Allergia babáknál, gyerekeknél: 6 gyakori ok, ami miatt kialakulhat - Szakorvos válaszol

Szülők lapja

Gyerekbetegségek

Szülők lapja


Allergia babáknál, gyerekeknél: 6 gyakori ok, ami miatt kialakulhat - Szakorvos válaszol Az allergiás hajlamot a várandós kismama terhessége is nagyban befolyásolja. A gyerekek későbbi élete során pedig egy sor más dolog is számít, például, hogy milyen ételeket adunk nekik enni. Miért van egyre több allergiás beteg? Dr. Berta Gyula válaszol. Az allergiás betegségcsoport (szénanátha, asztma, bőrkiütések, ételallergiák) a „divatos” („civilizációs”) betegségek közé tartozik, hihetetlen tempóban, évtizedről-évtizedre gyors ütemben szaporodik a megbetegedettek száma.

Magyarországra is az allergiás betegek számának nagymértékű növekedése jellemző, (ez a szám évente 10-15%-al nagyobb), és jelenleg mintegy két- három millió embert érint az allergiás betegségek valamely formája - hívja fel a figyelmet dr. Berta Gyula tüdőgyógyász.
 

Mitől alakulhat ki allergia a babánál, kisgyermeknél?


1. Az allergiás hajlamot már a kismama terhessége is befolyásolja
A genetikai okok minden bizonnyal szerepet játszanak ebben, hiszen egy allergiás szülő esetében 30-40%-os, mindkét allergiás szülő gyermekeinél már akár 80-90%-os a valószínűsége annak, hogy az utód is allergiás lesz. Mivel a betegség gyakorisága a fiatal korosztályban növekszik, az allergiás szülők száma is egyre több lesz.



A méhen belüli fejlődés és a születés körül történt események hatása kimutathatóan befolyásolja az allergiás hajlam kialakulását: a koraszülöttség és az ezzel gyakran együtt járó alacsony születési súly, a helytelen csecsemőkori táplálás, a szoptatási szokások előnytelen változása, kockázati tényezők. Az anya dohányzása a terhesség alatt, illetve a dohányzás a csecsemő környezetében eléggé nem hangsúlyozható ártalmat jelent az allergiás betegségek előfordulása szempontjából.

2. Baba és mama a nap 90%-át belső terekben töltik
A károsító környezeti tényezők száma és megjelenésük egyre gyorsabb üteme. Az újabb építőipari technológiák által alkalmazott, szinte évente megjelenő újabb és újabb anyagok, vegyszerek. A padlófűtés, szőnyegpadlók, gázfűtés. A légkondicionálás, penészgombák, atkák, csótányok. A lakáson belüli dohányzás. A „modern” családok (anya és gyermek) napjuk 90%-át ezekben a belső terekben töltik, jórészt egészségtelen környezetben.

3. Modern kori veszélyek, amire az anyukáknak ügyelniük kell
A lakáson kívül, városban sem sokkal jobb a helyzet: A közlekedési és ipari szennyezés, a pollenek hatása mellett rengeteg vegyszer „bombázza” a szervezetünket.

Az élelemmel magunkhoz vett növényvédő szerek, műtrágyák maradéka, a hússal megevett takarmány-kiegészítők és az állatgyógyításhoz használt antibiotikumok, az élelmiszer –adalékok, -ízjavítók, -állományjavítók, -színezékek, -tartósítók jelentenek veszélyt. A munkahelyi ártalmak jelentősége is számottevő.

4. Az is baj, ha a kisgyerek nem kap el minden fertőzést?
Az immunrendszer érését befolyásoló tényezők. Hiányoznak a korábbi, a „normális” immunválasz serkentői: megszűnt sok fertőző betegség, korlátozott a légúti bakteriális- és vírusos fertőzések hatása is.

Ez elsősorban a városi-, higiénikus környezetben nevelt gyermekekre jellemző, akiknek kevés testvére van, nincs kitől elkapniuk a betegséget, a lakókörnyezetük bakteriális szempontból meglehetősen steril, ha mégis fertőződnek, akkor akár szükségtelenül is antibiotikus kezelést kapnak, ami visszaszorítja a bél baktériumflóráját is, holott annak is nagy szerepe van az immunológiai folyamatokban.



Az immunrendszer nincs felkészülve az egyre nagyobb számban rázúduló környezeti hatásokra, összezavarodik vagy „pótcselekvésre” kényszerül, aminek az eredménye az allergiás immunválasz.

5. Az allergiára a túlsúly és az elhízás is hajlamosít
A túlsúly és elhízás gyorsan növekvő arányban fordulnak elő a népességben, és hajlamosító tényezők főként a légúti allergiás betegségek szempontjából. Bizonyított tény, hogy az elhízott asztmások testsúlycsökkentése előnyös a beteg állapotára. A jelentős testsúlycsökkentés után állapotuk javul, kevesebb gyógyszert igényelnek.

A szervezetünket nemcsak fizikai-, kémiai- és biológiai környezetszennyező hatások érik, hanem egyúttal „szellemi környezetszennyezés”-ben is élünk.
Hihetetlen mennyiségben és gyorsaságban zúdulnak ránk az újabb- és újabb behatások: a hírközlő- és műsorszolgáltató eszközök sokszor sokkoló információi, az erőszakos és frusztráló reklámok, az internet, az E-mailek, a mobiltelefonok.

6. A stressz magatartási zavart, majd allergiát okoz
Az életritmus elképesztő mértékben felgyorsult, a környezetünkben alig követhető ütemű változások történnek: az elvárások, szabályok, jogszabályok, viselkedési sémák szinte hetente változnak. A szakmák szabályai, módszerei, eszközei, kapcsolatrendszerei is gyakran módosulnak, más ismereteket, készségeket igényelnek, gyakran egzisztenciális bizonytalanságot okozva.

Az állandósult stressz magatartási zavarokat, azok pedig allergiás betegséget okozhatnak. A központi idegrendszer és az immunrendszer között ugyanis szoros kapcsolat van: egyes idegsejteken olyan receptorok vannak, amik az immunológiai közvetítő anyagokra érzékenyek, illetve az egyes immunsejteken is kimutathatók idegvégződések.

Pszichológiai, pszichiátriai vizsgálómódszerekkel az is valószínűsíthető, hogy az allergiás tünettel a beteg az érzelmek felismerésének és kifejezésének nehézségeit helyettesíti, ennek révén kommunikál. Esetenként az allergiás betegség a beteg önmaga ellen fordított agressziójának megnyilvánulása lehet.

Van megoldás?
Következmény: Ha az előzőkben részletezett környezeti és pszichoszociális környezeti ártalmak elérnek egy kritikus szintet, akkor az immunválasz „kisiklik”, rossz vágányra áll, felülkerekednek az allergiás mechanizmusok és a genetikai hajlamból atopiás-allergiás betegség lesz.
A fizikai és szellemi környezetünk szennyeződése sajnos folytatódik, romlik. A megoldás egyik útja ennek a visszafordítása, csökkentése lenne. Ez azonban nem egyedül az egészségügy, hanem az egész társadalom feladata.

Szerző: dr. Berta Gyula, nyugdíjazott tüdőgyógyász, a Nagyszülők Lapja állandó szakértője »
Fotó: Pixabay

Szülők lapja

Gyerekbetegségek

Szülők lapja


2015.09.22