Főoldal > Cikkek > Hivatalos ügyek > Jog vagy kötelesség? - A gyermekkel való kapcsolattartás szabályai - Szülők Lapja

Jog vagy kötelesség? - A gyermekkel való kapcsolattartás szabályai


Sokakban nem világos a kérdés, a kapcsolattartás a különélő szülő joga, vagyis ha van kedve jön, ha nincs akkor nem? Vagy kötelesség is, tehát nem azon múlik, hogy épp ráér-e vagy sem, hanem köteles úgy alakítani az életét, hogy el tudja vinni a gyerekeit kapcsolattartásra?

Szerző: Dr. Illés Blanka
2012-08-14
Forrás: Szülők lapja
Share on Tumblr
kuldeskuldeskuldeskuldes
vonal

Ez a cikk 2622 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

szakértő Dr. Illés Blanka
Családjogi ügyvéd
kérdezd szakértőnket a témában >>

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

hirdetés

BABÁT VÁRSZ?

Izgulsz, hogy minden rendben legyen a babavárás alatt? Szeretnél mindent megadni az egészséges fejlődéséhez?  Kattints ide, és nézd meg, hogy mit tehetsz érte >> 

vonal

[x] hirdetés

A különélő szülő jogai és kötelességei
A Legfelsőbb Bíróságnak egy irányelve foglalkozik a szülő és a gyermek kapcsolatával a gyermek elhelyezése után. Ez megerősíti a családjogi törvény azon rendelkezését, hogy a gyermeknek és a különélő szülőjének joga, hogy egymással személyes és közvetlen kapcsolatot tartsanak fenn, továbbá, hogy a gyermekétől különélő szülő kötelessége is, hogy gyermekével rendszeresen érintkezzen.

Szülői kötelességek
A gyermeket nevelő szülő köteles a kapcsolattartás zavartalanságát biztosítani. Az a szülői felügyeletet ellátó szülő, aki akadályozza a másik szülővel történő kapcsolattartást, vagy az a különélő szülő, aki nem él a kapcsolattartás lehetőségével, megsérti a szülői kötelességét.

A kapcsolattartás célja, hogy
1. a gyermek és a szülő, valamint a más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá
2. hogy az arra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően azt elősegítse.

A gyermek nem veszítheti el a szüleit
A házasság felbontásának, a szülők különélésének nem lehet az a következménye, hogy a gyermek elveszíti a szüleinek egyikét. A szülőnek még akkor is joga van a gyermekével kapcsolatot tartani, ha a szülői felügyeleti joga szünetel. Kivételesen indokolt esetben (ha a szülőtől való teljes elszakadás a gyermek érzelmi fejlődését veszélyeztetné) a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette. Erről a szülői felügyeletet megszüntető bíróság dönt.

A kapcsolattartás
A szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásban alapvetően a szülőknek kell megállapodniuk közös megegyezéssel, mely megállapodás tartalmára a Csjt. nem ír elő korlátokat. A kapcsolattartás tárgyában hozott döntésnek tartalmaznia kell többek között a kapcsolattartás gyakoriságát, időtartamát, a gyermek átadása és visszaadása helyének, idejének és módjának meghatározását, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettséget, az elmaradt kapcsolat pótlásának módját, valamint a kapcsolattartás szabályainak megszegőjével szemben alkalmazható szankciókat.
A létrejött egyezséget a gyámhivatal, illetőleg a bíróság jóváhagyja, ha az megfelel a gyermek érdekének és a kapcsolattartás céljának.

Ha a szülők nem tudnak megállapodni
Ha a kapcsolattartás kérdésében nincs egyezség a szülők között a gyámhivatal, ha pedig házassági vagy gyermek elhelyezési per van folyamatban, a bíróság dönt. E döntést a kiskorú érdekének szem előtt tartásával kell meghozni, de figyelemmel kell lenni a kapcsolattartásra jogosult szülő, illetőleg a gyermeket gondozó szülő érdekeire is. Tekintetbe kell venni pl. a kiskorú korát, nemét, elfoglaltságát, a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek közötti érzelmi kapcsolat mélységét, a kapcsolattartásra jogosult személy erkölcsi magatartását, egészségügyi és anyagi helyzetét.

A kapcsolattartási jog korlátozható
Az eljáró gyámhivatal, illetve bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő korábban megállapított kapcsolattartási jogát - a gyermek érdekében, kérelemre - korlátozhatja vagy megvonhatja, illetőleg e jog gyakorlásának szünetelését rendelheti el, ha a jogosított a jogával a gyermek, vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére visszaél. A szülő kapcsolattartási jogának megvonására csak olyan súlyosan felróható magatartások miatt kerülhet sor, amelyek miatt a gyermek érdekét még a korlátozott kapcsolattartás is sértené.
Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül csak a bíróságnál lehet kérni.
A kapcsolattartás tárgyában hozott gyámhivatali vagy bírósági döntés végrehajtása - államigazgatási ügyként - a gyámhivatal hatáskörébe tartozik, arról ő gondoskodik.

A kapcsolattartás formái
A kapcsolattartási jog formáját tekintve lehet folyamatos (rendszeres) vagy időszakos (rendkívüli), és speciális forma a gyermeknek a tartózkodási helyén történő meglátogatása, a vele való levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés.
A gyakorlatban a rendszeres kapcsolattartás általában a meghatározott időnkénti (pl. kéthetenkénti hétvégeken ismétlődő) - egy vagy két napos - együttlétet jelenti, míg a rendkívüli az iskolai szünetek, illetve az ünnepek időtartamából meghatározott időtartamú együttlétet.

