Hogyan tanítsd meg gyermekednek a legegyszerűbben, hogy a tetteinek igenis következményei vannak? Miért fontos ez? Mire tanítja a gyereket a következetes fegyelmezés? Baj-e, ha gyerekedet egyáltalán nem fegyelmezed? Mit szabad tennie és mit nem a szülőnek a büntetés kapcsán? Felnőttként tudjuk, hogy tetteinknek megvannak a következményei. Ezek néha súlyosak és visszafordíthatatlanok, máskor pedig alig észrevehetőek, jelentéktelenek. Azonban egy döntés meghozásában nagy szerepet játszik az, milyen következményekkel fog járni az adott döntés. A felelősségteljes életvitelhez az a képesség, hogy felmérjük döntéseink súlyát és az alapján döntünk, elengedhetetlenül fontos. Szülőként az a felelősségünk és érdekünk, hogy gyerekeink minél hamarabb szert tegyenek erre a képességre.

Fegyelmezés kisgyermekkorban

Sokan idegenkednek a büntetés fogalmától, gyakorlatától. Azonban ha a fegyelmezésre úgy gondolunk, mint következményre, melyet a gyerek maga “választ” azzal, hogy ha nem fogad szót, és ez tanulási tapasztalatot szolgáltat neki, akkor talán könnyebb dolgunk van a nevelés területén.

Gyerekeinknek szükségük van arra, hogy megtapasztalják rossz (helytelen) döntéseik következményeit, mivel ez fejleszti ítélőképességüket, segíti őket a tanulás és énfejlődés folyamatában, megtanulják határaikat.

Ha nem tanítjuk meg gyerekeinknek, hogy a tetteknek következményei vannak, azzal hosszú távon nekik, magunknak és a társadalomnak is ártunk.

Nem fogad szót a gyermeked? A fegyelmezés 7 aranyszabálya

Az alábbi szempontok segítenek helyes következményeket (büntetést) szabni a nem elfogadott viselkedésnek:

1. Amikor gyerekünk nem megfelelően viselkedik, amennyire lehet nyugodt, tárgyilagos módon közöljük, mi lesz ennek a következménye.

2. A büntetés valami olyanra vonatkozzon, ami a gyerek szemében értékes, jelentős, például kedvenc játék, időtöltés, stb.

3. Ha lehet, a büntetés legyen összefüggésben a helytelen viselkedéssel! Például, ha nem pakolja el a játékait, másnap nem játszhat a kedvenc játékával.

4. A büntetés mértéke a helytelen viselkedés mértékétől függjön, ne pedig attól, hogy mi milyen kedvünkben vagyunk! Ha hirtelen felindulásból túl nagy büntetést szabunk ki, az egyrészt nem igazságos a gyerekkel szemben, másrészt nekünk is nehezebb lesz azt betartatni.

5. Legyen minél hamarabb kivitelezhető! Minél kevesebb idő telik el a helytelenített viselkedés és a következmény között, annál jobb.

6. NAGYON FONTOS, hogy a következmény (büntetés) soha nem vonatkozhat a gyerek alapvető szükségleteire, például fizikai szükségletek (étel-ital, mosdóba engedés, stb.) valamint az elfogadás és szeretet!

7. A kiszabott következményeket következetesen tartassuk be, hiszen anélkül szavaink hamar üres fenyegetéssé válnak, és jelentőségüket vesztik gyerekeink számára.

Szerző: Gühring Rita gyermekpszichológus