Főoldal > Szakértők > Szakértőnk Szegleti Gabriella Gyermekpszichológus, családterapeuta Szülők Lapja

Szakértőink

Szakértő kereső

Foglalkozás szerint: Név szerint:

vonal Szakértőnek jelentkezem

Szegleti Gabriella - Gyermekpszichológus, családterapeuta

vonal

szakértő fényképeA Debreceni Tudományegyetem Pszichológia szakán szereztem az alapdiplomámat, ezt követően a Semmelweis Egyetemen szakvizsgáztam, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végeztem Általános Neuropszichológusként. Már az egyetemi évek alatt eldöntöttem, hogy a gyermekekkel szeretnék dolgozni, mert hiszek abban, hogy ahhoz, hogy egészséges és sikeres felnőtté váljanak meghatározó a korai fejlődésük, életük.

Meglévő ismereteimet további módszerspecifikus képzések keretében bővítettem, így a Családterápiás Egyesületnél Családterapeuta képesítést szereztem, mely ismereteket munkám során több ízben kamatoztatni tudtam, hiszen a gyerekekkel való foglalkozást nem lehet függetleníteni a családdal való foglalkozástól.
Közel két évet az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Gyermekosztályán dolgoztam, ahol rengeteg tapasztalatot szereztem a sérült gyermekek fejlesztését illetően. Jelenleg a Református Egyház Bethesda Gyermekkórházában, valamint a Mackórendelőben dolgozom. Munkám nagy részét a betegek mellett az oktatás tölti ki, a leendő pszichológusok klinikai gyakorlatát végzem több nagy egyetemi képzésben, valamint szakértőként közreműködöm a Szülők Lapjánál.

Az alábbi problémákkal fordulhat hozzám:
tanulási nehézségek
organikus agyi betegségek (epilepszia, stroke, baleset stb.) viselkedészavarok
hiperaktivitás
alvászavar
szorongásos zavarok, hangulatbetegségek
szomatizációs problémák
krónikus fájdalom szindróma
étkezési zavarok
önértékelési problémák



Weboldal: http://www.szegletigabriella.hu

Kérdés küldése

Kérdések- Válaszok

Cikkeim

vonal
Gyermekkori maszturbáció - Mit tehet a szülő, ha az óvodás, kisiskolás gyermeke önkielégítést végez? Pszichológus válaszol
Gyermekkori maszturbáció - Mit tehet a szülő, ha az óvodás, kisiskolás gyermeke önkielégítést végez? Pszichológus válaszol
Mit tegyen a szülő, ha azt veszi észre, hogy óvodás-, kisiskoláskorú gyereke öningerlést végez? Természetes vagy kóros jelenség az óvodáskori masztrubáció? Mi a teendő, ha ez nagyon gyakran jelentkezik? Gyermekpszichológus válaszol.

Szerző: Szegleti Gabriella | 2017-03-20 00:00:00

tovább a cikkre
Figyelemzavaros hiperaktivitás gyermekkorban: Milyen jelek utalnak arra, hogy a gyerek ADHD-s? Hogyan segítheted szülőként? - Pszichológus válaszol
Figyelemzavaros hiperaktivitás gyermekkorban: Milyen jelek utalnak arra, hogy a gyerek ADHD-s? Hogyan segítheted szülőként? - Pszichológus válaszol
Az ADHD-ról, azaz figyelemzavarral járó hiperaktivitásról még mindig sokan úgy gondolják, hogy nevelési hiba. Tévedés! Ez egy betegség, sajátos agyi állapot, neurobiológiai zavar, amit kezelni kell. Mik az ADHD tünetei? Mi történik, ha nem kezelik időben? Pszichológus válaszol.

Szerző: Szegleti Gabriella | 2016-11-14 00:00:00

tovább a cikkre
Halasztott iskolakezdés: még egy évet járjon óvodába a gyerek vagy menjen mindenképpen iskolába? Melyik jobb neki? Pszichológus válaszol
Halasztott iskolakezdés: még egy évet járjon óvodába a gyerek vagy menjen mindenképpen iskolába? Melyik jobb neki? Pszichológus válaszol
Nyer vagy veszít a gyerek a halasztott iskolakezdéssel? Mikor dönt jól a szülő, ha hagyja a gyereket még egy évig az oviban, vagy beíratja iskolába? A túl korai és túl késői iskolakezdésről, a szülőkre nehezedő nem könnyű döntésről, az óvodai „unatkozásról” és az iskolai lemaradásról, illetve az ellentétes szakmai véleményekről pszichológus szakértőnk fejti ki véleményét.

Szerző: Szegleti Gabriella | 2016-10-19 00:00:00

tovább a cikkre
Apák a gyereknevelésben - Hogyan befolyásolja az apával töltött idő a gyerek intelligenciáját? Mi az, amit a gyerek az apától tanul meg?
Apák a gyereknevelésben - Hogyan befolyásolja az apával töltött idő a gyerek intelligenciáját? Mi az, amit a gyerek az apától tanul meg?
Az apáknak már a fogantatástól jelentős szerepük van a gyermeknevelésben, sőt az apákra legalább annyira szükség van, mint az anyákra! Szegleti Gabriella gyermekpszichológus a legérdekesebb hazai és nemzetközi apaszereppel kapcsolatos kutatásokat magyarázza.

Szerző: Szegleti Gabriella | 2016-02-03 00:00:00

tovább a cikkre
4 gyakori szülői mondat, ami lerombolja a gyerek önbizalmát - Ezt mondd helyettük!
4 gyakori szülői mondat, ami lerombolja a gyerek önbizalmát - Ezt mondd helyettük!
4 tipikus mondat, amely düh, csalódottság vagy tehetetlenség miatt hagyja el a legtöbb szülő száját. 4 mondat, amivel a szülő nem ártani akar, de mégis azt teszi. A kimondott szónak ereje van, csöppet sem mindegy hát, hogy miként fegyelmezi a szülő a gyermekét.

Szerző: Szegleti Gabriella | 2015-10-07 00:00:00

tovább a cikkre
A legnagyobb nevelési hiba, amit hiszti, vagy rosszalkodás esetén elkövetünk
A legnagyobb nevelési hiba, amit hiszti, vagy rosszalkodás esetén elkövetünk
"Észre sem vesszük, hogy elfelejtettük gyermekünket megdicsérni, megjutalmazni. De ők észreveszik! Semmi másra nem vágynak csak a figyelmünkre. A gyermeknevelésben a jutalmazásnak sokkal nagyobb ereje van, mint a büntetésnek." Az őszinte gyermeki gondolatokat feltáró versről gyermekpszichológus szakértőnket kérdeztük.

Szerző: Szegleti Gabriella | 2015-04-13 00:00:00

tovább a cikkre
Az 5 legsúlyosabb gyermeknevelési hiba, amit egyre több szülő elkövet
Az 5 legsúlyosabb gyermeknevelési hiba, amit egyre több szülő elkövet
Vajon jót tesz-e gyermekeinknek a ma oly divatos szabadelvű gyermeknevelés? Miért nem mernek a mai szülők szigorúak lenni? 5 hiba, amit a mai modern szülők elkövetnek. Külföldi és hazai szakember véleménye a modern kori gyermeknevelésről és azok buktatóiról.

