A jelen orvostudományának egyik legtöbb reményre okot adó kutatási iránya az őssejtek lehetséges gyógyászati felhasználásával kapcsolatos, noha már napjainkban is alkalmazzák az őssejteket a csontvelő átültetésekkor. A jövőbeni remények azonban szinte minden képzeletet felülmúlnak, az őssejtek számos rettegett és jelenleg gyógyíthatatlan betegség számára jelenthetnek majd gyógyírt, nem is beszélve a szervátültetések során oly gyakran nehézséget okozó megfelelő donorszervek előállíthatóságáról.
A fogantatás után a petevezetékben a méh felé vándorló, majd ott beágyazódó magzatkezdemény még ”mindenre képes” sejtekből áll, ezért is nevezzük ezeket őssejteknek. Ilyen őssejteket tartalmazó magzatkezdemények azonban csak a lombikbébi-módszerrel állíthatók elő, éppen ezért ennek létjogosultságát sokan morális okokból megkérdőjelezik. A magzati fejlődés 15. napja döntő jelentőségű életünk alakulása szempontjából, mivel az őssejtek genetikai anyagában, a DNS-ben ekkor különböző szakaszok aktiválódnak és ennek megfelelően speciális agy-, izom-, csont- és más sejtek, majd ezekből különböző szövetek és szervek, valamint testformák alakulnak ki. E jelképes „emberré válásunk” során a mindenre képes őssejtekből tehát speciális feladatokat ellátó sejtek lesznek, biztosítva szervezetünk csodálatosan bonyolult, de összerendezett „munkamegosztású” működését. Nem régóta tudjuk, hogy a magzati fejlődés során, sőt a születés utáni életben is, az őssejtek kis hányada megmarad a különböző szövetekben, elsősorban a csontvelőben.
Az ilyen „túlélő” őssejtekhez legkönnyebb a születésékor a köldökzsinórból nyert vérből hozzájutni. Hiszen semmiféle előzetes kezelésre nincs szükség, a szüléskor rendelkezésre álló lepény és a belőle eredő köldökzsinór szinte felkínálja magát az őssejtek nyerésére. (Különben a magzat-újszülött e járulékos szerveit megsemmisítik.) A szakemberek kidolgozták azokat a módszereket, amelyek segítségével e vérmintából az őssejtek kiválaszthatók, életképesen hosszú időre megőrizhetők és szükség esetén felhasználhatók. Jelenleg 20 éves tárolásukat garantálják, mivel az első ilyen őssejt mintát 26 éve tették el és jelenleg is felhasználásra alkalmasak. A tudósok azonban szinte biztosak abban, hogy ha ilyen hosszú ideig megőrizték az őssejtek életképességüket, akkor ez bizonyára 50 vagy még több évig is várható. Megoldandó feladat azonban a köldökzsinór-vérből nyert őssejtek szaporítása, mivel számuk korlátozza felhasználhatóságukat. A jelenlegi kutatások eredményei alapján remélhetőleg ez a probléma is hamarosan megoldódik.
A köldökzsinór-vérből nyert őssejteket az orvosok már évtizedek óta használják a csontvelő betegségeinek kezelésében, magyarán a tönkrement vérképző sejtek pótlására őssejtekből származó csontvelő beültetéssel. Erre leggyakrabban a csontvelő rákos megbetegedésekor (pl. fehérvérűségekben, vagyis a leukémiákban) van szükség, de hasznosították az őssejteket már a csontvelő genetikai eredetű betegségeinek gyógyításában is. Nagyon fontos segítség lehet az őssejtekből nyert csontvelő-transzplantáció más rákos betegségek hatékonyabb kezelésében is. Az ő sugár- és kemoterápiájuk annál sikeresebb, minél nagyobb dózist alkalmaznak. Az utóbbinak viszont határt szab a csontvelő várható károsodása. Ha azonban az őssejtek rendelkezésre állnak, akkor a nagyobb adagú sugár- vagy citosztatikus-kezelés jobb esélyt ígér a meggyógyulásra, az esetleg bekövetkező csontvelőártalom pedig az őssejtek hasznosításával orvosolható. S az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az őssejt eredetű csontvelő beültetések jóval hatékonyabbak, mint a más emberből származó csontvelő ilyen célú felhasználása. Sokszor eszembe jut, ha Antall József miniszterelnöknek rendelkezésére állottak volna saját őssejtjei, talán még ma is élne…
