Főoldal > Cikkek > Hivatalos ügyek > Családi pótlék változások 2010 - Szülők Lapja

Családi pótlék változások 2010


A családi pótlék két részből áll. A gyermek iskolakötelezettségéig nevelési ellátást, majd iskolás korától iskoláztatási támogatás formájában vehető igénybe. 2010-ben változások voltak az igénybevétel szabályozásában. Cikkünkből kiderül, hogy milyen feltételekkel vehető igénybe a családi pótlék.

Szerző: S. Puskás Judit
2010-12-09
Forrás: Szülők lapja
Share on Tumblr
kuldeskuldeskuldeskuldes
vonal

Ez a cikk 3233 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

szakértő S. Puskás Judit
Munkaügyi szakember
kérdezd szakértőnket a témában >>

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

hirdetés

BABÁT VÁRSZ?

Izgulsz, hogy minden rendben legyen a babavárás alatt? Szeretnél mindent megadni az egészséges fejlődéséhez?  Kattints ide, és nézd meg, hogy mit tehetsz érte >> 

vonal

[x] hirdetés

Az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás (együtt: családi pótlék) formájában.

NEVELÉSI ELLÁTÁS
A nevelési ellátás (Cst. 7. §) a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár az ügyfél részére. Továbbá nevelési ellátásra saját jogán is jogosultságot szerezhet a kérelmező - a feltételek fennállása esetén.

Nevelési ellátásra jogosult:
- a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
- a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
- az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
- a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám,
- akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. §.(1) bekezdés),
- a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban nevelt,
- a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel.

Saját jogán kérelmezheti a nevelési ellátást, aki a 18. életévét betöltötte, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos és iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt.


ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁS
Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.

A tanuló annak a tanévnek a végéig tanköteles, amelyben a 18. életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 23. életévét betölti.

Iskoláztatási támogatásra jogosult
- a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
- a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs
- az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
- a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám
- akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. §.(1) bekezdés),
- a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanköteles gyermekre tekintettel,
- a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel
- a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy.

Saját jogán kérelmezheti az iskoláztatási támogatást, aki közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és
- akinek mindkét szülője elhunyt,
- akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától külön élő szülője elhunyt,
- aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből
- akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg
- aki a vér szerinti, örökbe fogadó szülőjével, nevelőszülővel, hivatásos nevelőszülővel, gyámmal nem él egy háztartásban
- a gyámhivatal szülői ház elhagyását engedélyező határozata szerint az iskoláztatási támogatást a nagykorúvá válása előtt is részére folyósították.

Saját háztartásban nevelt gyermek
A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt, aki a szülővel (ügyféllel) életvitelszerűen él együtt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak nap közben kerül ki. Ezen túlmenően saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki

a) a kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik az ügyfél háztartásán kívül,
b) akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy
c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.


Kiskorú szülő családi pótléka
Kiskorú szülő esetén, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülő részére kell megállapítani.

16 életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtja be.

Kit lehet a családi pótlék összegének megállapításánál beszámítani?
A családi pótlék összegének megállapításakor lehetőség van azt a gyermeket is figyelembe venni, aki után az igénylő már nem jogosult a családi pótlékra.

Az összeg megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni (az igénylő kérelmére), aki a háztartásában él és akire tekintettel a szülő, nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, vagy aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató, aki rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Ezekben az esetekben az ügyfélnek a gyerekszámba beszámító gyermek tanulói jogviszonyát - 20., illetve 23. év feletti esetekben - a kérelem benyújtásakor, valamint az ellátás folyósításának időtartama alatt tanulói jogviszony esetén évente szeptember 30-ig, hallgatói jogviszony esetén évente október 15-ig kell igazolni.
A felsőoktatási tanulmányokat folytatók közül csak az első egyetemi, vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató számítható be a gyerekszámba. Első egyetemi szintű alapképzésnek számít az is, ha a hallgató az alapfokozat megszerzését követően - folyamatos képzésben - első mesterképzésben, vagy első egységes osztatlan képzésben vesz részt.

A fentiekhez hasonlóan beszámít a gyerekszámba az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is, aki családi pótlékra saját jogán jogosult (kivétel: ha a szülővel nem él egy háztartásban), vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve ha őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele rendszeres kapcsolatot tart fenn. Kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül, amelynek a teljesítését az ügyfél kérelmére a szociális intézmény vezetője először a kérelem benyújtásakor, aztán évente egy alkalommal írásban igazolja. Nem tekinthető rendszeres találkozásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, ill. telefonhívás.