Szerző: Szegleti Gabriella | 2015-02-19 00:00:00

tovább a cikkre
Így reagálnak a kisgyerekek az agresszív felnőttekre – videó mutatja be a babák őszinte reakcióját
Így reagálnak a kisgyerekek az agresszív felnőttekre – videó mutatja be a babák őszinte reakcióját
Szemléletes videó mutatja be, hogy a másfél éves babák már képesek felismerni a felnőttek szándékait. A washigtoni egyetemen azt vizsgálták, hogy hogyan hat a babákra a felnőttek “hangosokodása”. Érdemes megnézni a baba által adott reakciót az agresszív viselkedésére…

Szerző: Szegleti Gabriella | 2015-01-07 00:00:00

tovább a cikkre
Tanuljon a gyerek nyáron?
Tanuljon a gyerek nyáron?
Gyakran felmerül ez a kérdés, hogy jó-e, ha a gyereket a nyári szünetben is leültetjük a tankönyv mellé.

Szerző: Szegleti Gabriella | 2012-07-10 00:00:00

tovább a cikkre
Válás a gyermek sérülése nélkül
Válás a gyermek sérülése nélkül
Manapság rémisztőek a statisztikák, a házasságok több mint fele megy tönkre, és ez azt eredményezi, hogy évente több ezer gyermek éli át a családja felbomlását. Minden válás minden érintett számára fájdalmas változás, de a legkiszolgáltatottabbak ebben a helyzetben a gyermekek. Ezért nagyon fontos a védeni őket, enyhíteni a veszteségeket.

Szerző: Szegleti Gabriella | 2011-09-14 00:00:00

tovább a cikkre
Hogyan jutalmazzuk és hogyan büntessük a gyermeket?
Hogyan jutalmazzuk és hogyan büntessük a gyermeket?
A gyermeknevelés során a következmények nagy szereppel bírnak a gyermek viselkedésének alakulásában. Pozitív következmény (dicséret, jutalom) esetén az adott viselkedés gyakorisága nő, a viselkedésminta rögzül, míg negatív következmény (figyelemmegvonás, jutalom megvonás, büntetés) esetén az adott magatartás megjelenési valószínűsége csökken.

Szerző: Szegleti Gabriella | 2010-12-22 00:00:00

tovább a cikkre
A gyermeknevelés alapszabályai - tippek a sikeres gyermekneveléshez
A gyermeknevelés alapszabályai - tippek a sikeres gyermekneveléshez
Ahhoz, hogy valaki következetes, és szeretetteljes apa, vagy anya lehessen, szükség van némi meggyőződésre, elszántságra és határozottságra a nevelés, fegyelmezés területén, ugyanakkor egy óriási adag kreativitásra is, hogy a legváltozatosabban ki tudja mutatni a szeretetét a gyermek felé.

Szerző: Szegleti Gabriella | 2010-05-07 00:00:00

tovább a cikkre

Itt küldhet kérdést Szegleti Gabriella szakértőnknek

Kérdést csak regisztrált, vagy bejelentkezett felhasználó küldhet.

Kérdések - Válaszok

vonal
Oldalak:

160. kérdés

vonal
Orsolya
5:30:43
2017-10-30
Kedves Gabriella, Mozaik családban élünk, páromnak a korábbi kapcsolatából van egy 7 éves kislánya. A gyermek nagyon el van kényeztetve, úgy gondolja, hogy körülötte forog a világ, minden, amit a fejébe vesz, azt eléri a szülei manipulálásával, ha nem rá figyelnek, akkor a feje, vagy a hasa fáj, majd mikor a figyelem már az övé, akkor pillanatok alatt elmúlik a fájdalom. A felnőtteket utasítgatja, dirigál, okoskodik, és felesel. Megbüntetve számon kérve nincs semmiért, bocsánatot sem tud kérni. Szeptemberben elkezdte az iskolát, majd egyik ducibb kislány kiközösítése miatt volt egy kis perpatvar az egyik anyukával. (lehet, hogy ennek a következményeként történtek az alábbi dolgok) A párom kislánya, egyik nap eldöntötte, hogy ő nem hajlandó betenni a lábát többé abba az iskolába, mert ott minden gyerek ostoba, ő ott rosszul érzi magát. A szülők persze megengedték neki, és nem kellett iskolába mennie, egy héten át. Az lenne a kérdésem, hogy mi ilyenkor a teendő? Mi lenne Ön szerint a helyes nevelési irány? Köszönöm válaszát Üdv
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

159. kérdés

vonal
Orsolya
5:28:32
2017-10-30
Kedves Gabriella, Mozaik családban élünk, páromnak a korábbi kapcsolatából van egy 7 éves kislánya. A gyermek nagyon el van kényeztetve, úgy gondolja, hogy körülötte forog a világ, minden, amit a fejébe vesz, azt eléri a szülei manipulálásával, ha nem rá figyelnek, akkor a feje, vagy a hasa fáj, majd mikor a figyelem már az övé, akkor pillanatok alatt elmúlik a fájdalom. A felnőtteket utasítgatja, dirigál, okoskodik, és felesel. Megbüntetve számon kérve nincs semmiért, bocsánatot sem tud kérni. Szeptemberben elkezdte az iskolát, majd egyik ducibb kislány kiközösítése miatt volt egy kis perpatvar az egyik anyukával. (lehet, hogy ennek a következményeként történtek az alábbi dolgok) A párom kislánya, egyik nap eldöntötte, hogy ő nem hajlandó betenni a lábát többé abba az iskolába, mert ott minden gyerek ostoba, ő ott rosszul érzi magát. A szülők persze megengedték neki, és nem kellett iskolába mennie, egy héten át. Az lenne a kérdésem, hogy mi ilyenkor a teendő? Mi lenne Ön szerint a helyes nevelési irány? Köszönöm válaszát Üdv
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

158. kérdés

vonal
Pancvin
1:00:43
2017-05-08
tények: 16 vagyok, fiú, van egy majdnem 6 éves húgom, rossz gyerek vagyok, hugom rosszabb, sokat verem:), nem vok agresszív, de annyira idegesítő, sajnos ő az életem értelme, hülye vagyok Kérdés: -van gyereked? -szerinted tényleg jókat és hasznosakat "tanítasz"? tom pofátlan vok de legalább végre egy érdekes eset nem? haha Sajna nem jöttem rá hogy írhatnék úgy mint facen így megúsztad az ebből származóharcokat, am 16 vok tisztelet nuku de szarkazmus jöhet :) Eskü kíváncsi vok a véleményedre és hogy egyáltalán létezel e plíz írj vissza és többet is elárulok a családi helyzetemről. Addig is szia Zalán ui(nem vok semmi h megmertem neked írni véleményemet)
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

157. kérdés

vonal
Pancvin
0:54:54
2017-05-08
tények: 16 vagyok, fiú, van egy majdnem 6 éves húgom, rossz gyerek vagyok, hugom rosszabb, sokat verem:), nem vok agresszív, de annyira idegesítő, sajnos ő az életem értelme, hülye vagyok Kérdés: -van gyereked? -szerinted tényleg jókat és hasznosakat "tanítasz"? tom pofátlan vok de legalább végre egy érdekes eset nem? haha Sajna nem jöttem rá hogy írhatnék úgy mint facen így megúsztad az ebből származóharcokat, am 16 vok tisztelet nuku de szarkazmus jöhet :) Eskü kíváncsi vok a véleményedre és hogy egyáltalán létezel e plíz írj vissza és többet is elárulok a családi helyzetemről. Addig is szia Zalán ui(nem vok semmi h megmertem neked írni véleményemet)
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

