Főoldal > Cikkek > Gyermeknevelés > A nevelés buktatói I. rész - A túlóvás - Szülők Lapja

A nevelés buktatói I. rész - A túlóvás

Szülőklapja képA gyermek tüneteinek, zavarainak, nehézségeinek oka a családi neveléssel hozható összefüggésbe. W. Winnicott „elég jó anya” elméletére utalva, azt kell kihangsúlyoznunk, hogy persze nem az a cél, hogy tökéletes anyák legyünk, hisz addig vagyunk egészségesek, amíg azt érezzük, hogy mi is hibázhatunk és a tökéletesség elérhetetlen.

Szerző: Szülők lapja
2008-04-17
Forrás: Szülők lapja
Share on Tumblr
kuldeskuldeskuldeskuldes
vonal

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

hirdetés

TERHESVITAMIN AKCIÓ

Vásárolj 3 havi kismamavitamint 15% kedvezménnyel, és ingyen házhozszállítással csak 9310 Ft-ért!  
Kattints ide, hogy le ne maradj! >>

Jódmentes változatban itt veheted meg >>

vonal

[x] hirdetés

Az viszont elérhető, hogy átlagosan jó, elég jó anyák, apák lehessünk, akik persze nem mindig a legmegfelelőbb reakciót, megoldást nyújtják a gyereknek.
Talán ezért is tudjuk elfogadni, hogy gyerekeinktől se várjuk el, hogy mindig okosak, ügyesek, jók, illedelmesek legyenek.
Sokszor hibásnak véljük magunkat, másokat, de negatívumainkat a sok-sok pozitív, helyes cselekedet általában kompenzálni tudja.

„Ki az úr a házban?” – gondolatok az elkényeztetésről és a túlzott szigorról.
A családi nevelés sokfélesége közül most kettőt választottam ki, melyek ellentétesnek hatnak, és két ellentétes nevelési elvre, szülői érzelemre épülnek, mégis van egy közös aspektusuk, mégpedig: akkor is ha elkényeztető vagyok, vagy ha túl szigorú, a cél a tökéletes ideálkép fenntartása magamról.
Az ilyen alapokon nevelt gyerekek hasonló tüneteket, nehézségeket élnek át, kevés lesz az önbizalmuk, önállótlan vagy harcos gyerekekké válnak.

Még egy hasonlóságot emelnék ki a két nevelési stílusban, mégpedig az együttműködés hiányát. Ez azt jelenti, hogy a szülő-gyermek kapcsolatban valaki átveszi, és kezében tartja az irányítást minden téren, legyen az anya, apa vagy a gyerek, megnehezítve ezzel a közös élményeket, közös problémamegoldásokat, és a közösség örömteli átélését.

„Széltől is óvlak…”. A túlóvás veszélyei
Nézzük akkor az elkényeztetést, melynek két típusa van, a túlóvás és az engedékenység.
Munkám során többször találkoztam olyan gyerekekkel, akik nehezen illeszkedtek be az óvodába, iskolába. Emlékszem egy kisfiúra, akire az anyukája még 3. osztályban is a folyosón vigyázott, mert „csak így maradt az iskolában”
Miért? Háttérben a túlóvás állt.

A szülői nevelés céljai közül, melyet A. Adler hangsúlyozott elsőként, az erőt, önbizalmat, önállóságot adó bátorítást emelném ki.
Bátorítsuk gyerekünket egészen a kezdetektől fogva, amikor gyermekünk képes megfordulni a kiságyban, elmászni a kockáért, lerajzolni a kígyót, egyedül játszani a szobájában, apuval maradni otthon, segítség nélkül felvenni a pólót, egyedül kanalazni a levest és képes ott maradni az óvodában, az iskolában, képes nélkülünk is boldogulni, „nélkülünk is boldog tud lenni”.
Ezt a folyamatot az elkényeztetés nehezíti meg leginkább.
A túlóvás (mindentől féltjük) és az engedékenység (mindig igent mondunk) gyökere a csecsemőkorra nyúlik vissza, hisz gyermekünk kicsinek, magatehetetlennek születik, ezért óvnunk, féltenünk kell, és helyette kell megcsinálnunk szinte mindent, hisz fogni, ülni, járni és beszélni sem tud.
A gyermek így születés után kisebb értékűnek éli meg magát, hisz egyedül - a felnőtt nélkül - nem képes létezni.
Nevelési Tanácsadóban, ahol dolgozom, gyakran találkozom olyan óvodással, iskolással, sőt gimnazistával is, aki ezt a kisebbértékűségét fenntartotta és a mai napig a „nem tudom”, „egyedül nem vagyok képes”, „segíts”, „más oldja meg helyettem” érzéssel élnek.

