Romlott a magyar diákok iskolai teljesítménye az utóbbi években a PISA 2015 szerint. A szövegértésben és a természettudományos tárgyakban gyengébbek a magyar diákok, a matematikában pedig ugyanolyan eredményeket értek el a tanulók, mint 2012-ben. A PISA felmérést sokan az oktatási rendszer kritikájaként értelmezik, a hírt pedig mindenki másként magyarázza. Romlott a magyar diákok iskolai teljesítménye és alacsonyabb az OECD-országok átlagáénál a PISA 2015 szerint. A szövegértésben és a természettudományos tárgyakban gyengébbek a magyar diákok, a matematikában pedig ugyanolyan eredményeket értek el a tanulók, mint 2012-ben. A PISA felmérést sokan az oktatási rendszer kritikájaként értelmezik, a hírt pedig mindenki másként magyarázza.

PISA 2015 felmérés eredménye

A PISA-vizsgálat az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg.
A felmérésben 540 ezer 15 éves diák tudását szondázták 72 országban. A vizsgálódás négy nagy területet céloz: a természettudományokat, a matematikát, a szövegértést és a problémamegoldást, amelyek közül most az elsőn volt a hangsúly.

Természettudományok
A természettudományokban Magyarország 477 ponttal az utolsó negyedben végzett az OECD-országok között, ami jelentős visszaesés 2012-höz képest (494 pont).

Szövegértés
Hasonló a helyzet a szövegértésnél, amelyben 470 pontot értek el a magyar diákok a három évvel ezelőtti 488-hoz képest.

Matematika
A matematika területén elért 477 pont megegyezik a 2012-es adatokkal. Az OECD-átlag a természettudományokban és a szövegértésben 493 pont, a matematikában 490 pont volt.

Kik voltak a világ legjobb tanulói 2015-ben?
A szövegértés, a matematika és a természettudományok területén is a szingapúri diákok szerepeltek a legjobban. Az OECD tagállamai közül pedig Japán, Észtország, Finnország és Kanada nyújtotta a legjobb teljesítményt.

A természettudományok területén Szingapúr után Japán és Észtország következik, a szövegértésben Hongkong és Kanada, a matematikában szintén Hongkong és az ugyancsak Kínához tartozó Makaó.



Szociális okok a hazai intézmények eredménykülönbsége mögött
A lexikális tudás- és a kompetenciafejlesztése egyaránt fontos - emelte ki az oktatási államtitkár a 2016. december 6-án, kedden nyilvánosságra hozott nemzetközi és hazai oktatási méréseket kommentálva az MTI-nek.

Ostorics László, az Oktatási Hivatal osztályvezetője véleményét így összegezte: mindhárom mérés azt mutatta, hogy a tanulók szociális összetétele jelentősen befolyásolja az intézmények közötti eredménykülönbségeket.

PISA felmérés - 15 éves tanulókat mér nemzetközi összehasonlításban
Palkovics László felhívta a figyelmet arra, hogy három különböző felmérésről van szó, más korosztályt, más gyermekcsoportot érintenek, és más szempontok alapján történtek a mérések.

Kitért arra is: egy 2015-ös mérés egy két évvel korábban bevezetett új tanterv hatásait még nem mutatja be. A TIMMS elsősorban tantervi szempontok alapján készül, 4. és 8. osztályban, a tárca által végzett kompetencia-mérés 6., 8., és 10. osztályban történik, és minden gyerek részt vesz benne, a PISA pedig 15 éveseket alkalmazásorientáltan mér és egy abszolút skálán, függetlenül attól, mi történik egy adott ország oktatási rendszerében.

Ilyen értelemben a három mérés eredménye valamilyen szinten korrelál egymással, de nem igazán összevethetők. Nehéz azt mondani, ha a TIMMS eredményekben tovább javulnak a diákok, akkor jobbak lesznek a PISA eredmények - mondta.

A magyar 4. és 8. osztályos diákoknak még erős tantervi tudása van
Az oktatási államtitkár arról, hogy 4. és 8. osztályban a diákoknak erős tantervi tudása van, de a 15 évesek a PISA-feladatoknál ezt nem tudják alkalmazni, azt mondta: valószínűleg a diszciplináris matematika tudása a gyerekeknek nem változott, de hogy ez mit jelent pontosan, azt a következő mérés mutathatja meg.

A magyar gyerekek lexikális tudását és kompetenciáját kell egyszerre fejleszteni
Az egyértelmű volt, hogy a természettudományos mérésnél olyan feladatot kellett megoldani, amit a magyar gyermekek nem tanulnak az iskolában, nincs benne a tananyagban, hogy egy bizonyos eszköztárral hogyan modellezzenek egy ilyen feladatot. Hozzátette: a komplex természettudományos tantárgy, amit most vezettek be, kifejezetten jó megoldás lehet erre. Ez ugyanis a megtanult diszciplínákra épít, de komplexebb látásmódot követel meg - közölte.

Kitért arra is, hogy az új nemzeti alaptantervben (nat) azt tűzték ki célul, hogy a lexikális tudás és a kompetenciafejlesztés egyaránt megjelenjen. Mindkettő fontos, lexikális tudás nélkül nincs kompetencia sem - fogalmazott az oktatási államtitkár. Ha csak utóbbit fejlesztik, akkor a diákok nem tudnak például egy modellező feladatot megoldani, mert nem lesz meg hozzá a lexikális tudásuk. Jelezte: az új nat készül, a koncepcióját várhatóan január közepén mutatják be és bocsátják vitára.

Mennyire felkészültek a mai fiatalok a társadalmi kihívásokra?
- Minden országnak lenne hova fejlődnie, még a legjobban teljesítőknek is. A fiatalkori munkanélküliség magas szintjére, a növekvő egyenlőtlenségre, a nemek közti szakadékra, valamint a gazdasági növekedés sürgető igényére tekintettel többet kell tenni annak a biztosítása érdekében, hogy minden gyerek a lehető legjobb oktatásban részesüljön - hangsúlyozta Ángel Gurría, az OECD főtitkára.

- Az alapvető készségek nem csak az iskolában, hanem a későbbiek folyamán is kulcsfontosságúak a siker szempontjából, a továbbtanulásban és a munkaerőpiacon is. Túl sok fiatal európai nincs kellőképpen felkészülve a modern, rendkívül innovatív társadalmak kihívásaira - figyelmeztetett brüsszeli sajtótájékoztatóján Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi uniós biztos.

Forrás: MTI 2016. december 6.
Fotó: Pixabay