156. kérdés

vonal
Pándi Ildikó
0:13:26
2017-01-31
Tisztelt doktornő! 6 éves fiam szeptemberben kezdi az iskolát. Tegnap kaptuk kézhez az óvodai (iskolaérettségi) felmérés eredményét, melyen a gyermek 85%-ot ért el. Nagyon jó képességű gyermeknek ítélik meg az óvónők a kisfiút, a felmérés "értelmi részében" 88%-ot teljesített úgy, hogy minden feladatra 100%-ot kapott, egyedül az emberrajz-ábrázolása marad el nagyon az életkorának megfelelőtől. Ha itthon ilyen "feladatot kap" (magától nagyon ritkán rajzol itthon és az óvodában is), akkor az embernek hányaveti módon odarajzol 2-3 ujjat, a részletek (fül, haj, lábfej, stb.) lemaradnak. A gyermek egyébként valóban nagyon jó képességekkel rendelkezik (számolni, olvasni tud, amit saját maga sajátított el, nem tanítottuk), nagyon jó a memóriája, nagyon tájékozott, választékosan, gazdag szókinccsel beszél, és nagyon precíz. Önnek mi a véleménye, mi lehet az oka, hogy a gyermek emberalak-ábrázolása nem éri el azt a szintet, ami értelmi képességei alapján "feltételezhető, várható lenne"? Azért is kérdezem, mert egy nagyon erős, kéttannyelvű iskola előkészítő kurzusára is jár a gyermek, ahol a gyermek az emberalak ábrázolás során ugyanezt az eredményt mutatta, mellyel a tanító nénik nagyon nem voltak megelégedve. Segítségét előre is nagyon köszömöm! Üdvözlettel: Ildikó
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

155. kérdés

vonal
papek79
2:21:21
2016-10-21
Tisztelt doktornő! A kérdésem,hogy egy 24 hónapos gyermeket vizsgálhat-e igazságügyi gyermekpszichologus bántalmazással kapcsolatosan? válaszát köszönöm!
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

154. kérdés

vonal
kedviv
6:48:59
2016-03-30
Tisztelt Doktornő! Kislányom 28 hónapos,van egy 7 hónapos testvére.Mindíg jó alvó volt,6 hónapos korától egyedül aludt el és éjszaka sem volt probléma.Születésétől kezdve külön szobában aludt,3 hónapos koráig a szobájában aludtam,addigra már átaludta az éjszakát,éjszakai fény világít neki.Kb 3 hónappal ezelőtt elkezdte,hogy az esti lefekvésnél pár percel azután,hogy kimentem a szobájábol visszahívott és ott tartott.Később már ki sem engedett,hanem meg kellett várnom amíg elalszik.Ez még nem is lenne gond,de egy ideje (kb 3 hete) éjszaka elkezd szólongatni és ha nem megyek át rögtön elkezd nagyon sírni és csak úgy hajlandó visszaaludni,ha ott maradok mellette.Nem tudom,hogy mindíg szólongat-e,mert van,hogy csak a sírásra ébredek fel Volt,hogy ez az ébredése 2-3 óra között volt és utána aludt rendesen,de volt,hogy 3-szor is felébredt.Ha megkérdezem mi a baj,akkor azt mondja,hogy az hogy én nem vagyok ott vagy azt hogy fél a kutyáktól,de még egyszer sem ugattak akkor amikor felébredt.Teljesen tanácstalan vagyok!Nagyon szeretném megoldani a problémáját,hogy újra nyugodtan alvó gyerek legyen.Remélem tud nekünk segíteni.
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2016-04-03 08:54:59

alvás

Kedves Szülő, Annak, hogy egy gyermeknél egy már kialakult rutin, viselkedés miért változott meg sok oka lehet. Ennek kiderítése fontos, hiszen ebből lehet kiindulni bármiféle beavatkozásnál. Sokszor elég ha egyszer máshogy reagál a szülő és egy nem megfelő viselkedés rögzül. Vannak nagyon jó alvástréningek, amit ilyen esetben alkalmazni szoktunk, de csak akkor ha biztosan látjuk, hogy a háttérben mi áll. Azt tanácsolom keressen egy szakembert, hogy részletesen átbeszéljék, hogy mi is történt, és ennek megfelelően kialakítsák a jutalmazásra épülő terápiát. Szép napot Szegleti Gaella

153. kérdés

vonal
ilona
9:19:25
2015-10-25
Szeretnenk segicseget kerni van egy 17 eves fogyatekos kislanyom nem tud beszelni nem onalo jarnitud fojton bepisil nem hagy aludni se ulni utimagat kitalal dolgokat targyakat gyulyt ossze a kezebe agresziv kitepi a hajam ha nem csinalokmeg valamit neki hajast huz le az agyrol ejel napal mar kikeszultem telyesen ezert kernenk ontol segicseget utimagat hiztizik es a sotetseget szereti alandoan bekel neki sotetiteni 5 honaplya valtozotmeg mielot benem toltote a 17 et
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2016-02-16 19:48:58

nevelés

Kedves Dániel, A gyermekek fejlődésében az első félév egy nagyon kitüntetett, kritikus időszak amiben nem a nevelés hanem a rutin kialakítás egymásra hangolódás az elsődleges. Fél éves kortól már egyre nagyobb hangsúlyt kaphat a nevelés célzatú visszajelzés. És persze fontos is. A gyermek célja hogy a viselkedésével célt érjen el rá figyeljenek, így ha ez nem kap megerősítést esetleg kapcsolódik hozzá egy határozott nem azt már meg tudja tanulni, de csak akkor ha azt a figyelmet megkapja akkor ha pl befejezte a kiabálást. Az első életévben azért kell óvatosan bánni a neveléssel, mert esetleg félreérthetjük azt hogy miért csinálja amit csinál a gyerek. De ha ezt biztosan értjük akkor fél éves kortól lehet határozott nemet mondani.

152. kérdés

vonal
katka0216
7:12:06
2015-06-07
Kedves Gabriella! Az óvodakezdéssel kapcsolatos kérdéseinkben szeretnénk véléményét, tanácsát kérni. Kisfiunkat a következő nevelési évre felvették a közeli óvodába. Úgy tervezzük még 3 éves kora előtt 2 hónappal elkezdene járni . Ebben az oviban két csoport indul, egy közeli ismerős anyukával egy csoportba szerettük volna iratni gyermekeinket, mivel szinte naponta együtt játszanak a játszótéren, de sajnos külön csoportba kerültünk. A mi csoportunkba egy ismerős gyerek sem került.Mindenki, akikkel a játszótéren szokott találkozni a kisfiunk, a másik csoportba került. A gyerekünk nagyon nyitott egyébként, szeret barátkozni, de 2-3 gyereket kimondottan kedvel a játszótéri társak közül. Bevalljuk őszintén nekünk az óvónénik ebben a csoportban szimpatikusabbak, de a másik csoportos óvónénik sem ellenszenvesek. Ön szerint mit tegyünk? Írassuk át a másik csoportba, mert ott sok kis barátja van? Tudjuk, hogy ezek változnak az idők során úgyis, ezek még képlékenyek. Mi lenne Ön szerint legjobb a kisfiunknak?Köszönjük tanácsát, segítségét és azt, hogy időt szentelt ránk.Üdvözlettel, Katalin
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2015-06-09 21:36:49

óvoda

Kedves Katalin, Attól hogy a már kialakult barátokkal nem kerülnek egy csoportba a gyerekek attól még az a kapcsolat megmarad hiszen továbbra is fognak találkozni. Az ilyen gyermekkori barátságok még amúgy is nagyon gyorsan változnak biztosan sok új barátot fog szerezni az új közösségben is, az hogy nem fog ismerni senkit még jó is lehet hiszen nyitottabb lesz mások irányába is. Az óvónők, tanárok, gondozók sokkal fontosabbak hosszú távon a gyermek fejlődése szempontjából, mint jelenlegi pár barát. Nyugodjon meg ha azt közvetíti a gyermeke felé hogy jól fogja magát érezni akkor nyitottabban vág bele az új helyzetbe. Szép napot Szegleti Gabriella

