Egy-két hónap és eljön az idő, mikor a szülőknek el kell dönteniük, hogy gyermekük iskolába menjen-e és ha igen, melyikbe is? De vajon érett-e már rá a gyermekünk? Engedjük iskolába, vagy inkább még egy évig maradjon az oviban?

Az iskola megkezdése izgalmas pillanat mind a gyermeknek, mind a szülőnek. Ilyenkor rengeteg kérdés kavarog a fejekben. Milyen lesz az iskola? És a tanító nénim? Kapok-e piros pontot, matricát? Kedvesek lesznek-e az osztálytársaim?
De talán a szülők talán még jobban izgulnak a gyermeküknél is. Beilleszkedik-e az iskolába, jól fog-e tanulni? Megfelel-e az adott követelményeknek?

Hiszen az iskola egy új életkori szakasz kezdetét jelenti. Lezárul az óvodás korszak. Új feladatai lesznek, amiket akkor is el kell végeznie, ha nem kedvére való, vagy unalmasnak találja. Az iskolában már nem a játék a gyermek fő tevékenysége.

Mikor menjen iskolába egy gyermek? Melyik az ideális időpont?
A törvényi szabályozás szerint, minden gyermek, aki folyó év május 31-ig betölti a 6. életévét, iskolaköteles korba lépett. Ezeket a gyerekeket a lakóhely szerinti körzeti iskolába kell beíratni.
A május 31. és augusztus 31. között született gyermekek is megkezdhetik tanulmányaikat, ha azt szakember javasolja.
Amennyiben a szülő és óvónő véleménye eltér, vagy a szülő bizonytalan, ezen esetekben érdemes felkeresni a Nevelési Tanácsadót, ahol a szakemberek vizsgálata alapján javaslatot adnak a szülőknek.
A szeptember elseje után született gyermekek évhalasztók, így csak a következő évben mehetnek iskolába.


Alapok otthonról
A szülői ház első pillanattól kezdve alakítja a gyermek jellemét, személyiségét. A szülők sokat tehetnek az iskolára való felkészítés terén. A családi légkör meghatározó. Fontos a megfelelő napirend, helyes táplálkozás, megfelelő mennyiségű játék és mozgás. Ezek alapfeltételei a gyermek harmonikus fejlődésének.
Az iskola nemcsak megfelelő értelmi képességeket vár el a gyermektől, hanem teljesítményt és alkalmazkodást is az új környezethez és követelményekhez

Az iskola
Az iskolában sajnos nem mindig figyelmek rá, hogy az iskolába még óvodás gyermek kerül és nem kész iskolás. A 6- 6,5 évesek még általában játékosak, fantáziájuk szabadon szárnyal. Az iskola újdonság számukra, de ha jobban megismerik, már nem annyira vonzó. Nehéz az iskolás szabályokhoz alkalmazkodni.
A gyermek fokozatosan válik igazi iskolássá. Az akaratlagos folyamatok fokozatosan kerülnek előtérbe. Egyre inkább uralkodni tud az érzelmein, ösztönein, mozgási vágyán.
Nagyon fontos, hogy a gyermek örömmel járjon iskolába, sikeresen vegye az akadályokat, boldog, egészséges önértékelésű legyen és társaival együtt, személyisége szabadon fejlődjön.

Honnan tudjuk, hogy iskolaérett-e?
Az iskolaérettség megállapításánál sokféle szempontot kell figyelembe venni. Az optimális iskolakezdés, testi, szellemi, lelki és szociális kibontakozás szempontjából döntő jelentőségű. Hiszen csak az iskolaérett gyerek tud az adott tananyag és tanulási tempó követelményeinek megfelelni.
A szülők is felmérhetik, vajon iskolaérett-e gyermekük. El tudja-e viselni gyermekük a távollétet szeretteitől? Elviseli-e az idegen környezetet, számára ismeretlen embereket?
Képes-e egy helyben ülni és csendben figyelni, koncentrálni 10-15 percig? Akár olyan dologra is, amelyek unalmasak vagy érdektelenek számára.

A szülők többsége törésnek, esetleg szégyennek érzi, ha az óvónők, szakemberek még egy óvodai évet javasolnak gyermekük számára. Esetenként előfordul, hogy értelmileg szinte már iskolaérett a gyerek, de szociálisan, lelkileg vagy épp fizikálisan nincs felkészülve még az iskolára.
A szakemberek mindig csak javaslatot tesznek erre vonatkozóan, a döntés a szülőt illeti meg.

Az iskolaérettség főbb kritériumai
A sikeres iskolai kezdet egyik fő alapja, a gyermek feladattudata és feladattartása. Bizonyos motivációs szintnek meg kell lenni, mely a megismerésre, új ismeretek befogadására készteti a gyereket.
A szabálytudat kialakulásával a szabályok belsővé válásával nő a gyermek fegyelmezettsége. Ami növeli a figyelmét és akaraterejét.

Az iskolaérettségnél nagyon fontos az értelmi képességek mellett a szociális képességek megléte. Be tudjon illeszkedni a közösségbe, elfogadja a tanító néni utasítását, kérését. Mennyire tudja az adott közösség szabályait elfogadni, azokhoz igazodni? Tud-e a társaival kompromisszumot kötni?
A nehezen alkalmazkodó gyerekeknek több problémája van. Viselkedési és magatartászavarai szembetűnőek, zavarják az iskolai munkát. Ezért a kapott negatív értékelések, büntetések ellenállást, agressziót válthatnak ki a gyerekből.
Az iskolaérett gyereknek szavakkal sok mindent ki kell tudnia fejezni. Beszédében nyelvtanilag is helyesen beszél, nincsenek hibái. Ez az írás-olvasás szempontjából is fontos.
Megfelelő térbeli és időbeli tájékozódással kell rendelkeznie, látási, hallási és megfigyelési készséggel.
Számfogalom kialakulása. 6-os számkörben kell feladatokat megoldania.
Társasjátékok alkalmasak a számfogalom alakítására, kritikák, veszteség elviselésére.


Nagyon fontos, hogy örömteli legyen az iskolába lépés. Az iskolai első napok meghatározóak a gyermek számára.

Németh Adél
óvodapedagógus