti, hogy már jóllakott. Ilyenkor itatást követően még egyszer rákérdezhetünk vagy megkínálhatjuk, és ha akkor sem, tovább ne erőltessük.

- „Csupa szeretetből” ne kínáljuk nasival. Természetesen az édességet nem kell megvonni, de nagyon következetesnek kell lenni, mert a gyermekek amit egyszer megkapnak, azt utána egyre jobban fogják követelni. És aztán odáig juthatunk, hogy inkább adjuk, csak béke legyen, aminek az lehet az eredménye, hogy nem éhezik meg, így nem fog ebédelni, vacsorázni. Nassolásnak számít a szörp vagy cukros tea napközbeni iszogatása, és a reggeli több mint 2 dl kakaó elfogyasztása is!

- Soha ne úgy tegyük fel a kérdést, hogy mit szeretnél enni, hanem konkrétan nevezzük meg a választási lehetőségeket például úgy, hogy almát vagy banánt kérsz uzsonnára? Ha ő mégis erősködik, vagy követelőzik, akkor se engedjünk. Ha nem hajlandó tízóraizni vagy uzsonnázni, legalább ebédelni vagy vacsorázni biztosan fog. :-)

- Ha nem eszi meg a felkínált ételt, ne nyúljunk rögtön valami máshoz, csak azért, hogy ne maradjon éhen. Ha sehogy sem tudjuk rábírni az evésre, inkább hozzuk előre a következő étkezést, minthogy kísérletezzünk, mit eszik meg, vagy olyannal kínáljuk, ami biztos bejön (pl. édesség, sütemény).

- Étkezzünk együtt! Fontos, hogy lássa, milyen sok öröm van a közös étkezésben, és hogy a szülei milyen jóízűen fogyasztják az ételeket. Ne engedjük evés közben játszani se játékokkal, se az étellel, és a főétkezések mindig az étkezőben történjenek, ne a tévé előtt, vagy a gyermek után rohangálva a kanállal. Higgyétek el, hogy ha a kezdetektől sok türelemmel és kitartással nevelitek, nem lesz szükség se játékra, se a tévére ahhoz, hogy elfogyassza az elé rakott ételeket.

- Ne vegyünk meg minden édességet, amit a boltban szeretne! Inkább ismertessük meg vele, hogy milyen érdekes és finom gyümölcsök és zöldségek is léteznek.

- Nagyon fontos a példa! Ha valamelyik szülő válogat, vagy maga sem eszik fogyókúra és egyebek miatt, vagy kutyafuttában esznek a szülők, úgy, hogy elmennek a konyhapult mellett és valamit bekapnak, az mind negatív hatással lehet a gyermek étkezésére.

- Kezdetektől tápláljuk őt egészségesen! Minden nap szerepeljen az „étlapon” gyümölcs, zöldség, tejtermék és hús. Kínáljuk őt rendszeresen (napi 5x), és ne tömjük az étellel, nem baj, ha nem eszik olyan sokat egyszerre.

- Ne felejtsük el, hogy a jó levegőn való mozgás, szaladgálás mind jó étvágyat eredményez.

- Az evés legyen fontos része a mindennapoknak, de ne legyen központi téma és állandó aggódás.



Homor Márta
www.vedonoblog.hu

Fotó: Freepik