151. kérdés

vonal
zsuzsannabako86
5:46:08
2015-03-22
Kedves Gabriella, A páromrol és a 9 éves fiával való kapcsolattartásrol szeretnám az Ön szakváleményét kérdezni. Párom 2013. juniusában megszöntette az eletközösséget volt feleségével, es akkor majdnem 7 éves fiával, de a gyereket mindig is rendszeresen látogatta vagyis látogatta volna, de igen nagy akadály az anyuka. 70000 ft gyermektartást fizet nekik azóta is, söt volt hogy anyuka kérésére többet, és természetesen minden gyermeket érítntö "nagyobb" kiadáshoz hozzájárul, táborok, iskolakezdés, szezonális ruháztatás, cipö, kabát, ruha, plusz a gyereknek a játékokat is megvesszük, jelzem nem csak születésnap és karácsonykor, nem mult el úgy látogatás hogy az apuka ne jó nagy csomaggal érkezett volna...DE úgy tünik,hogy itt ki is merült volna az apuka joga. Mi ismertük egymást már a házasság megszakadása elött is de több mint két évig a válás elött semmilyen kapcsolatunk nem volt. Az anyuka teljes mértékben az apa ellen nevelte a gyermeket, és ezt nem ugy hogy szemtöl szemben hanem alattomos sunyi modón, úgy hogy már a gyerek is teljesen meg van gyözödve arrol, hogy az apja is meg én is rosszak vagyunk és gyülöl minekt. Sajnos a párom a váláskor elkövette azt a hibát, akkor még bízva a szent asszonyt megjátszó anyukának hogy aláírt egy olyan eggyeságet hogy minden honap utolsó hétvégéjén láthatja a gyereket az anya mindenkori lakhelyén. Nincs benne semmi más, ez vonatkozik szünetekre is, nincs benne a telefonos kapcsolattartás. Persze szerette volna már a gyereket elhozni, amire az anya mosolyogva azt mondja hogy ö nem tiltja a gyereket mehet HA akar, az apuka beszélje meg a gyerekkel. A gyerek mindog visszautasította az apa minden ötletét, maximum a ház melletti focipályára és a kisvárosi strandra volt hajlandó elmenni az apjával, egyszer pedig elsírta magát, hogy ö igazábol szeretne menni, de hogy az anyja szankciónálja öt ha elmegy az apjával, azaz vagy lelkileg de elöfordul hogy felpofozta hogy miért ment el az apjával a strandra. Most folyik egy gyámhatósági per amiben az apa azt kéri hogy fokozatosan de eljussanak fél éva alatt oda hogy szombaton reggel elhozhassa a gyereket az anyjátol és vasáarnap este 19kor vigye vissza. Második általunk köldött megállapodást sem fogadta el a kedves anyuka, arra hivatkozva hogy ez árt a gyereknek mert a gyerek nem akar az apával menni. Ez már igaz is, mert már a gyerek mondja ezt hogy nem megyek veled apa, nem akarok menni. Az anya független szakértöi vizsgálatot kért, a kérdésem az lenne hogy ezeken a vizsgálatokon fény deröl az igazságra, gondolok itt arra, hogy a gyerek az anyja több éves befolyásolása miatt nem akar az apjával elmenni, vagy már sikerült esetleg 3-4 év alatt annyira bele nevelni a gyerekbe ezt hogy ezt már meggyözödéssel mondja úgy hogy egy szakértönek fel sem merül hogy a gyerek befolyásolva van? Amugy az anyuka többször leírta hogy miattam nem engedi el a gyereket. Mire számíthatunk ilyen esetben? A párom már teljesen kivan lelkileg ettöl hogy a fiával nem tudja tartani a kapcsolatot, közben nekünk született egy közös kisfiunk 9 hónapos és még sajnos a testvérével nem tudott találkozni. Megköszönöm megtisztelö válaszát. Udv Zsuzsa
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

150. kérdés

vonal
zsuzsannabako86
5:30:55
2015-03-22
Kedves Gabriella, A páromrol és a 9 éves fiával való kapcsolattartásrol szeretnám az Ön szakváleményét kérdezni. Párom 2013. juniusában megszöntette az eletközösséget volt feleségével, es akkor majdnem 7 éves fiával, de a gyereket mindig is rendszeresen látogatta vagyis látogatta volna, de igen nagy akadály az anyuka. 70000 ft gyermektartást fizet nekik azóta is, söt volt hogy anyuka kérésére többet, és természetesen minden gyermeket érítntö "nagyobb" kiadáshoz hozzájárul, táborok, iskolakezdés, szezonális ruháztatás, cipö, kabát, ruha, plusz a gyereknek a játékokat is megvesszük, jelzem nem csak születésnap és karácsonykor, nem mult el úgy látogatás hogy az apuka ne jó nagy csomaggal érkezett volna...DE úgy tünik,hogy itt ki is merült volna az apuka joga. Mi ismertük egymást már a házasság megszakadása elött is de több mint két évig a válás elött semmilyen kapcsolatunk nem volt. Az anyuka teljes mértékben az apa ellen nevelte a gyermeket, és ezt nem ugy hogy szemtöl szemben hanem alattomos sunyi modón, úgy hogy már a gyerek is teljesen meg van gyözödve arrol, hogy az apja is meg én is rosszak vagyunk és gyülöl minekt. Sajnos a párom a váláskor elkövette azt a hibát, akkor még bízva a szent asszonyt megjátszó anyukának hogy aláírt egy olyan eggyeságet hogy minden honap utolsó hétvégéjén láthatja a gyereket az anya mindenkori lakhelyén. Nincs benne semmi más, ez vonatkozik szünetekre is, nincs benne a telefonos kapcsolattartás. Persze szerette volna már a gyereket elhozni, amire az anya mosolyogva azt mondja hogy ö nem tiltja a gyereket mehet HA akar, az apuka beszélje meg a gyerekkel. A gyerek mindog visszautasította az apa minden ötletét, maximum a ház melletti focipályára és a kisvárosi strandra volt hajlandó elmenni az apjával, egyszer pedig elsírta magát, hogy ö igazábol szeretne menni, de hogy az anyja szankciónálja öt ha elmegy az apjával, azaz vagy lelkileg de elöfordul hogy felpofozta hogy miért ment el az apjával a strandra. Most folyik egy gyámhatósági per amiben az apa azt kéri hogy fokozatosan de eljussanak fél éva alatt oda hogy szombaton reggel elhozhassa a gyereket az anyjátol és vasáarnap este 19kor vigye vissza. Második általunk köldött megállapodást sem fogadta el a kedves anyuka, arra hivatkozva hogy ez árt a gyereknek mert a gyerek nem akar az apával menni. Ez már igaz is, mert már a gyerek mondja ezt hogy nem megyek veled apa, nem akarok menni. Az anya független szakértöi vizsgálatot kért, a kérdésem az lenne hogy ezeken a vizsgálatokon fény deröl az igazságra, gondolok itt arra, hogy a gyerek az anyja több éves befolyásolása miatt nem akar az apjával elmenni, vagy már sikerült esetleg 3-4 év alatt annyira bele nevelni a gyerekbe ezt hogy ezt már meggyözödéssel mondja úgy hogy egy szakértönek fel sem merül hogy a gyerek befolyásolva van? Amugy az anyuka többször leírta hogy miattam nem engedi el a gyereket. Mire számíthatunk ilyen esetben? A párom már teljesen kivan lelkileg ettöl hogy a fiával nem tudja tartani a kapcsolatot, közben nekünk született egy közös kisfiunk 9 hónapos és még sajnos a testvérével nem tudott találkozni. Megköszönöm megtisztelö válaszát. Udv Zsuzsa
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2015-03-24 12:01:23

