Főoldal > Cikkek > Játék tippek > Mitől függ, hogy intelligens lesz-e a gyermekünk? - Szülők Lapja

Mitől függ, hogy intelligens lesz-e a gyermekünk?


Régóta folyik a vita arról, hogy a gyerekek öröklik-e vagy a szorgalmunkkal szerzik meg az intelligenciát. Valamilyen ok miatt a genetikai teória tetszetősebb a szülők számára, de nem lehet véletlen az sem, hogy a Fasori gimnázium egykor a világ legjobb iskolájának számított. Egyetemi tanár szerzőnk elárulja, hogy lehet-e egy átlagos genetikai háttérrel rendelkező gyerekből zsenit faragni.

Szerző: dr. Boldogkői Zsolt
2014-07-30
Forrás: Szülők lapja
Share on Tumblr
kuldeskuldeskuldeskuldes
vonal

Intelligencia – összefüggések megértése és probléma megoldás
Az intelligencia – pongyolán fogalmazva – az összefüggések megértését és a problémamegoldó képességet jelenti. Gyakran az intelligenciához sorolják a gyors gondolkodást, a jó memóriát és a műveltséggel kapcsolatos ismereteket is. Másfajta gondolkodásmód szükséges ahhoz, hogy egy adott kereten belül hatékonyan megoldjunk egy problémát (analitikus gondolkodás), mint ahhoz, hogy magát a keretet feszegessük, és kevés információ alapján meglássuk a lényeget (kreatív gondolkodás), vagy hogy sok adat birtokában felépítsük magát a fogalmi keretet, és rendszerként szemléljük az adott problémát (szintetikus gondolkodás).

A lényeglátó gondolkodást az evolúció alakította
Szintén más kvalitások szükségesek egy absztrakt probléma megoldásához (IQ; intelligencia hányados), mint az emberekkel való kommunikációhoz (EQ, érzelmi intelligencia hányados). Zseninek tartjuk a különleges matematikai képességgel rendelkezőket, például az Asperger-szindrómás autistákat. Pedig ez a képesség valószínűleg alapból rendelkezésünkre állna, ha az ősi körülmények között lett volna értelme. Amikor ugyanis a barlangi oroszlán támadt az ősemberre, nem az volt a lényeges információ, hogy hány levél van a közeli vadalmafán, vagy hogy az oroszlán ugrásszögének és erejének ismeretében kiszámítsuk a pontos érkezési helyét, hiszen az ismert volt (az ősember maga). Az oroszlán szándékainak kifürkészése sokkal fontosabb volt: például felismerni, hogy evett-e már vajon.
Még fontosabb volt a törzsbéli társak szándékainak megfejtése, főként a törzsbéli nőkkel kapcsolatban. A problémát jelzi, hogy ma egy egyszerű számológéppel óriási sebességgel tudunk matematikai egyenleteket megoldani, de még a legütősebb szuperszámítógépek sem nem tudják reprodukálni az emberi lényeglátó gondolkodást, ez ugyanis jóval nehezebb probléma.

Intelligencia – örökletes vagy szerzett képesség?
Óriási vita van azt illetően, hogy az intelligencia inkább örökletes, vagy szerzett sajátságunk. Az örökbecsű aforizma szerint egy genetikaprofesszor gyerekei öröklik, tanítványai pedig szerzik e képességet. Valamilyen ok miatt a genetikai teória tetszetősebb a laikusok számára, mint a verejtékkel megszerzett képesség elmélete. Lehetséges, hogy ennek oka az, hogy a DNS-ben lappangó értelem menti azt a körülményt, ha ez esetleg külsőleg nem nyilvánul meg. Az egyes rasszok és népcsoportok elleni legmetszőbb gyűlölet is az IQ értékek genetikai létének megkérdőjelezésében nyilvánul meg.