A gyermekkel való kapcsolattartásra jogosult:
1. a szülő,
2. a nagyszülő, továbbá
3. a gyermek nagykorú testvére, a gyermek szülőjének testvére, valamint a gyermek szülőjének házastársa is jogosult, ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van.

Kiszámítható rendszer
Összességében tehát elmondható, a kapcsolattartás a különélő szülő kötelessége is, tehát ez  nem egy olyan jogintézmény, aminek feltétlenül meg kell keseríteni a nevelő szülő életét. Nem szabad teret engedni annak, hogy a különélő szülő akkor jöjjön-menjen, amikor neki kényelmes, így a gyerekek életében is kialakulhat egy kiszámítható rendszer. Emellett a nevelő szülőnek is könnyebbség, ha tudja, mikor számíthat arra, hogy a másik szülő leveszi a válláról a gyermekfelügyelet terhét, és nyugodtan végezheti egyéb kötelezettségeit – pl takarítás – vagy esetleg jut ideje saját magára, pihenésre is.

 

Címkék: kapcsolattartás, különélő szülő, jog, kötelesség, szülő

Feliratkozás hírlevélre

Érdekesnek találtad ezt a cikket? Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkeinkről, iratkozz fel hírlevelünkre.

Email*
Név*
hirdetés

[x] hirdetés

OLVASD EL EZT IS!

Élettársi kapcsolat, vagy házasság? Melyikre milyen szabályok vonatkoznak?

Sokan hiszik azt, hogy ha elkerülik a házasságkötést, akkor kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mint akik kimondják az igent az anyakönyvvezető előtt.

tovább a cikkre
Gyermek láthatása válás, vagy különélés esetén

A különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás manapság igen gyakori probléma – felmerülhet egyrészt az élettársi kapcsolatok felbomlásakor, másrészt a házasságok felbontása során, de elképzelhető olyan eset is, amikor a szülők sohasem éltek együtt, csak egy rövid párkapcsolat gyümölcse a gyermek.

tovább a cikkre
A gyermektartásdíj

A családjogi kérdéskörök bemutatása során először a gyermektartásdíjjal foglalkozunk, mert ez a gyermeket nevelő szülőket leginkább foglalkoztató témakör. A gyermektartásdíj kapcsán a leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy a bíróság mi alapján állapítja meg a fizetendő gyermektartásdíjat, másrészt pedig, hogy hogyan alakulhat a gyermektartásdíj mértéke?

tovább a cikkre

A témával foglalkozó szakértőnk

Dr. Illés Blanka - Családjogi ügyvéd

Vissza az előző oldalra

hirdetés

BABÁT VÁRSZ?

Kíváncsi vagy, hogy mekkora? Mit érez? Hallja-e, ha beszélsz hozzá? Tudj meg mindent a babavárás csodájáról, miközben életed legfontosabb naplóját töltögeted a saját pocakos és ultrahang fotóiddal, érzéseiddel, élményeiddel. Kattints ide >>

vonal

[x] hirdetés

hirdetés

[x] hirdetés

Legnépszerűbb

Videók

Recept ajánlatunk

Sonkás rizottó

Sonkás rizottó

Egytálételek >>
12 hónapos kortól. >>

Hozzávalók: 50 gr rizs 50 gr zöldborsó 50 gr sonka 20 gr sajt 20 gr olaj só petrezselyemzöld

Recept:

Olajban üvegesre pároljuk a rizst és felengedjük kétszeres mennyiségű forró vízzel. Megkeverjük, majd hozzáadjuk a petrezselyemzöldet, zöldborsót és a sonkát. Fedő alatt pároljuk. Mikor kész a rizs, levesszük a tűzről és fedő alatt 15 percig állni hagyjuk. tovább a teljes recepthez...


Webáruház ajánló

Ha nem jön a baba

Ha nem jön a baba

2 400 Ft.-

Megnézem

Pocakosnapló

Pocakosnapló

2 800 Ft.-

Megnézem

Legfrissebb szakértői válasz

Dr. Árvainé Koczok Márta

Dr. Árvainé Koczok Márta

tanácsadó szakpszichológus

tovább a szakértőhöz >>

Éjjeli felriadás

Kedves Édesanya!
Gyermeke valószínűleg az őt érő stresszt így tudja kezelni, a szülő közelsége a nyugtató számára. Ez valóban sok feszültséget generálhat otthon. Én első körben ki próbálnám deríteni, mi jelent most neki fokozott stresszt. Ki lehet próbálni relaxációs technikákat, melyeket könnyedén egy-egy relaxációs mesekönyv segítségével is megtanulhat. A technika rendszeres alkalmazása, a mindennapi feszültségek átbeszélgetése, a több játék, több szülői figyelem, megoldást hozhat. Ha azonban ez nem eredményez jelentős javulást, érdemes konzultálni egy szakemberrel.

Ezt olvastad már? [x]
Játék tippek

Gyermek fejlődése: Ezek a játékok fejlesztik legjobban a gyerek mozgását, egyensúlyérzékét, finommotorikáját

vissza vissza