Az orvosi szakirodalmat olvasva az őssejtek jövőbeni felhasználása további csodálatos lehetőségeket kínál a gyógyításban. Már igazolták, hogy az őssejtek a hasnyálmirigyben képesek inzulintermelő szigetsejtekké alakulni, ezért a fiatalkori cukorbetegek szervezetébe történő beültetésükkel kiküszöbölhető lesz a naponkénti injekciós inzulinkezelés. A német kutatók ígérete szerint ez a módszer 2-3 éven belül a klinikai gyakorlatban is alkalmazható lesz. A tudósok a leggyakrabban halálozáshoz vezető szív- és érrendszeri betegségekben is készítik elő az őssejtek terápiás alkalmazását. Már közlemények jelentek meg arról, hogy őssejtekkel pótolni tudták a szívinfarktus után elhalt szívizomzat sejtjeit, vagy az agyi érkatasztrófák után elpusztult agysejteket. A szakemberek 5-10 évre teszik az őssejtek ilyen célú hatékony és széleskörű felhasználását. A jövőben az olyan, jelenleg nem vagy korlátozott hatékonysággal kezelhető betegségek, mint az Alzheimer- és Parkinson-kór, szkelerozis multiplex, bizonyos izomsorvadások, stb. esetén is az őssejtterápiától várják az előrelépést. Ide sorolják a balesetek miatti súlyos gerincsérülteket is, és erről szomorú személyes emlékem jut eszembe. 2002 novemberében meghívtak az USA-beli Atlantába, a magzatvédő-vitamin 10 éves bevezetését ünneplő rendezvényre. Az esti díszvacsorán egy asztalnál ültem Christopher Reeve-vel, akit a világ „szuperman”-ként ismert. Szép felesége, Dana, tolószékben hozta őt az asztalhoz, mivel korábbi lovasbalesetekor súlyos gerincsérülést szenvedett, és egész teste megbénult. Ő, mint elmondta, óriási összegekkel támogatta az őssejt-kutatást, mivel ettől remélte gyógyulását. Sajnos neki ez még nem adatott meg, de remélhetőleg sok sorstársának hamarosan. Az őssejt-kutatás sokat ígérő eredményei alapján az őssejtek sok más betegségben is hasznosíthatók lesznek. Itt csupán még két lehetőségre utalok. Az angol tudósok szerint éveken belül sor kerülhet az elvesztett fogak őssejtes pótlására. Még elképzelni is szép a mai protézisek helyettesítését őssejtekből származó saját fogakkal. Az USA-ban az idős emberek elhasznált szerveit őssejtekből származó új szervekkel kecsegtetik „kicserélni”…
A köldökzsinór-vérből származó őssejtek felhasználása azért nagyon hatékony, mert fiatal és genetikailag még jó minőségű sejtekről van szó. Nem mindegy azonban, hogy saját vagy rokon, illetve hogy más, „idegen” emberből származó őssejteket alkalmaznak-e. Az újszülöttek köldökzsinór-vér őssejtjeinek a megőrzése azért előnyös, mert ha bármikor valamilyen súlyosabb betegség lép fel náluk, saját őssejtjeik hasznosíthatók. A saját őssejtek beültetésekor nem fordul elő kilökődés, mivel a szervezet „testazonos” sejtjeit kapja vissza. Az egyre gyarapodó orvosi tapasztalatok szerint a köldökzsinór-vér őssejtjei sokszor a rokonok, elsősorban a szülők és testvérek gyógyítására is felhasználhatók.
Jelenleg az őssejtek megőrzésének legnagyobb gondja drágaságából adódik. Remélhetőleg egyszer majd ennek pénzügyi fedezetét az egészségbiztosítók állják, hiszen hosszú távon bizonyosan kifizetődő befektetésről van szó. Jelenleg azonban a költségeit még saját zsebből kell előteremteni. S itt érdemes utalni a szükséges szemléletváltozásra is. Sokak szemében az a személy, aki 10 millióért vesz egy luxus gépkocsit, az belevaló fickó. Aki viszont újszülöttje egészségének hosszú távú védelmére költ 300 ezer forint körüli pénzt, azt sokan baleknak tartják. El kellene gondolkodni azon, hogy mégis mi jelent valójában nagyobb értéket…
Életünk folyamán igyekszünk megőrizni saját és gyermekeink egészségét. Mégis, sajnos, esendőek vagyunk, előbb-utóbb betegségek keserítik meg a sorsunkat. A kezelésükre és meggyógyításukra egyre jobbak az esélyek, de a jövőben különösen az őssejtek ilyen jellegű alkalmazása tűnik a legígéretesebbnek. A köldökzsinór-vér őssejtjeinek megőrzése ezért mindenképpen egészség- és életmentő egészségbiztosításnak számit.
Szerző: Dr. Czeizel Endre – orvosgenetikus
Forrás: Pocakosnapló
