Főoldal > Cikkek > Hivatalos ügyek > Élettársi kapcsolat vagy házasság? Jogok és kötelezettségek - Szülők Lapja

Élettársi kapcsolat vagy házasság? Jogok és kötelezettségek

Szülőklapja képAz elmúlt egy-két évtizedben fokozatosan terjedt el és növekedett a társadalmi elfogadottsága a házasságon kívüli együttélésnek, azaz az élettársi kapcsolat gyakorlatának. Hasonlóképpen a házassághoz, az élettársi kapcsolat jogintézményéhez is főződnek különböző jogok és kötelezettségek.

Szerző: Dr. Gaál Edina
2011-02-23
Forrás: Szülők lapja
Share on Tumblr
kuldeskuldeskuldeskuldes
vonal

Ez a cikk 2614 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelen cikk keretében röviden szemléltetem kizárólag a legalapvetőbb különbségeket a két jogintézmény között.

Az élettárs jogi fogalmát a Polgári Törvénykönyv határozza meg:
„685/A. § Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.”
Az élettársi kapcsolat különbözik mind a házasságtól, mind a bejegyzett élettársi kapcsolattól, mivel ellentétben a házassággal és a bejegyzett élettársi kapcsolattal, csupán az együttélés tényével jön létre, azaz hatósági közreműködés nem szükséges hozzá.

Változások az élettársi viszonyban 2010
Kevesen tudják még, hogy 2010. január 1-jétől új lehetőség kínálkozik az élettársak számára, mely szerint az élettársak kérhetik a közjegyzőknél nyilvántartásba vételüket. A nyilvántartásba vétellel plusz jogok vagy kötelezettségek nem illetik meg az élettársakat, azonban a nyilvántartás a kapcsolat bizonyítását könnyíti meg, mely az élet több területén is hasznos lehet. Az élettársi kapcsolat fennállását ez esetben már nem kel bizonyítani pl. a vagyonjogi ügyekben (lásd lentebb).



HÁZASTÁRSAKTÓL ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁS

- Vagyonjogi viszonyok tekintetében:
A házasság esetében a Családjogi törvény vélelmet állít fel, mely szerint a házassági együttélés idejére vagyonközösség keletkezik a házas felek között, azaz osztatlan közös tulajdonukat képezi mindaz, amit a felek akár együttesen, akár külön-külön szereznek, kivéve az, amelyik valamelyik házastárs különvagyonához tartozik (ajándékba kap, illetve örököl). A fentiek alapján, amíg a házastársak esetében a közös szerzés tekintetében vélelem áll fenn, addig az élettársak esetében nincs ilyen. Az élettársak esetében az együttélés alatt közös gazdálkodás eredményeképpen megszerzett ingó és ingatlan vagyon lesz a felek közös tulajdona, a tulajdoni arány pedig a szerzésben való közreműködés arányában alakul. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka és a gyermeknevelés is a szerzésben való közreműködésnek számít.
A házasság, vagy az élettársi kapcsolat végével természetesen akarva-akaratlanul előtérbe kerül a közös vagyonnak a megosztása. Amíg a házasság esetében a házasság tényének a vitatása fel sem merülhet, és e körben csak a közös vagyon megosztása történik meg a vagyonjogi per során, addig az élettársak esetében sok esetben az okozza a kiinduló problémát, hogy a másik fél - akár több évi együttélést követően és közös gyerekek esetén is - letagadja, hogy egyáltalán valaha élettársi kapcsolatban lettek volna. A bírósági eljárásban ebben az esetben első körben bizonyítási eljárást folytatnak le az élettársi kapcsolat fennállásának a bizonyítására és csak ezt követően kerülhet sor a közös vagyon megosztására. Az élettársi kapcsolat fennállásának bizonyítása, illetőleg a közös vagyonnak a megosztása akár több évi pereskedést is maga után vonhat.
A nyilvántartásba vett élettársak a vagyonjogi kérdések rendezésekor rögtön a közös vagyon megosztására koncentrálhatnak, nekik nem kell bizonyítaniuk az élettársi kapcsolat fennállását, hiszen a közjegyzői nyilvántartásból kiderül.

- Öröklés:
E tekintetében is eltérő jogok illetik meg az élettársakat a házastársaktól. Míg a házastársak egymás törvényes örökösei, addig az élettársak nem tartoznak a törvényes örökösök közé, az élettárs csak végrendelet útján örökölhet az elhunyt után.

- Apasági vélelem és mostohagyermek tartása:
További különbség, hogy az együttélés tényén alapuló élettársi kapcsolat esetében nem áll fenn apasági vélelem, mint a házastársak esetében, azaz az anya élettársa jogilag automatikusan nem tekinthető a közös gyermekük apjának, csak teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy az apaság bírói megállapítása után tekinthető jogilag a gyermek apjának, és csak ezt követően válik a gyermek családi jogállása rendezetté. Az apát csak ezt követően illetik meg a gyermekkel kapcsolatos, szülői felügyeleti jog körébe tartozó jogok és kötelezettségek.
A nyilvántartásba vett különnemű élettársi kapcsolatok esetében ezzel szemben a bejegyzéssel már apasági vélelem keletkezik, tehát az Édesanya nyilvántartott élettársa automatikusan a gyermekük apja lesz, nem kell külön eljárást kezdeményezni a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében.

