Táborba megy? Mamához utazik? Külön nyaral? Így készítsd fel a gyermeket és magadat a távollétre!

Szülők lapja

Gyereknevelés

Szülők lapja


Táborba megy? Mamához utazik? Külön nyaral? Így készítsd fel a gyermeket és magadat a távollétre! Táborba, nyaralni készül a gyermeked? Nélküled? Hogyan készítsd fel az elválásra? Te magad mit tegyél, hogy el tudd engedni egy kis időre a gyermekedet? Már Odüsszeuszt is honvágy gyötörte. A trójai háborúról szóló hőskölteményében Homérosz fogalmazta meg így ezt az érzést (Devecseri Gábor magyar átültetésében): "Odüsszeusz otthona fölszaladó füstjét .. látni akarja s halni kíván".

Fel kell készülni az elválásra
Évezredekkel később, az amerikai polgárháborúban ezt az érzést (amelyet nosztalgiának is neveztek) súlyos kórnak tekintették, figyelmeztetve, hogy abba a katona akár bele is halhat. A régmúltra utaló példák a nevelés egyik időszerű kérdésének ágyaznak meg, nevezetesen: az időleges elválásra is fel kell készíteni, rá kell nevelni a gyerekeket.

Honvágy és a helikopter-szülő
A honvágyat mindenki ismeri, még ha manapság sokan nem is tekintik többnek, mint a szüleiktől a nyári táborok vagy más oktatási és nyaralási programok által elszakított csemeték nyafogásának. Ezt a régi érzést azonban egy új jelenség bonyolítja: a modern szülők új nemzedéke, amelynek tagjai számára a korszerű technológia új lehetőségeket teremt, megpróbál a távolra került gyerekkel "együtt maradni", folyton telefonál és SMS-eket küldözget neki, szüntelenül igyekszik kapcsolatot fenntartani vele. Jobban aggódik, és kevésbé képes kilépni akár csak egy rövid időre is a gyerek életéből, mint ahogy annak idején saját szülei tették.


    
Mitől függ, hogyan viseli a gyermek a távollétet?
Az amerikai gyermekgyógyászok által a honvágy megelőzésére kiadott tanácsok egyik vezető szerzője megjegyezte, hogy a manapság egyetemre kerülő diákok között sok olyan is van, aki még életében nem volt távol a szülői háztól.

- A szülők mindent megtesznek gyermekeik védelmében, soha nem veszik le róluk a szemüket - jegyezte meg egy csipetnyi iróniával a The New York Times című lapnak nyilatkozva Edward Walton, a Michigan állambeli Royal Oak városában működő William Beaumont kórház gyermekgyógyászati osztályának vezetője.

 A tanácsok egy másik szerzője, Christopher Thurber iskolapszichológus átfogó kutatást végzett a különböző egyetemekre és táborokba, kórházakba került gyerekek között.

Kimutatása szerint három tényező járul hozzá ahhoz, hogy egyeseknél a honvágy súlyosabb, illetve enyhébb formája alakuljon ki.
 

3 dolog, ami befolyásolja a honvágyat

1. Az illető alkata: akad olyan típus, aki minden új helyzetre komoly aggodalommal reagál.
2. A felhalmozott tapasztalat: azok, akik gyakran voltak távol otthonuktól, még ha kicsik is, jobban alkalmazkodnak a változáshoz, mint azok a náluk idősebb gyerekek, akik először váltak el családjuktól.
3. A szülők félelmei: ezt a típusú honvágyat maguk a szülők idézhetik elő, amikor hangot adnak az elválással kapcsolatos félelmeiknek és kétségeiknek. Thurber szerint a jó szándékú, szerető apák és anyák afféle búcsúi, mint "Érezd magad pompásan a táborban, el sem tudom képzelni, mit fogok csinálni nélküled", igazából kétértelműek. Saját kételyeiket kifejezésre juttatva a szülők aggodalmat és rossz érzést keltenek gyermekeikben is.

Hasfájás, ijedtség, harag, zavart magatartás is honvágyat jelezhet
Sok gyerek, aki a nyári tábor egészségügyi ügyeletén jelentkezik, igazából haza szeretne menni. "A legtöbb panaszosnak csak a hasa fáj, és alapvetően honvágyat érez" - fedte fel Cori Green, a Weill Cornell orvosi központ gyermekgyógyász orvosa, aki az észak-minnesotai Camp Kamajiban volt táborozó, tanácsadó és tábororvos is az évek során.

A különféle általános fájdalmak vagy egy rovarcsípéssel, kisebb balesettel kapcsolatos aránytalan ijedtség könnyen jelezhet egészen másfajta gondot.
A fizikai panaszok mellett a honvágy haragban vagy zavart magatartásban is kifejezésre juthat. A tábori személyzetnek fel kell ismernie, és helyére kell tenni ezeknek a gyerekeknek a honvágyát. Thurber ilyen esetekre rövid, a gyerek önbizalmát erősítő beszélgetést javasol, nincs szükség hosszú és mély eszmecserére.

Elhárító stratégia - Mit tehetnek a szülők azért, hogy felkészítsék gyerekeiket?
Érdemes az elválás előtt beszélni velük a honvágyról, és arról, hogy miként kell kezelni ezt az érzést. Gyakorolni kell a különlétet: például el lehet küldeni a gyereket a nagyszülőkhöz úgy, hogy amíg ott van, csak ritkán hívják fel őt, és csak elvétve küldenek neki szöveges üzenetet. Ez a tapasztalat segíthet a gyereknek felkészülni a hosszabb távollétre, és a szülőknek is abban, hogy felmérjék, mikor érdemes először felkeresni a csemetéket a táborban.

A szakértők szerint különösen fontos, hogy a szülők ne helyezzenek kilátásba mentőakciót. Sohasem szabad azt ígérni a gyereknek, hogy ha a dolgok rosszul alakulnak, idő előtt hazaviszik őt. Továbbá nem árt előre összetákolniuk valamilyen elhárító stratégiát - akár saját maguk számára is.

- Amikor a gyerekek honvágyáról beszélünk, sokszor valójában mi magunk vágyakozunk gyerekeink után. Valójában nekünk is ugyanannyira fáj megválni tőlük, mint nekik tőlünk - fejtette ki Walton.

Thurber lélektani konklúziója szerint "ha valakit szeretünk, mindig fáj a távolléte. A szülők és a gyerekek úgy is felfoghatják a honvágyat, mint a szeretet egyik alkalmi kifejezési formáját. Az elválások időlegesek, úgyhogy az érzések is időlegesek".

Forrás: MTI
Fotó: Rawpixel

Szülők lapja

Gyereknevelés

Szülők lapja


2013.06.13