válás

Kedves Zsuzsa, Egy részletes pszichés kivizsgálás során arra fény derül, hogy a gyermek ellenállása minek köszönhető. DE nem is ez a legfontosabb itt, hanem: 1. egy bírosági tárgyalásnál ezt nem az anya kéri hanem a bíró!, ha az anya keres valakit már nem fogadja el függetlenként a bíróság. És természetesen ehez az apának is joga van! 2 Mint ahogy joga van és kötelezettsége is tartani a kapcsolatot a gyermekével!!!! Ezt nem az anya határozza meg és CSAK 3 éves korig bevett gyakorlat hogy a gyereket nem vihati el az apa, és csak otthonába láthatja, nem egy ekkora fiúnál! 3. A szülő kérheti a bíróságon azt hogy a szülőket (magát és édesanyát is) is vizsgálja meg szakértő, hogy valóban milyenek és alkalmasak e arra hogy a gyereket neveljék vele kapcsolatot tartsanak! Azt gondolom hogy egy apának kötelessége küzdeni a gyermekéért, és elfelejteni minden mást, ha akarja tartani a kapcsolatot a fantasztikus, ez csak a javára válik a gyermeknek, az fontos, hogy biztosítsa róla hogy szereti és fontos neki és keresse, hiszen nem a bíróság döntötte el ezt a láthatási gyakorlatot! Tehát bíróság, szakértői kérvények mind a szülőkre mind a gyermekre, és új láthatás megfogalmazása, ha szükséges mediáció a szülők között a gyermek érdekében! A legsúlyosabb hiba ha a gyerekre hagyjuk a döntés lehetőségét egy olyan gyerekre aki függő helyzetben van, ezt TILOS a bíróságnak kell dönteni és akkor lekerül a felelősség a gyermekről, nem azt kell mondania, hogy el akarok menni apával, hanem el kell mert a bíróság így döntött így nem kell rosszul éreznie magát utólag az anyával szemben és persze fordítva is. Ön ebben a helyzetben csak támogatni tudja az édesapát, hogy tartson ki. Üdvözlettel Szegleti Gabriella

149. kérdés

vonal
zela
4:33:32
2015-03-22
Kedves Gabriella. Kisfiam 8 éves, 2. osztályos tanuló. Nagyon sok panasz érkezik rá a pedagógusok és szülők felől főnökösködő stílusa miatt. Tanácsot szeretnék kérni, hogy ezt a viselkedési stílust hogyan lehet kezelni és hogyan tudom leszoktatni róla. Azon már régen túl vagyunk hogy szépen elmagyarázom neki viselkedésének következményeit, mert úgy látom ezt még nem érti meg. Tanácsát előre is köszönöm. Zela
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2015-03-23 14:52:37

főnökösködés

Kedves Zela, Abból amit levelében írt a kisfia viselkedésével kapcsolatban még nagyon sok minden következhet, így kérdések fogalmazódtak meg bennem! Mi az hogy főnökösködik? Hogy viselkedik otthon? Mikor kezdődött? Mivel próbálkoztak eddig....és még továbbbi kérdések. De ami igazán fontos, hogy ha így folytatódik ennek a kisfiúnak nehéz dolga lesz az iskolában, mielöbb keressenek fel egy szakembert (gyerekpszichológus vagy pszichiáter), akivel részletesen át tudják beszélni a felmerülő sok sok kérdést, hiszen mindig úgy jezelünk egy viselkedést amiről az szól, de ezt meg itt ki kell deríteni mi is áll ez mögött. Üdvözlettel Szegleti Gabriella

148. kérdés

vonal
manó85
3:57:51
2013-10-16
Kedves Gabriella!!!Érdeklődni szeretnék,hogy a 9 éves fiamnál megállapították,hogy hiperaktív és figyelem zavara van.Ezzel kapcsolatban kérdezném,hogy erre jár e kiemelt családi és közgyógy.Mert,hogy gyógyszeres kezelést fog kapni,így bekelfeküdnie gyógyszer beállitásra.A másik kérdésem az lenne,hogy ez kinőhető-e?Vagy mostmár mindig gyógyszerezni kell majd? Válaszát előrre is köszönöm:Manó
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2013-10-17 11:16:13

ADHD

Kedves Manó, Elég gyorsan változnak a jogszabályok, de jelenleg csak annak jár emelt CSP aki nem oktatható közösségben, különben nem, de ha jól tudom azoknál is vissza fogják állítani aki olyan intézménybe jár ami speciálisan foglalkozik ilyen nehézséggel (nem tudom mikor). Vagy azoknak jár akiknél mellette van más nehézség pl tanulási zavar. Ha mennek kórházba gyógyszerbeállításra valószínűleg ott vizsgálni fogják ezt is, és a kapott diagnózisok függvénye lesz. Sajnos tisztában vagyok azzal hogy a gyógyszer nagyon drága, nagy terhet ró a családokra, de a törvényt mások hozzák. Igen sokat javulnak a tünetek az évek során, gyakran egy kis figyelemzavar, figyelmetlenség vagy szétszórtság marad a markánsabb viselkedéses tünetek meg is szünhetnek, de természetesen mindenkinél máshogy és más tempóban. Megjósolni nem lehet csak általánosságba mondani a javuló tendenciát. Gyógyszerezni kamaszkorig szokták a fiatalokat maximum. Ami a gyógyszer mellett nagyon jó még sport és a viselkedésterápia! Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

147. kérdés

vonal
raczriti
2:12:49
2013-10-06
Kedves Gabriella! Abban kérném a segítségét, hogy a 2 és fél éves kislányunk, amikor mérges ránk, mert pl nincsen kedve öltözni, és mégis kell, vagy más hasonló esetekben úgy reagál, hogy karmol, mostanában pedig üt, rúg minket, szüleit. Valamikor minden ok nélkül megüt. Próbáltuk neki elmagyarázni, hogy nekünk ez fáj , szomorúak vagyunk ekkor, volt, hogy sírást szimuláltunk. Megígéri, hogy nem csinálja újra, de nem tartja be. Nem szoktuk őt bántani és itthon, TV-ben sem lát verekedést. Kiegyensúlyozott családban él, pár hónapja kezdődött ez nála, ami most, hogy elkezdett bölcsődébe járni felerősödott. A bölcsibe jól viselkedik, tudom, hogy itthon élik ki magukat, és biztos mérges ránk, hogy "ott hagyjuk"a bölcsibe, de mint említettem, már régebben is reagált így dologkra. Mit tanácsol? Hogy lehetne azt a viselkedést elfelejtetni vele? Előre is köszönöm a válaszát. Üdvözlettel,Rita
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2013-10-07 09:26:19

verekedés

Kedves Rita, a gyerekek különféle helyzetekben kipróbálnak viselkedéseket, és amelyik "bejön" nekik (tehát megerősítődik, vagy úgy hogy elérik a céljukat vagy úgy hogy csökken a feszültségük) azt megtartják és legközelebb is így reagálnak. A szocializáció fontos része hogy verbálisan elmagyarázzuk a gyermekeknek mit szbad és mit nem és az érzéseinket verbálisan is kommunikáljuk meg persze nonverbálisan is, valamint hogy visszatükrözzük azt hogy ő mit érez Pl: látom hogy nagyon dühös vagy mert nem akarsz öltözni, de attól még anyát nem szabad megütni mert ez neki fáj, és szomorú stb DE ez csak az egyik része, az ő viselkedéses reakciójára nem elég verbálisan reagálni valami viselkedéssel is kell! Pl ha ügyesen felöltözik nem elég megdicsérni lehet pl jutalmazni (nyomda, matrica, cukorka, plusz idő a játszótéren még egy mese stb) viszont amikor ugyan abban a helyzetben üt vagy karmol akkor nem kapja meg a jutalmat! Így megtanulja hogy ő is rosszul jár mert valmi jótól elesik a viselkedésével! Valószínüleg ez nem fog tetszeni neki kezdetben de ha kitartóak megtanulja! Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

146. kérdés

vonal
nettie
4:26:57
2013-09-30
Jó napot! Kislányom 3és fél éves.Születése óta igen aktív,hirtelen természetű.Mostanában egyre több panasz van rá az oviban is.Az lenne a kérédésem, hogy ilyen idős korban lehet e hiperaktivitás vizsgálatot kérni és milyen szakemberhez fordulhatunk? Pszichiáter,pszichológus, gyógypedagógus?
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2013-10-04 09:36:09

hiperaktív?