- Névviselés, utolsó közös lakás használata:
Az élettársak esetében nincs házassági névviseléshez való jog. Amennyiben az élettárs szeretné felvenni az élettársa nevét, úgy ez csak névváltoztatási eljárás útján lehetséges, ami illetékköteles és kérelemhez kötött.
Megemlíthetjük továbbá, hogy amíg a házastársak esetében beszélhetünk utolsó közös lakás használatához fűződő jogról és ennek körében lakáshasználati jog ellenértékéről, addig az élettársaknál ez fel sem merül. Az élettárs csak szívességi lakáshasználónak minősül, ha az élettársa tulajdonában álló ingatlanban lakik, így a lakáshasználat bármikor, indoklás nélkül megvonható tőle.

- Rokontartás:
Amíg a volt házastársak esetében megfelelő törvényi feltételek fennállása esetén beszélhetünk házastársi tartásról, addig az élettársak esetében nem, tehát az élettárs a kapcsolatuk megszűnése után nem jogosult tartásdíjra.


 

hirdetés

[x] hirdetés

Címkék: élettárs, házasság, életközösség, vagyonjog, öröklés, apasági vélelem, gyerektartás, névviselés, lakás használata,

Feliratkozás hírlevélre

Érdekesnek találtad ezt a cikket? Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkeinkről, iratkozz fel hírlevelünkre.

Email*
Név*

Kapcsolódó cikkek

Gyermek láthatása válás, vagy különélés esetén
Gyermek láthatása válás, vagy különélés esetén

A különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás manapság igen gyakori probléma – felmerülhet egyrészt az élettársi kapcsolatok felbomlásakor, másrészt a házasságok felbontása során, de elképzelhető olyan eset is, amikor a szülők sohasem éltek együtt, csak egy rövid párkapcsolat gyümölcse a gyermek.

tovább a cikkre
A gyermektartásdíj
A gyermektartásdíj

A családjogi kérdéskörök bemutatása során először a gyermektartásdíjjal foglalkozunk, mert ez a gyermeket nevelő szülőket leginkább foglalkoztató témakör. A gyermektartásdíj kapcsán a leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy a bíróság mi alapján állapítja meg a fizetendő gyermektartásdíjat, másrészt pedig, hogy hogyan alakulhat a gyermektartásdíj mértéke?

tovább a cikkre
Egyedülálló szülőknek járó juttatások
Egyedülálló szülőknek járó juttatások

Sajnos manapság egyre több szülő egyedül neveli gyermekét, ami elsősorban a válások számának növekedésével magyarázható. Mivel az egyedülálló szülőknek egyedül kell fizetniük a költségeket, a rezsitől a ruházkodásig, az étkezéstől a kikapcsolódásig, így az Állam, az Önkormányzatok, illetve a szolgáltatók plusz juttatásokat, illetve kedvezményeket biztosítanak számukra.

tovább a cikkre

Vissza az előző oldalra

hirdetés

BABÁT VÁRSZ?

Kíváncsi vagy, hogy mekkora? Mit érez? Hallja-e, ha beszélsz hozzá? Tudj meg mindent a babavárás csodájáról, miközben életed legfontosabb naplóját töltögeted a saját pocakos és ultrahang fotóiddal, érzéseiddel, élményeiddel. Kattints ide >>

vonal

[x] hirdetés

hirdetés

[x] hirdetés

hirdetés

[x] hirdetés

Legnépszerűbb

Webáruház ajánló

Ha nem jön a baba

Ha nem jön a baba

2 400 Ft.-

Megnézem

Pocakosnapló

Pocakosnapló

2 800 Ft.-

Megnézem

Videók

Recept ajánlatunk

Ribizli túróval

Ribizli túróval

Uzsonnaételek gyümölcsből >>
8 hónapos kortól. >>

Hozzávalók: Ribizli Túró

Recept:

A leszárazott, megmosott gyümölcsöt áttörjük, a már áttört túróval habosra keverjük. A túró mennyisége a ribizli lédússágától függ.

(...) tovább a teljes recepthez...


Legfrissebb szakértői válasz

Dr. Torkos Ágnes

Dr. Torkos Ágnes

Gyermekorvos, homeopátiás és akupunktúrás orvos

tovább a szakértőhöz >>

Uszodaszemölcs

Tisztelt Anyuka!
Lapiszt nem tud beszerezni, nem használjuk a rendelésen sem. A homeopátia akkor a leghatásosabb ha az alkati szerét is kapja a gyermek,és ha a szemölcs helyét formáját is ismerjük. Megpróbálhatják az alábbi terápiát, de ez csak részleges kezelés, nem tudom garantálni a si kert, mert az alkati szer így nem állítható be.
Thulya 30 ch-t heti 1 X 5 golyót, Dulcamara 9 ch-ból napi 2X 5 golyót és antimunium crudumból napi 2x5 golyót kellene feloldva beadni kb 1 hónapon át, utána a Thulya menjen még változatlanul, a másik 2 szert pedig napi 1X adni még egy hónapig. Ennyi idő alatt látszani kell a javulásnak. Ha nem működik, álljanak le a szerekkel és keressenek orvos tanácsadót. Helyileg teafa olajos ecsetelés megpróbálható kiegészítésként. Tisztelettel: Dr. Torkos Ágnes

Ezt olvastad már? [x]
Gyermek fejlődése

A tipegők fejlődése és a válogatósság

vissza vissza