Biztos átéltük már, hogy gyerekünk fizikálisan, intellektuálisan képes lenne véghezvinni dolgokat, ám bátortalanul áll és segítségünket várja, vagy követeli.
Vajon miért?!
Ha gyerekünknek mindenben segítünk, helyette kanalazzuk az ételt, rajzoljuk le a csiga-bigát, köszönünk az utcán, gyűjtjük a gesztenyét az óvónéninek, számoljuk ki a matek házi feladatot, akkor a gyerekünk nem éli át az „én képes vagyok” érzését. Nem bízik magában, mert az ügyes kéz, okos fej - az anya keze, feje -, nem az övé.
Kisebbértékűségére épül önállótlansága, és úgy érzi, mintha még mindig kicsi és egy lenne anyjával. Ilyenkor mi szülők többes szám első személyben is fogalmazunk pl. „rosszak vagyunk”, „nem megy nekünk a tanulás”, „sokat betegeskedünk”, „nem merünk megszólalni”.
Tehát a gyerek nem éli meg különálló énként önmagát, én-tudatát - ami jó esetben 2- 2 és fél évesen kialakul -, így akarata, aktivitása, döntése, felelőssége sincs feladatai felett.
Így nagyon önállótlanná, passzívvá válhat, mindenben az anyai irányítást, a felnőtt aktivitását várja. Ezek a gyerekek sokszor „álbuta”, „álbeteg” „álügyetlen” szerepébe kerülnek.
A kényeztetés azt közvetíti nekik, hogy a szülők által köréjük felállított „üvegbúra” adhat csak biztonságot és az azon kívüli világ, az emberekkel, feladatokkal együtt, nehéz és veszélyes számukra.

Polgár-Nagy Ágnes
pedagógiai-szakpszichológus
individuálpszichológiai tanácsadó

Címkék: nevelés, buktatók, túlóvás, anya, elkényeztetés, szigor

Feliratkozás hírlevélre

Érdekesnek találtad ezt a cikket? Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkeinkről, iratkozz fel hírlevelünkre.

Email*
Név*
hirdetés

[x] hirdetés

OLVASD EL EZT IS!

A nevelés buktatói II. rész - A túlzott engedékenység
A nevelés buktatói II. rész - A túlzott engedékenység

Vannak gyerekek, akik az anyától való függést átfordítva követelőzők, irányítók, esetleg zsarnokok próbálnak lenni, akiket a felnőttek szolgáljanak, kiknek így a kezében van a keretadás, szabályfelállítás (pl. mit vegyen fel anya, kivel találkozhat, vagy mikor feküdjenek le a családtagok).

tovább a cikkre
A nevelés buktatói III. rész - A túlzott szigor
A nevelés buktatói III. rész - A túlzott szigor

Ez a nevelés másik oldala, amikor a szülő–gyerek kapcsolatban mi felnőttek átvesszük az teljes irányítást. Kényeztetéssel ellentétben, mindig mi szabjuk a gyereknek a kereteket, amik elég szűk mozgásteret biztosítanak.

tovább a cikkre

Vissza az előző oldalra

hirdetés

BABÁT VÁRSZ?

Kíváncsi vagy, hogy mekkora? Mit érez? Hallja-e, ha beszélsz hozzá? Tudj meg mindent a babavárás csodájáról, miközben életed legfontosabb naplóját töltögeted a saját pocakos és ultrahang fotóiddal, érzéseiddel, élményeiddel. Kattints ide >>

vonal

[x] hirdetés

hirdetés

[x] hirdetés

Legnépszerűbb

Videók

Recept ajánlatunk

Petrezselymes barnarizs

Petrezselymes barnarizs

Várandós kismamáknak ajánlott ételek >>
12 hónapos kortól. >>

Hozzávalók: Barnarizs Jódozott só Petrezselyemzöld Olívaolaj

Recept:

A barnarizst átválogatjuk, alaposan átmossuk, majd enyhén sós vízben puhára főzzük. A petrezselyemzöldet apróra vágjuk, kevés olívaolajon átforgatjuk, majd hozzákeverjük a megfőtt barnarizshez.




DIETETIKUS VÉLEMÉNYE
tovább a teljes recepthez...


Webáruház ajánló

Ha nem jön a baba

Ha nem jön a baba

2 400 Ft.-

Megnézem

Pocakosnapló

Pocakosnapló

2 800 Ft.-

Megnézem

Legfrissebb szakértői válasz

Dr. Árvainé Koczok Márta

Dr. Árvainé Koczok Márta

tanácsadó szakpszichológus

tovább a szakértőhöz >>

Éjjeli felriadás

Kedves Édesanya!
Gyermeke valószínűleg az őt érő stresszt így tudja kezelni, a szülő közelsége a nyugtató számára. Ez valóban sok feszültséget generálhat otthon. Én első körben ki próbálnám deríteni, mi jelent most neki fokozott stresszt. Ki lehet próbálni relaxációs technikákat, melyeket könnyedén egy-egy relaxációs mesekönyv segítségével is megtanulhat. A technika rendszeres alkalmazása, a mindennapi feszültségek átbeszélgetése, a több játék, több szülői figyelem, megoldást hozhat. Ha azonban ez nem eredményez jelentős javulást, érdemes konzultálni egy szakemberrel.

Ezt olvastad már? [x]
Gyermekprogramok

A legszelídebb motorosok felvonulása gyerekeknek 2019: Regisztrálj most, kapsz egy játék kismotort ajándékba!

vissza vissza