Kedves szülő, igen a hiperaktivitás (szakmai nevén ADHD) tünetei már kora csecsemőkorban megjelennek, valamint az anamnézisben is sok olyan információ van amiből fel lehet állítani a diagnózist. Lehet kérni ilyen idős korban is vizsgálatot, ehez kell a szülő elsősorban szükséges egy pedagógiai véleméyn az oviból, hogy írják le részletesen mit is tapasztalnak, valamint a gyermek viselkedésének megfigyelése. Pszichológus vagy pszichiáter állíthatja fel a diagnózist az a fontos hogy olyan szakembert keressenek aki ért ehez a területhez. Azért is lehet fontos (azon kívül hogy megnyugodjanak), hogy esetleg el lehessen indítani mozgásfejlesztést időben ami nagyon sokat segít, mire ő iskolás lesz. Ajánlom a facebookon, vagy az interneten az ADHDoki oldalt ahol sok, hasznos információ megtalálható. szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

145. kérdés

vonal
bogi&kolett
1:52:47
2013-09-16
Kedves Gabriella! 13 hónapos kislányommal kapcsolatos problémámmal fordulok Önhöz. Kb. 2 hete rosszul alszik, éjjel többször felébred; napközben nyugtalan, nyűgös, sőt olykor dobálja magát, aminek kimondottan nem is látom okát... Étvágya rendben van, a tejet kivéve mindent fogyaszt már.Este és reggel 3-as tápszert kap. Allergiás reakciót egyik étel sem váltott ki nála. Talán keveset eszik? Próbálom felturbózni az adagokat, kisebb- nagyobb sikerrel.. :) Sokszor babusgatásra vágyik, ilyenkor persze felveszem..Itt rontom el? Ha éjjel felébred, csak a férjemnél nyugszik meg... Szoronghat talán? Nagyon el vagyok keseredve,mert alapvetően mosolygós, vidám baba, aki szépen fejlődik (10300 gramm és 80 cm), de az alváshiány mindenkit kikészít lassan... :( Válaszát előre is köszönöm; üdvözlettel: Kolett
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

144. kérdés

vonal
sornes
4:07:28
2013-09-06
Köszönöm szépen gyors és alapos válaszát!
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

143. kérdés

vonal
sornes
1:51:50
2013-09-05
Kedves Gabriella! 4 éves kislányom középsős az oviban (kiscsoportba is járt, előtte bölcsibe is). Aggaszt minket, hogy kislányunk alig-alig barátkozik az óvodában (és ez így volt kiscsoportosként is). Leggyakrabban egyedül játszik, nem keresi társai társaságát, sőt talán inkább még zavarja is, ha valamelyikük "ráakaszkodik". Tehát óvodában, játszótéren csak elvétve játszik társaságban. (Azért volt már rá néhányszor példa, hogy egy-egy kisgyerekkel nagyon megtalálták az összhangot.) Jobban szereti a felnőtt társaságot, mint a kortársaiét. Érdekes, hogy a két éves hugával tökéletes az összhang, jókat játszanak, szerepjátékoznak, teljesen egymásra vannak hangolódva. Úgy látom, mintha nem is érdekelné, hogy a másik vele egykorú gyerekkel örömét lelhetné egy közös játékban. Néha az az érzésem, hogy talán félénk.Például ha elveszi egy másik gyerek azt, amivel épp játszik, abba beletörődik. Nem bonyolódik konfliktusba. Azért is fura ez, mert kiemelkedően kommunikál, nagyon érdeklődő, kreatív, értelmes, önálló kislány, aki mindig feltalálja magát. Hogyan tudnánk neki segíteni, hogy az óvodában is jobban barátkozzon, ne csak egyedül játszogasson? Aggódunk miatta, és segíteni szeretnénk neki. Segítő válaszát előre is köszönöm!
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2013-09-06 11:15:40

barátkozás

Kedves Szülő! Hogy érzi magát a kislány az oviban, vagy hogy érezte a bölcsiben? Vann benne vágy hogy játszon a többiekkel? Minden ember más és más van akik nehezen vannak meg egyedül nem képesek feltalálni magukat vagy unatkoznak és vannak akik önállóan is nagyon értelmesen és tartalmasan képesek eltölteni az időt. A leveléből kitűnik, hogy játszik ő másokkal (gyerekekkel) csak ritkán vagy valami alapján jól megválogatja kivel. De zavarja e ez őt is? Látja azt hogy a játszótéren nézi a többi gereket szeretne odamenni de nem mer, fél stb vagy ezt nem is szeretné? Mit mondanak az ovónők? Ha ők kezdeményeznek közös játékot akkor megy és élvezi? Azt gondolom velük lehetne beszélni erről és kérni a segítségüket hogy ők hívját mert lehet rajtuk keresztül könnyebben megy játszani másokkal is. Önök kezdeményezhetnek olyan időtöltést ahol gyerekek vannak, játszóház, népitánc, zenéscsoport stb ahol nem igazán lehet félrevonulni hátha megtetszik neki. És fontos, hogy Önök is elfogadják, hogy van az ön igényük és elvárásuk és ez nem biztos hogy találkozik a kislányukével. Szép napo Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

142. kérdés

vonal
Ramcsi
1:16:53
2013-09-04
Kedves Gabriella. A kisfiam 22 hónapos és 3 hónap múlva megszületik a kistestvére. A férjem külföldön dolgozik és októberben mi is oda költözünk. A kisfiam nagyon imádja a nagyszüleit, mellettünk laknak és minden nap láthatja őket. Sőt, heti 2 napot reggeltől estig ott tölt. Attól tartok, hogy a költözés és a kistestvér születése nagyon meg fogja viselni. Az is megviselte, amikor az apja haza jött szabadságra. Teljesen visszaesett a szobatisztasságban, el kezdett félni lámpaoltáskor (pedig akkor még egy ágyban aludt velem) és nem akart aludni. A gyermekorvosunk szerint ez az apa iránti féltékenységből fakadt. Pedig imádja az apját, egész nap együtt játszottak. Lassan 2 hete alszunk külön ágyban, próbálom felkészíteni a kistestvér érkezésére. Ezt elég jól fogadta. És a mama kint lesz velünk egy hónapig amikor megszületik a pici. Viszont a költözéssel az is megváltozik majd, hogy ott kertünk sem lesz, ahol egész nap játszhat kedvére és a kutyáinkat sem vihetjük magunkkal, akiket szintén imád. Mit tehetek még, hogy felkészítsem a változásra. Üdvözlettel, Ramona.
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2013-09-06 11:23:17

költözés

Kedves Ramona! Sokat segíthetnek azzal hogy beszélnek róla, arról hogy ott mi lesz, ne érje meglepetés ott. Így is nagy változás lesz de a gyerekek sokkal jobban képesek alkalmazkodni mint hisszük, ha azt érzik hogy a szülő nyugodt és boldog, és ott van mellette ők is könnyebben fogadják a dolgot. Fontos hogy közösen pakoljanak hogy ő miket szeretne magával vinni és legyen valami újdonság amit oda kap aminek nagyon örülne. Nek könnyi egyenként egyik sem aki vár rá, de ha Ön hiszi hogy jobb lesz, Ön várja mert teljes lesz a család akkor eztt a kisfia is érezni fogja. Neki még Ön a legfontosabb, meg az apukája mamája, tehát a személyek tehát Önök lesznek az állandóság a változásban. Ami fontos hogy a megszokott rutinok amik még segítenek tehát ebben ne legyen változás! Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

