Magyarországon, 1 és 18 éves kor között az összes betegségben együttvéve kevesebb gyerek hal meg, mint közúti baleset okozta sérülésben. A balesetek egyharmada pedig a tavaszi és nyári hónapokban történik. Szakember szerint azonban ez a szám szülői odafigyeléssel csökkenthető lenne.

Gyermekek tízezrei rajzanak ki az utcákra, játszóterekre és a természetbe a tavasz beköszöntével. Nyáron pedig a strandszezon jelent kockázatot a fiatal generációk számára. „Tapasztalataink szerint ugyanis az egy évnél idősebb gyermekek között a közlekedési balesetek során elszenvedett sérülések a legfőbb halálokok: egy év alatt ugyanis az 1 és 18 éves kor közötti gyerekek 40 százaléka veszti életét külső ok miatt” – mondta Dr. Krivácsy Péter, az Országos Mentőszolgálat Gyermeksürgősségi Módszertani Csoportvezetője.


„Felmérések bizonyítják azt is, hogy öt év alatt annyi a gyermektraumás halálozás, amennyi egy átlagos általános iskola tanulóinak száma. Tapasztalatunk szerint a gyermekbalesetek harmada tavasszal és a nyári hónapok elején a szabadban töltött játékok során történik” – tette hozzá Dr. Kassai Tamás, a Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor Utcai Kórház Rendelőintézet és Baleseti Központ Gyermek-traumatológiai Osztályának osztályvezető főorvosa. Átlagosan 2005 és 2007 között 119 gyerek halt meg közlekedési balesetben, közülük hetvennégyen 15 és 19 éves kor közötti fiatalok voltak. Fulladásban negyvenen, mérgezéses balesetben pedig nyolcan vesztették életüket. Továbbá a korcsoportonkénti haláloki sorrendben négy esés és három égési sérülésből származó halál szerepel.

„Gyakorló gyermek-traumatológusként és gyermek-mentőorvosként azt tapasztalom, hogy a balesetek sok esetben megelőzhetők lennének: ebben a szülők felelőssége elsődleges, ugyanis a gyereket sohasem szabad felügyelet nélkül hagyni” – reagált Dr. Kassai. Hozzátette, hogy ha a szülő betartja az alapvető szabályokat, már sokat tesz azért, hogy elkerülje a szerencsétlenséget. Autózás során például a gyermek korának megfelelő méretű, és helyesen alkalmazott biztonsági gyermekülés életmentő lehet. Kisgyermeket kerékpáron pedig csak gyermekülésben lehet szállítani, valamint a súlyos koponyasérülések elkerülése érdekében bicikliző, vagy görkorcsolyázó gyermeket csak bukósisakban szabad az utcára engedi.

Ha azonban mégis felmerül a gyanú, hogy a gyermek megsérült, nem szabad halogatni, mielőbb meg kell mutatni szakembernek. „Épp ezért nagyon fontos, hogy a szülők és a pedagógusok ismerjék az alapvető elsősegélynyújtási feladatokat és információkat” – magyarázta Kassai doktor úr. Elmondása alapján legfőbb tudnivaló, hogy fejsérüléskor eszméletvesztés, tudatzavar, álmosság, fejfájás, szédülés, hányinger, és hányás jelentkezik. Ilyen tünetekkel orvosi vizsgálatra és kórházi ellátásra van szükség. Hasi vagy mellkasi sérülések esetén a belső szervek károsodását csak kórházban lehet kizárni. Ha egy végtagsérülés után megduzzad, vagy fájdalmas, vagy nem tud minden mozgást kivitelezni, akkor gyermek baleseti ellátására van szükség. A nagy deformitással járó törést - mint amilyen a könyök, vagy combcsonttörés - elszenvedett sérültet pedig csak mentővel megfelelő rögzítés és fájdalomcsillapítás mellett szabad kórházba szállítani. Végül elmondta: „ha kórházi kezelésre kerül sor, nagyon fontos olyan gyermekbarát eszközökkel és módszerekkel ellátni a fiatal sérülteket, amely a legkisebb fájdalom, heg és kórházi tartózkodás mellett biztosít maximális stabilitást és gyógyulást”.


Forrás: Medipress