9 tipikus mondatot és szófordulatot mutatunk be, amit a szülők gyakran mondanak gyermeküknek, pedig mennyire nem szabadna ezeknek elhagynia a szánkat! Pedagógus szakértőnk elmagyarázza, hogy miért is nem. - Nincs olyan szülőknek tartott előadás, tréning, program, ahol, ha megkérdezem, ki milyennek szeretné gyermekét felnőttként látni, ne azt mondanák a résztvevők, hogy boldognak és sikeresnek. És hát igyekszünk is maximálisan ennek megfelelően nevelni gyermekeinket - bármit jelentsen is a boldog és sikeres jelző - mondja Gécziné Galla Krisztina családpedagógus.

Egy biztos, boldog és sikeres csak az önmagával jóban lévő, tehát reális önképpel, egészséges önértékeléssel bíró ember lehet. A szülők pedig esetenként merő jóakaratból, nevelési szándékkal éppen ezt az önbizalmat ássák alá.

Mit ne mondjunk, mit ne tegyünk, ha valóban fontos a gyermekünk önbizalmának építése?

9 tipikus mondat, ami rombolja a gyermek önbizalmát

1. Menj oda az óvó nénihez, és mondd meg neki, hogy te itthon se szoktál délután aludni! / Kérd meg a tanító nénit, hogy ültessen el a Pisti mellől, akkor majd tudsz figyelni az órán!

Ne mondjuk meg a tutit! Ne irányítsuk a gyereket – én tudom, hogy neked mi a jó alapon! Értő figyelemmel kísérjük, amíg saját maga megtalálja a helyzetre a lehető legjobb megoldást. Ha tanácsot osztogatunk, azzal csak erősítjük a gyermekben a „te erre egyedül képtelen vagy megoldást találni” érzést.

2. Ha holnap is panaszt hallok rád az óvó nénitől, hétvégén nem megyünk el az Állatkertbe! / Ha nem tanulsz, utcaseprő sem lesz belőled!

Ne fenyegessük se büntetések kilátásba helyezésével, se az esetleges negatív következményekkel! Elég nehéz neki ezek nélkül is átlátni a helyzetet, megtalálni a lehető legjobb megoldást.

3. Ha tegnap időben lefeküdtél volna, most nem kellene ilyen kapkodva indulni az oviba! Hányszor mondtam már, hogy fürdés, egy mese és alvás! De te mindig alkudozol, és most ez a vége! / Biztosan jobban sikerült volna ez a dolgozat, ha nem ülsz annyit a számítógép előtt! De én hiába beszélek!

Ne kezdjünk hosszas eszmefuttatásba, ok-okozati összefüggések fejtegetésébe, érvek felsorakoztatásába! Nem erre van szükség a helyzet megoldásához. Ezek azok a klasszikus helyzetek, amikor a falra hányjuk azt a bizonyos borsót. Ráadásul a gyerek csak a múlt felhánytorgatását tanulja meg, nem a megoldás felé vezető utat.

4. Ügyesen megterítettél, de legközelebb a szalvétát a másik oldalra tedd, ott a helye! / Szép ez a rajz, ide még rajzolhatnál egy autót!

Ne javítsuk ki, ne tökéletesítsük a munkáját, a megnyilvánulásait! Akarva-akaratlanul azt üzenjük ezekkel a szavakkal, hogy nem elég jó, amit csinál.

5. Mindig széthagyod a holmidat! Soha nem figyelsz! A falnak beszélek?!

Ezekkel a túlzó általánosításokkal afelé sodorjuk a gyereket, hogy ne is tegyen arra kísérletet, hogy ne így legyen. Hiszen ő úgyis „mindig…” és „soha”….

6. Okosabb vagy te annál, hogy ezen így kiborulj! / Olyan ügyes vagy, ne izgulj!

A legjobb szándékunk ellenére (hiszen dicsérünk!) negatív érzéseket keltünk a gyermekben: Mégse vagyok én olyan okos, ha mégis kiborultam… Hiába vagyok ügyes, mégis izgulok…

7. Mióta vagy te ilyen gyáva nyuszi?! / Miért nem öltöztél fel rendesen? Így akarsz kimenni az utcára?! Még azt hiszik, csöves vagy!

Ne gúnyolódjunk, ne űzzünk viccet az adott helyzetből! Mindenképpen megszégyenítő, még akkor is, ha nem nagyközönség előtt hangzik el a viccesnek szánt megjegyzés.

8. Ne foglalkozz az Andrissal, buta kisfiú, azért csinál ilyen butaságokat! / Nem kell rögtön kétségbe esni, mert elszakadt a nyuszid!

Ha a gyermek azt érzi, hogy az a helyzet, ami neki éppen problémát okoz, az a szülő szerint „semmiség”, akkor meginoghat az önbizalma: jogosan érezheti magát tehetetlennek, ügyetlennek, túlérzékenynek.

9. A nővéred ennyi idősen már meg tudta kötni a cipőfűzőjét egyedül! / Bezzeg a Petinek eszébe jutott, hogy préselt levelet kell vinni rajzórára!

Ne sugalljuk a gyereknek, hogy mindig valamihez/valakihez mérten értékeljük! A fejlődés - és a hiányosságok is - csakis saját maga előző teljesítményéhez viszonyíthatók.

9+1. Végezetül pedig ajánlok mindenki figyelmébe egy talán sokak által ismert, de soha meg nem unható bölcsességet Dorothy L. Nolte tollából - az amerikai írónő versét itt olvashatod el »

Szerző: Gécziné Galla Krisztina
Fotó: FreeDigitalPhotos