A családi pótlék természetben történő folyósítása
A Cst. 6.§ rendelkezik a családi pótlék természetben történő folyósításáról, a Gyvt. tartalmazza a természetben nyújtható családi pótlékra vonatkozó részletes szabályokat.

A természetbeni folyósítás azt jelenti, hogy a Kincstár a családi pótlék természetben folyósított összegét az önkormányzat által erre a célra a Magyar Államkincstárnál megnyitott családtámogatás számlára utalja át, tehát az összeget nem közvetlenül az igénylő kapja meg. Az átutalt családi pótlék összegből a jegyző által erre a feladatra kijelölt eseti gondnok a jogszabályban foglalt feltételek szerint - a jegyző által elfogadott pénzfelhasználási terv szerint - természetben nyújtja a gyermek után járó családi pótlékot az ügyfél részére.

A családi pótlék természetbeni folyósítása speciális szabálya az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése (Cst. 15. §).
Ha a tanköteles gyermek a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, akkor - ennek szankciójaként - az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanóra után az illetékes jegyző kötelezettsége a gyermek védelembe vételét elrendelni és az iskoláztatási támogatás teljes összegének folyósítását felfüggeszteni.

A folyósítás felfüggesztése időtartama alatt az iskoláztatási támogatás teljes összege az önkormányzat által megnyitott családtámogatási számlára kerül átutalásra, a jegyző felfüggesztésről szóló döntését követő második hónap első napjától kezdően.


Családi pótlék folyósításának szüneteltetése
Az ellátás folyósítását szüneteltetni kell:

a) az igénylő távolléte alatt, ha az igénylő 3 hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem az EU tagállama, nem EGT-tagállam, vagy nem olyan állam, amelynek állampolgára azonos jogállást élvez az Európai Közösség és tagállamai vagy az EGT-megállapodásban részes állam állampolgárával.

b) az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére a Cst. alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak.

Szüneteltetni kell a családi pótlék folyósítását, amennyiben a 18. életévet betöltött személynek rendszeres jövedelme van. Rendszeres jövedelemnek kell tekinteni a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelmet. A folyósítást a negyedik hónaptól kezdődően kell szüneteltetni.

Bejelentési kötelezettsége az ellátásban részesülőnek
A családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt a folyósító szervnek 15 napon belül, írásban be kell jelenteni:

a) a gyermeknek az igénylő háztartásából történő kikerülését,
b) a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
c) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,
d) a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét,
e) az igénylő 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,
f) az igénylő egyedülállóságának megszűnését,
g) az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,
h) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
i) az Európai Unió tagállamában vagy EGT-tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,
j) az ellátásra jogosult családi állapotában, élettársi kapcsolatában bekövetkezett változást, továbbá - ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be - a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs természetes személyazonosító adatát

Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!

A családi pótlék iránti kérelem benyújtásához szükséges nyomtatványok igazolások
A nyomtatványok a Magyar Államkincstár oldaláról letölthetők:
www.allamkincstar.gov.hu
A kérelemhez mellékelendő iratokat egyszerű másolatban kell benyújtani, illetve a kérelem személyes benyújtása esetén, az eredetiek bemutatása elegendő..
Egyszerű másolatra az igénylő aláírása szükséges arra, hogy a másolat megegyezik az eredetivel.
A gyermek tartós betegségét, súlyos fogyatékosságát igazoló szakorvosi igazolást
lehetőleg eredetben kell csatolni, illetve a tanulói/hallgatói jogviszonyról kiállított igazolást ugyancsak eredetiben kell csatolni.

Az ellátást igénylő valamint a gyermek természetes személyazonosító adatait

- érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány ( pl. útlevél, kártya típusú gépjárművezetői engedély) bemutatásával, a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványnak a lakcímről szóló hatósági igazolvány részéről készült másolatának bemutatásával vagy csatolásával kell igazolni.

A társadalombiztosítási azonosító jelet hatósági igazolvány (TAJ-kártya), hatósági bizonyítvány bemutatásával vagy másolatának csatolásával kell igazolni.

A családtámogatási ellátásra való jogosultságot
-a szülővel együtt élő házastárs a házassági anyakönyvi kivonat másolatának csatolásával
-a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat másolatának csatolásával
-a gyám a gyámrendelő határozat másolatának csatolásával
-az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával
-az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával
igazolja.
Amennyiben a gyermek, aki után igénylik az ellátást már nem tanköteles korú, de közoktatási intézmény tanulója a tanulói jogviszony igazolást is csatolni kell az „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról" elnevezésű nyomtatványon.