141. kérdés

vonal
vajda szilvia
2:56:12
2013-08-20
Kedves Gabriella!Ma vendégeink voltak ,és az anyuka azt mesélte nekem ,hogy a kisfia ,aki márciusban volt 2 éves folyamatosan beszél egy lányról ,akit Szepi-nek hív ,azt mondja ,hogy 29 éves és nagyon jó illata van,és ott fent lakik.Amikor"olvas" a könyvből a kicsi ,akkor rak egy könyvet kinyitva a Szepinek is ,vagy ha főz az anyuka ,és készülnek az ebédhez ,akkor egy tányérral többet rak a kicsi az asztalra ,mert éhes Szepi is .Mi lehet ez Ön szerint? Ennyire fantáziálhat a gyerek?Köszönöm válaszát Előre is!
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

140. kérdés

vonal
Justamom
0:53:41
2013-07-15
kedves Gabriella! A párom és én már két éve külön vagyunk és van egy 7 éves közös kislányunk. Az utóbbi időben rengeteg időt tölt az apjánál és ott mindent ráhagynak. Itthon azonban ezért sok veszekedés szokott lenni. Látszódik rajta, hogy örli magát valamin de nem kérdez semmit sem és nem beszél velem róla. Valamint a volt párom is tele beszéli a fejét mindenfélével.az agresszióját pedig másokon vagy tombolással vezeti le. Nem tudom mit tegyek vele, hogy megnyíljon felém. Aggódok érte, hogy mentális problémákkal fog küzdeni a jövőben,ha ez így megy tovább.Válaszát előre is köszönöm!
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2013-07-21 15:18:30

válás

Kedves Anyuka, Azt gondolom a legfontosabb egy vlás során hogy a gyermek azt lássa, hogy ÉRTE képes az anya és az apa összefogni, kommunikálni, közös kereteket, elvárásokat állítani stb. Ha ez nincs a gyerek örlődik két malom közt, nehéz mindig máshoz alkalmazkodni, ezt frusztrációt az pedig agressziót szül. Nehéz beszélni és megnyílni az egyik félnek, hiszen a gyerek érthetően lojális mindkét szülő felé. Mindekettőjüket szereti, és talán azt gondolja hogy ezzel lehet hogy valamelyik félnek rosszat tesz, vagy megbántja, így sokszor inkább ők "szenvednek". Azt gondolom beszéljen az apukával és közösen próbáljanak leülni a gyermekükkel, hátha ha azt érzi mindketten ott vannak és fontos önöknek, könnyebben megnyílik. Amennyiben ez nem lehetséges (amit sajnálnák) akkor egy harmadik félnek lehet könnyebben megnyílik a kislány. De azért bevallom, ezt kevésbé szoktam támogatni hiszen mért is egy gyereknek kelljen menni szakemberhez? Nem vele van a probléma, ő csak elszenvedi. Inkább családterapeutát ajánlanák. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

139. kérdés

vonal
Tuii
7:46:40
2013-07-04
Koszonom a gyors valaszat!Azt hiszem a lehetoseghez kepest,mindent bevetettem mar,dicseretet,es buntetest is.Nagyon buntetni nem tudom,mert ami igazan erdekli az a Diego(mese)azt szoktam megvonni tole,de mintha tudna hogy jo,akkor majd holnap nezheti..es akkor lekoti magat a masik jatekkal.Pont tegnap tortent amit megosztanek onnel,hatha ra lat a problemara es hogy mit csinalok rosszul...El kellett menni a postara befizetni a csekket.Semmi gond nem tortent oda ertunk es kigyozo sor volt elottunk.O a karomban volt,mejd lekerezkedett a foldra,jo letettem,majd kiszurta hogy a pult alatt autok es egyeb jatekok sorakoztak....na gondoltam ez nagyon jo lesz,hat termeszetesen mindenaron oda akart menni.Gondoltam jo engedek neki szepen elmagyaraztam hogy odamegyunk megnezheti de nem veszi le a polcrol...termeszetesen egybol pakolni akart amit nem engedtem,es akkor jott a pokol.Hiaba mondtam szepen akarmit,leverte magat a foldre rugott stb...gondolhatja mit eltem at ,mindenki engem bamult,megelegeltem folkaptam es lent leultettem egy padra,elmondtam hogy nem volt szep stb...de hogy ezt a csekkett mindenkepp fel kell adni vissza tudunk e menni?ugy lattam megertette visszamentunk,jo oda ment a pulthoz ujra pakolt,es hiszti erre a holgy aki elol allt ( lehet megunta) es elore engedett minket,majd egy ferfi odaszolt ,hogy neveljem meg a gyereket,na ettol padlot fogtam...kijottunk megint elmondtam amit gondoltam errol,es elmondtam mit nem fog nezni,enni stb ma...de ugy gondolom hogy mire haza ertunk o mar nem tudta miert buntettem,vagy igen?ezt hogy lehet kezelni azonnal,ott egy posta kozepen vagy az utcan amikor elszalad elolem?nagyon kinos volt!!!aznap hiaba kerte a jogurtot,Diegot stb...nem adtam meg neki...igazabol tenyleg azon keseredek el,hogy ha az utcan ,buszon vagy mas helyen kerul sor erre,nem tudom kezelni,es hat ugye amikor megyek dolgozni,nem tehetem meg hogy jo akkor visszafordulok vele...szoval ordogi kor!!!Remelem azert van esely a voisszaforditashoz,koszonettel.Szep napot!!
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

138. kérdés

vonal
Tuii
7:26:08
2013-07-01
Udvozlom Gabriella! A problema amivel keresem ont eleg osszetett,es sajnos nem tudok mit kezdeni vele,de azt tudom ,hogy meg kell oldanom!!!Van egy 2 eves kisfiam,egeszen masfel eves koraig egy nagyon nyugodt,kornyezetet szereto,orom baba volt.Elkepzelesem sincs mit rontottam el,de nagyon megvaltozott,agresziv lett velem is es a kornyezetevel,bar ezt ugy erzem sokszor tudom kezelni.Az igazi problemam az,hogy mindig azt lesi hogy mit nem szabad csinalni...tudom butasagnak hangzik,de komolyan latjuk rajta a parommal hogy direkt csinaljapl: dobalja a tv t,a jatekait,bedugja a kanalat a horcsoghoz,utogeti a halas akvariumot,es ha raszolok nekem is oda legyint.A fo problema megis,hogy nem merunk elindulni vele sehova.Minden hetvegen igyekszunk vinni valami jo programra,de mindig idegfeszultseg lesz belole,mert nem hallgat rank,es elszalad barhol is vagyunk.Ez nagyon kimerito nekem is es a paromnak is,es hat megmondom oszinten kellemetlen is mert semmilyen hatassal nem tudunk lenni ra...elnezve a tobbi ilyen koru gyerekeket,mindig elkeseredek,hogy elrontottam valamit ,mert nem volt ilyen.hiaba a szep szo,neha megszoritom a kezet hamar nem birok vele,de semmi.Es hat nem utolso sorban ugy erzem elvesztettem az iranyitast felette,es tartok nem tudom visszaforditani.kerem segitsen,milyen tecnikaval lehetne ezt megoldani,mert igy egy kiruccanas is kesz katasztrofa es nagyon lemerit.Valaszat elore is koszonom! Szep napot!
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2013-07-04 13:53:19