Környezet és intelligencia

A szülői motiváció jó hatással lehet a gyerek intelligenciájára
Az intelligencia tekintetében környezetként elsősorban a szociológiai körülményeket értjük. A stimuláló családi és iskolai légkör zsenit nevelhet. Nem lehet puszta véletlen, hogy a Fasori gimnázium ontotta a tehetségeket, mint ahogy az sem hogy a hejőkeresztúri általános iskolába a gyerekek sietve járnak, hogy tanulhassanak.
Egy–egy tanár áll a háttérben, aki képes megragadni a gyermekek és a fiatalok öröklött megismerés vágyát, nem pedig elfojtani, mint azt sokszor a jelen iskolarendszer teszi. Polgár apuka elhatározza, hogy sakkbajnokokat nevel a lányaiból – az eredmény ismert. Ezek a példák azt mutatják, hogy a motiváló
környezet alapvető hatással van az intelligenciára. Hozunk-e valamit vajon a génjeinkben is?

Genetika és intelligencia

A klasszikus genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a biológiai szülőktől elkülönülten nevelkedő gyermekek észbeli képességeik sokkal jobban hasonlítottak a valódi, mint a nevelő szülőkére. Az IQ meghatározásában a genetikának 40-80 százalékot tulajdonítanak, de nem világos, hogy mi lehet ez a genetikai háttér.

Mitől függ, hogy intelligens lesz-e a gyermekünk?

Nem esik messze az alma a fájától?

A kíváncsiság génje

Hat-e az agy folyamatos tréningezése az intelligenciára?
Sokan úgy gondolják, hogy az intelligencia az agy folyamatos tréningezése következtében alakul ki, tehát inkább következmény, mint ok. Az agyunk kreatív tevékenységre való használatát a motiváció serkenti. Tehát feltételezhető, hogy ha találunk a motivációra vonatkozó genetikai változékonyságot, akkor egyben az intelligencia öröklődési komponenseit is megismerjük. Az ember egyik dopaminreceptor (DRD4) génjében van egy olyan régió, amely ismétlődő szakaszokból áll: egyetlen ismétlődő szakaszt 48 bázispár alkot, ami 16 aminosavat kódol. A leggyakoribbak a négyszeres (R4) és a hétszeres (R7) ismétlődések.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

hirdetés

BABÁT VÁRSZ?

Izgulsz, hogy minden rendben legyen a babavárás alatt? Szeretnél mindent megadni az egészséges fejlődéséhez?  Kattints ide, és nézd meg, hogy mit tehetsz érte >> 

vonal

[x] hirdetés


Egy kutatásban az R7-es variánssal rendelkezők nagyobb motivációval keresték az újdonságot, mint az R4-es variánst hordozók. Közvetlenül az intelligenciára vonatkozó vizsgálatokat nem végeztek, kimutatták viszont, hogy az R7-es alléllal rendelkezők jóval könnyebben létesítenek egyéjszakás kalandokat (50 százalék), mint a R4-es változattal rendelkezők (20 százalék). A DRD4 sokfélség hatását a kíváncsiságra megvizsgálták egy cerkóffajnál és a széncinegénél is, s mindkét esetben pozitív korrelációt kaptak.

Egy vagy több gén tehet az intelligenciáról?
Hogyan lehetséges az, hogy egyetlen gén egy ilyen komplex tulajdonságot képes kódolni, mint az intelligencia? Sehogy, az intelligenciát nyilvánvalóan rengeteg gén határozza meg. Még az is lehetséges, hogy mesterkélt egyes gének kiemelése, mivel az emberi szervezet egységes rendszer, és ha elveszünk belőle egy részt, akkor más részek sem működnek tökéletesen (ha egyáltalán). Elméletileg azonban lehetséges, hogy egyetlen gén változékonysága intelligenciabeli varianciát okoz a populációban. Az emberi genom változékonysága rendkívül alacsony, csupán 0,1 százalék a pontmutációk (egyetlen báziscsere) tekintetében. Ráadásul e változékonyság döntő többsége funkcionális szempontból semleges.
Érdekes módon azonban a viselkedést kódoló gének esetében relatíve magas a funkcionális változékonyság. Tehát valószínűleg egy magas intelligenciával rendelkező egyén nem egy, hanem több gén „megfelelő” allél variánsával rendelkezik, a genetikai komponensek tekintetében.

