Kilencosztályos általános iskola, új Nemzeti Alaptanterv, átalakuló pedagógusképzés - Milyen változásokat tervez a kormány 2019-től?

Szülők lapja

Hírek, érdekességek

Szülők lapja


Kilencosztályos általános iskola, új Nemzeti Alaptanterv, átalakuló pedagógusképzés - Milyen változásokat tervez a kormány 2019-től? A keddi köznevelési kerekasztal témája lesz a kilencedik évfolyam beillesztése az oktatási rendszerbe, és most kezdődik erről a szakmai egyeztetés. Az MSZP szerint a kilenc évfolyamos általános iskola ismételt napirendre tűzésével a kormány a szakgimnáziumi érettségi botrányról akarja a figyelmet elterelni. A keddi köznevelési kerekasztal témája lesz a kilencedik évfolyam beillesztése az oktatási rendszerbe, és most kezdődik erről a szakmai egyeztetés - Az MSZP szerint a kilenc évfolyamos általános iskola ismételt napirendre tűzésével a kormány a szakgimnáziumi érettségi botrányról akarja a figyelmet elterelni.
    
Milyen változásokat tervez a kormány?
- kilenc évfolyamos általános iskola, a plusz egy év az óvoda és az iskola közé épülhetne be, felette az iskolarendszer nem alakulna át
- radikálisan új szemléletű Nemzeti Alaptanterv (NAT), melyben a tanuló állna a középpontjában, és a tartalma igazodna a megváltozott környezethez
- pedagógusképzés és -továbbképzés felülvizsgálata

Mit lehet tudni a 9 évfolyamos általános iskolai tervről?
Palkovics László oktatási államtitkár elmondta, a plusz egy évfolyamot az óvoda és az általános iskola közé illesztenék, tehát az "alapozó szakaszban", mintegy "előképzőként" jelenne az meg, ugyanakkor a szakmai vita erről is fog szólni, hogy hova illesszék be a plusz egy évfolyamot.

Palkovics László a téma kapcsán szerdán, az M1 csatornán azt is elmondta, az óvoda sikeres eleme az oktatási rendszernek, és azt látják: minél hamarabb kerül valaki közösségbe, annál jobb a későbbi tanulási képessége. A plusz egy évfolyam egy átmeneti év lenne, hasonló rendszer működik Németországban, Finnországban és Franciaországban - ismertette, hozzátéve, hogy ezek az országok a PISA-felméréseken épp azért teljesítenek jól, mert az alapkészségekre, a kognitív képesség kialakulására több időt szánnak. Úgy látja, Magyarországon is jól láthatóak a kötelező óvodáztatás első pozitív eredményei.

Az államtitkár korábban kitért arra, hogy a 9. évfolyam bevezetésének sokféle vetülete van. Ezek között említette a pénzügyi források emelését, a pedagóguslétszám növelését, valamint a pedagógus-továbbképzés számának emelését is. A 9. évfolyamot a 2019-es tanévtől vezetnék be.

Miben változna a NAT?
Csépe Valéria megjegyezte, a most hatályos alaptantervben sok jó elem van, de a rendszerében, a tartalmi illeszkedésben komoly hiányosságok vannak; a munka világa másfajta képességeket kíván meg napjainkban. Nem elsősorban tantárgyakban, hanem műveltségterületekben kell gondolkodni, amelyek az ismeret, a tudás és a készségek köré szerveződnek. Tanulni kell megtanítani a gyerekeket. Egyelőre a koncepció egyeztetése kezdődik meg, a részleteknél még nem tartanak - hangzott el arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e tantárgyak eltörlése.

Az ismeretközpontúság nem azt jelenti, hogy a tananyagot feltétlenül csökkenteni kellene, hanem át kell strukturálni, az ismeret és a készség arányait pontosan meg kell határozni a műveltségterület és életkor alapján egyaránt.
    
Versenyképes iskolát szeretnének, amely olyan tanulókat bocsát ki, akik alkalmazkodni tudnak, és olyan nemzeti alaptantervet szeretnének, amely követi azt, hogy az iskola, az oktatási rendszer egy dinamikusan változó organizmus - ismertette Csépe Valéria.

Hogyan alakulna át a pedagógusképzés?
Sipos Imre hozzátette: szükség van a pedagógusképzés, -továbbképzés felülvizsgálatára, ami szemléletbeli és jogszabályi változásokat egyaránt jelent majd. Az osztatlan képzésnél a felső tagozatban oktató és a középiskolai tanárok képzéseit egységesebbé teszik, pedagógiai, pszichológiai és szakmódszertani területekre kiemelt hangsúlyt fektetnének. A továbbképzéseket a felsőoktatási intézményekhez szeretnénk telepíteni - erősítette meg.

Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár közölte: a Nemzeti alaptanterv kidolgozása, a tanárképzés és -továbbképzés átalakítása mellett a digitális fejlesztésekre és a hozzá kapcsolódó komplex intézkedéscsomag végrehajtására is szeretnének hangsúlyt fektetni. Uniós forrásból tervezik a mérési rendszerek fejlesztését is - mondta.

Az ellenzék véleménye: figyelemelterelés a kilencedik évfolyam bevezetése
Az, hogy a kilenc évfolyamos általános iskolát ismét "bevetette" a kormány, figyelemelterelés az érettségi botrányról és a rossz oktatási rendszerükről - értékelte Kunhalmi Ágnes, aki szerint amíg 16 éves korig tart a tankötelezettség, megtanulhatatlan a nemzeti alaptanterv, uniformizálás és központosítás, egyentankönyvrendszer van, addig a kilenc évfolyamos általános iskola "gumicsont", amin lehet rágódni.

Hozzátette: a kilenc évfolyamos általános iskolának akkor van értelme, ha az alsó tagozatot hosszabbítják meg, de ennek is akkor, ha a tankötelezettség nem 16 év.


Palkovics László szerint az óvoda sikeres eleme az oktatási rendszernek, s azt látják: minél hamarabb kerül valaki közösségbe, annál jobb a későbbi tanulási képessége. A plusz egy évfolyam egy átmeneti év lenne, hasonló rendszer működik Németországban, Finnországban és Franciaországban - ismertette, hozzátéve, hogy ezek az országok a PISA-felméréseken épp azért teljesítenek jól, mert az alapkészségekre, a kognitív képesség kialakulására több időt szánnak. Úgy látja, Magyarországon is jól láthatóak a kötelező óvodáztatás első pozitív eredményei.

Forrás: MTI
Fotó: pixabay.com

Szülők lapja

Hírek, érdekességek

Szülők lapja


2017.03.08