Amennyiben a gyermek, aki után a családi pótlék megállapítását kérik, tartósan beteg (súlyosan fogyatékos) csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló ESzCsM rendelet szerinti igazolást. (Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről)

(Ha a gyermek a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét a folyósító igazgatóság felé bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.)

Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.


TGYÁS, GYED, GYES KALKULÁTOR >>
 

Címkék: családi pótlék, iskoláztatási támogatás, nevelési ellátás, iskolakötelezettség, jogosult, természetbeni folyósítás, felfüggesztés, szüneteltetés, kérelem

Feliratkozás hírlevélre

Érdekesnek találtad ezt a cikket? Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkeinkről, iratkozz fel hírlevelünkre.

Email*
Név*
hirdetés

[x] hirdetés

OLVASD EL EZT IS!

Várandós, illetve ismét munkába álló kismamákra vonatkozó jogszabályok

Hogyan védi a jogrendszer a kismamákat, illetve a gyedről, gyesről ismét munkába állókat?! Legjobb, ha megismerik a Munka Törvénykönyv ide vonatkozó paragrafusait, így tisztában lesznek a jogaikkal és vitás esetben akár ezekre a pontokra hivatkozva ki is tudnak állni az igazukért.

tovább a cikkre
Tgyás, Gyed, Gyes melletti munka

Gyakran felmerülő kérdés, hogy a babákkal otthon maradó anyukák jövedelemkiegészítésként végezhetnek-e keresőtevékenységet. Cikkünkben bemutatjuk, hogy mikor lehet és mikor nem megengedett az ellátások melletti munkavégzés.

tovább a cikkre
Ellátások, támogatások ügyintézése

Amikor végre világra jön várva várt gyermekünk, akkor a kedves kis csomag mellé sok-sok papírmunkát is kapunk. A baba melletti teendők mellett bizony nem egyszerű az ügyek intézése. Szerencsére a munka törvénykönyve már biztosítja a lehetőséget, hogy igénybe vegyük az apuka segítségét.

tovább a cikkre

A témával foglalkozó szakértőnk

S. Puskás Judit - Munkaügyi szakember

Vissza az előző oldalra

hirdetés

BABÁT VÁRSZ?

Kíváncsi vagy, hogy mekkora? Mit érez? Hallja-e, ha beszélsz hozzá? Tudj meg mindent a babavárás csodájáról, miközben életed legfontosabb naplóját töltögeted a saját pocakos és ultrahang fotóiddal, érzéseiddel, élményeiddel. Kattints ide >>

vonal

[x] hirdetés

hirdetés

[x] hirdetés

Legnépszerűbb

Videók

Recept ajánlatunk

Hagymás-petrezselymes rizs

Hagymás-petrezselymes rizs

Köretek >>
12 hónapos kortól. >>

Hozzávalók: 4 fő részére 250 g rizs (lehet főzőtasakos is) 1 nagyobb fej vöröshagyma (vagy egy csomag újhagyma) só 15 ml olaj petrezselyem zöldje

Recept:

A rizst sós vízben megfőzzük. A hagymát megtisztítjuk, felszeleteljük (nem kell túl apróra). Olajon üvegesre-puhára pároljuk a hagymát, hozzákeverjük a finomra vágott petrezselyemzöldet, picit megsózzuk. Amikor megfőtt a rizs, összekeverjük a petrezselymes hagymával(...) tovább a teljes recepthez...


Webáruház ajánló

Ha nem jön a baba

Ha nem jön a baba

2 400 Ft.-

Megnézem

Pocakosnapló

Pocakosnapló

2 800 Ft.-

Megnézem

Legfrissebb szakértői válasz

Dr. Árvainé Koczok Márta

Dr. Árvainé Koczok Márta

tanácsadó szakpszichológus

tovább a szakértőhöz >>

Éjjeli felriadás

Kedves Édesanya!
Gyermeke valószínűleg az őt érő stresszt így tudja kezelni, a szülő közelsége a nyugtató számára. Ez valóban sok feszültséget generálhat otthon. Én első körben ki próbálnám deríteni, mi jelent most neki fokozott stresszt. Ki lehet próbálni relaxációs technikákat, melyeket könnyedén egy-egy relaxációs mesekönyv segítségével is megtanulhat. A technika rendszeres alkalmazása, a mindennapi feszültségek átbeszélgetése, a több játék, több szülői figyelem, megoldást hozhat. Ha azonban ez nem eredményez jelentős javulást, érdemes konzultálni egy szakemberrel.

Ezt olvastad már? [x]
Játék tippek

Gyermek fejlődése: Ezek a játékok fejlesztik legjobban a gyerek mozgását, egyensúlyérzékét, finommotorikáját

vissza vissza