Lehet-e egy átlagos gyerekből később zseni?Mitől függ, hogy intelligens lesz-e a gyermekünk?
Valószínűnek tűnik, hogy egy átlagos genetikai háttérrel rendelkező emberből is lehet zsenit faragni, csak lehet, hogy kicsit nehezebb. Úgy tűnik, hogy a környezet és a gének ugyanarra a biológiai rendszerre hatnak, ez pedig a gének kifejeződése. A DNS és az azt körülvevő hiszton fehérjék kémiai módosítása a génkifejeződés elsőrendű szabályozó mechanizmusait képviselik. Az ezt vizsgáló tudományterület neve epigenetika. Gyanítható, hogy az intelligenciánk kialakulását illetően ez a diszciplína fog majd választ adni.

Evolúció és intelligencia

Miért alakította ki az evolúció az elmés gondolkodást?
Az elménk emelt ki bennünket az állatvilág sötétjéből. De vajon mi volt a megnövekedett észbeli képességeink eredeti oka? Az intelligenciák egyfajta svájcibicskaként minden felmerülő problémát megoldott volna, ez volt a sikerünk kulcsa? A modern evolúciós elméletek bizonyos speciális képességeket tételeznek fel az agy és elme fejlődésének mozgatórugójaként. Ezek egyike szerint az intelligenciánkat mások átverésére használtuk.

További elméletek az evolúció és az intelligencia kapcsolatára
Mások szerint a magas szintű és hibátlan agyműködés csupán azt jelzi, hogy mentesek vagyunk a parazitáktól, és ezért a leendő partnerünk szemében kisebb genetikai rizikót képviselünk. Megint mások, az elmét a hencegés eszközének tartják. Egy alternatív lehetőség az, hogy az intelligencia csupán egy „megszaladt” dísz, mint a páva káprázatos tollazata. Az intelligenciánk és a partnereink intelligenciánkat illető csodálata egy mókuskerékszerű mechanizmus részeként pörgethette egymást az ősidőkben. Nem tudjuk a valós okot.
Az azonban bizonyos, hogy az elménket a génjeinken keresztül az evolúció formálta. A gének pedig elsősorban az evolúciós szempontból hasznot hozó viselkedés motivációjával érik el céljukat. Vajon felismeri-e ezt az intelligenciánk, és ha igen, képes-e ellentmondani a gének önzésének?
 
A szerző egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Orvosi Biológiai Intézetének intézetvezető igazgatója.
A cikk teljes terjedelemben az Index-en olvasható, Örökölhető az intelligencia>>> című írásban.



Szerző: dr. Boldogkői Zsolt
Forrás: Index
Fotó: Freedigitalphotos.net

TGYÁS, GYED, GYES, KALKULÁTOR >>

Címkék: gyerek, intelligencia, gén, gyermekfejlődés, képességfejlesztés, zseni, szülő, gyereknevelés

Feliratkozás hírlevélre

Érdekesnek találtad ezt a cikket? Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkeinkről, iratkozz fel hírlevelünkre.

Email*
Név*
hirdetés

[x] hirdetés

OLVASD EL EZT IS!

Mitől függ, hogy a gyerekből homoszexuális felnőtt lesz-e?

Vajon mi dönti el a kisbaba későbbi nemi orientációját: a nevelés vagy a gének? A rossz családi háttér, a nem megfelelő nevelés vagy a csábító környezet felelős a homoszexualitásért? Esetleg az anyaméhben bekövetkező biológiai folyamatok befolyásolják a nemi vonzódást?

tovább a cikkre
Így készülj gyermekeddel az iskolára! Konkrét gyakorlatok és fejlesztőjátékok

Bár az iskolakezdés időpontját törvény szabályozza, nem árt tisztában lenni azzal, hogy óvodás gyermekünk valóban iskolaérett-e. Cikkünkben nem csak az iskolaérettség kritériumai lettek egybegyűjtve, hanem gyógypedagógus által ajánlott fejlesztőgyakorlatok és egy iskolaérettségi feladatlap is.

tovább a cikkre
Védőoltások - segítenek, vagy ártanak? - Szakértő véleménye

Veszélyesek-e az oltások? Lehet-e káros következménye az oltásmegtagadásnak? Van-e összefüggés a védőoltások és az autizmus között? Kaphatnak-e influenza elleni védőoltást a kismamák? – szakértőnk tudományosan igazolt válaszai oltáselleneseknek és kritikusoknak.

tovább a cikkre
Hogyan készüljünk az iskolára?

Lassan a vakáció félidejéhez érünk. Már biztosan mindenki kipihente a fáradalmakat. A szülőket pedig a következő tanév indulása kezdi foglalkoztatni.

tovább a cikkre
A koraszülött, a csecsemő és a kisgyermek tanulási képességének fejlesztése

A koraszülött, de sérülést nem szenvedett csecsemők és kisgyermekek fejlesztésére sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk, mint érett újszülött társaikéra.

tovább a cikkre
Tanulási nehézségek javítása

A tanulási nehézségek hátterében számos ok állhat. Ezek feltérképezése után néhány egyszerű módszerrel feloldhatjuk a gátló tényezőket. Cikkünkben tippeket nyújtunk az egyszerűbb blokkok oldására. A mélyebb gyökerű problémáknál érdemes kineziológus szakember segítségét kérni.

tovább a cikkre
Stresszmentes tanulás

Manapság egyre gyakoribb jelenségnek mondható, hogy gyermekeinknél már a kora iskolás években tanulási gátlásokat fedezhetünk fel. A társadalmi nyomás következtében ilyenkor a környezete hamar visszamaradottnak bélyegezheti a gyereket, társai gúnyolódása, a család reményvesztettsége könnyen azt az eredményt hozhatja, hogy saját maga is butának tartja magát.

tovább a cikkre
Korai nyelvtanulás vagy nyelvelsajátítás

Életünkben egyre fontosabb szerepet töltenek be az idegen nyelvek. Nyelvtudás hiányában csökkennek esélyeink a felsőoktatásba való bejutáshoz, korlátozódnak munkahelyi lehetőségeink, de nehezebben boldogulunk akár egy külföldi nyaralás váratlan élethelyzetében is.

tovább a cikkre

Vissza az előző oldalra

hirdetés

BABÁT VÁRSZ?

Kíváncsi vagy, hogy mekkora? Mit érez? Hallja-e, ha beszélsz hozzá? Tudj meg mindent a babavárás csodájáról, miközben életed legfontosabb naplóját töltögeted a saját pocakos és ultrahang fotóiddal, érzéseiddel, élményeiddel. Kattints ide >>

vonal

[x] hirdetés

hirdetés

[x] hirdetés

hirdetés

[x] hirdetés

Legnépszerűbb

Videók

Recept ajánlatunk

Sárgarépás csirke

Sárgarépás csirke

Egytálételek >>
7 hónapos kortól. >>

Hozzávalók: 50 g csirkemell 100 g sárgarépa 10 ml olaj

Recept:

A csirkemellet megmossuk, megfőzzük, majd ledaráljuk. A sárgarépát alaposan megmossuk, megtisztítjuk, felszeleteljük és annyi vízben, amennyi éppen ellepi, megfőzzük. Mikor enyhén kihűlt, összetörjük villával vagy turmixoljuk, hozzákeverünk egy kevés olajat és a f(...) tovább a teljes recepthez...


Webáruház ajánló

Ha nem jön a baba

Ha nem jön a baba

2 400 Ft.-

Megnézem

Pocakosnapló

Pocakosnapló

2 800 Ft.-

Megnézem

Legfrissebb szakértői válasz

Dr. Árvainé Koczok Márta

Dr. Árvainé Koczok Márta

tanácsadó szakpszichológus

tovább a szakértőhöz >>

Éjjeli felriadás

Kedves Édesanya!
Gyermeke valószínűleg az őt érő stresszt így tudja kezelni, a szülő közelsége a nyugtató számára. Ez valóban sok feszültséget generálhat otthon. Én első körben ki próbálnám deríteni, mi jelent most neki fokozott stresszt. Ki lehet próbálni relaxációs technikákat, melyeket könnyedén egy-egy relaxációs mesekönyv segítségével is megtanulhat. A technika rendszeres alkalmazása, a mindennapi feszültségek átbeszélgetése, a több játék, több szülői figyelem, megoldást hozhat. Ha azonban ez nem eredményez jelentős javulást, érdemes konzultálni egy szakemberrel.

Ezt olvastad már? [x]
Gyermekprogramok

Tele vagy kérdésekkel a babavárásról, gyereknevelésről? - Ezernyi kérdésre egy jó válasz: BabaMama Expo 2019

vissza vissza