ki a főnök

Kedves Anyuka, érzem a levelén az elkeseredettséget,és olvasva úgy tűnik jelenleg a kisfia irányítja a családot, feszegeti a határokat, hiszen ez jó dolog, ekkor rá figyelnek, megélheti az önállóságot azt hogy van saját akarata stb. Viszont azt nem olvastam hogy ennek mi is a következménye, mert valjuk be az hogy megszorítja a kezét az nem következmény, maximum az Ön dühe, amit valószínűleg a gyermek még viccesnek is talál bizonyos helyzetekben. Sokszor van az hogy a "JÓ GYEREK" az természetessé válik, elvárjuk hogy mindig ilyen legyen és elfeletkezünk arról hogy ez kicsit sem természetes. Attól lesz jó a gyerek hogy azzá nevelik, jutalmazzák, irányítják, a tetteinek következményei vannak, így megtanulja mit lehet és mit nem. Sok jó gyerek válik "rosszá" így. Az a szülő aki szereti a gyermekét gondoskodik róla az nem nem tehet soha semmi rosszat, és nem is ronthat el semmit, amit ne lehetne visszafordítani. Állapodjanak meg a férjével a célban, mit várnak el a fiuktól, minek mi a következménye, tehát ha nem úgy viselkedik akkor milyen jutalmat vonnak meg tőle, viszont ha szót fogad, szépen játszik, nem rosszalkodik már 1 órája stb akkor mivel jutalmazzák!!!! És ez a legfontosabb, hogy jutalmazzák és következetesen mindig legyen következménye a tettének lehetőleg azonnal nem fél óra múlva magy este, mert ő még nagyon kicsi! Ami a legnehezebb hogy mindezt nyugodtan, hiszen már feszülten indulnak el otthonról, ezt megérzi a gyerek és rátesz egy lapáttal! Mitől feszült??? Ha nem úgy viselkedik mint amit indulás előtt megbeszéltek, visszafordulnak ! Ezzel fontos hogy ő veszítsen, önök nyugodtak maradjanak és próbáljanak nem vele foglalkozni! Egy szóval a szülők a főnökök tessék visszavenni az irányítást! Ha úgy érzi nem megy egyedül keressenek fel egy szakembert aki a viselkedésterápiás elvek szerint segít felállítani egy szabály és jutalomrendszert! Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

137. kérdés

vonal
Tuii
7:26:08
2013-07-01
Udvozlom Gabriella! A problema amivel keresem ont eleg osszetett,es sajnos nem tudok mit kezdeni vele,de azt tudom ,hogy meg kell oldanom!!!Van egy 2 eves kisfiam,egeszen masfel eves koraig egy nagyon nyugodt,kornyezetet szereto,orom baba volt.Elkepzelesem sincs mit rontottam el,de nagyon megvaltozott,agresziv lett velem is es a kornyezetevel,bar ezt ugy erzem sokszor tudom kezelni.Az igazi problemam az,hogy mindig azt lesi hogy mit nem szabad csinalni...tudom butasagnak hangzik,de komolyan latjuk rajta a parommal hogy direkt csinaljapl: dobalja a tv t,a jatekait,bedugja a kanalat a horcsoghoz,utogeti a halas akvariumot,es ha raszolok nekem is oda legyint.A fo problema megis,hogy nem merunk elindulni vele sehova.Minden hetvegen igyekszunk vinni valami jo programra,de mindig idegfeszultseg lesz belole,mert nem hallgat rank,es elszalad barhol is vagyunk.Ez nagyon kimerito nekem is es a paromnak is,es hat megmondom oszinten kellemetlen is mert semmilyen hatassal nem tudunk lenni ra...elnezve a tobbi ilyen koru gyerekeket,mindig elkeseredek,hogy elrontottam valamit ,mert nem volt ilyen.hiaba a szep szo,neha megszoritom a kezet hamar nem birok vele,de semmi.Es hat nem utolso sorban ugy erzem elvesztettem az iranyitast felette,es tartok nem tudom visszaforditani.kerem segitsen,milyen tecnikaval lehetne ezt megoldani,mert igy egy kiruccanas is kesz katasztrofa es nagyon lemerit.Valaszat elore is koszonom! Szep napot!
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

136. kérdés

vonal
ankiki
0:23:41
2013-06-11
Kedves Gabriella! Van egy szuper kislányom, aki már 3és 1/2 éves, és sajnos a mai napig alvás problémáink vannak. Régebben is sokszor felébredt, és általában sirdogálva,néha erősebben, néha csak csendesen, de mostanában mindíg erőteljesebb a sírás, és hiába kérdezem mi a baj, nem válaszol, és azt látom, hogy erölködik, hogy abbahagyja a sírást, ettől remeg a keze, és a szájába nyúlkál, ettől öklendezik, és nehezen nyugszik meg. Születésétől kezdve rossz alvó (és rossz evő). Márciusban volt egy hasmenős vírusa, ami már rég a múlté, de azóta sokszor mondja, hogy fáj a hasa, és a gyerekorvos kérésére figyeltük, hogy köthető-e étkezéshez, de úgy látjuk, hogy ez is inkább szorongás, vagy stressz, mivel nincs semmi kézzel fogható, hogy mikor, és miért jön elő a hasfájás. Februárban született meg a kis testvére, imádja, ölelgeti, és nagyon odafigyelünk, hogy mindkettőjükkel egyformán foglalkozzunk, és szerencsére a kicsi nyugodt, jó alvó, így marad idő, és energia a nagyobbra. Hogyan lehetne kideríteni mi okozza a sok sírást, és hasfájást? Válaszát előre is köszönöm! A.Krisztina
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2013-06-14 09:02:36

alvás

Kedves Kriszta, ha már felmerült ez a hasfájás azért én megnézetném egy gasztrossal a belgyógyászaton mert valóban lehet sok mindentől hasfájása, ami még nem aszorongás. Persze az is lehet de önállóan csak éjszaka nappali szorongás nélkül ritkán, mármint ha ennek máskor nincs semmi jele. Ami mindig fontos hogy mikor ébred fel, mennyire megnyugtatható, vissza tud e aludni, mivel lehet ilyenkor segíteni neki, a saját helyén alszik e viszsa? Mert ezek amik magyaráznák a szorongást. Van egy véleményem szerint jó könyv az Aludj jól gyermekem (internetről letölthető e-könyv formátumban) abban nagyon jó ötletek vannak alvásproblémákra érdemes kipróbálni. Amenniyben nem belgyógyászati a gond és a könyvben talált ötletek sem segítenek érdemes felkeresni egy szakembert aki segít kideríteni a háttérben álló szorongás okát. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

135. kérdés

vonal
emes.e
2:32:05
2013-05-26
Kedves Gabriella! Válóper elején állok. 5 év házasság után, van egy 2,5 éves kisfiunk. A férjem a gyerek 7 hónapos korától kezdve hullámvölgyszerűen foglalkozik vele(m). Azaz mindenre van ideje,kedve csak ránk nincs. Alapvető problémánk az volt, hogy nem volt hajlandó beszélni a problémái(nk)ról, konfliktus kerülés érdekében inkább elment otthonról, hol egy napra, kettőre, egy hétre, kettőre, most pedig végleg összecuccolt. Amit nem is bánok, mert én így nem tudom folytatni a közös életünket. Papíron egy család vagyunk-voltunk, de soha nem voltak közös családi programok, mivel azt mondta, hogy ott az autó, mehetünk. Azaz én, meg a gyerek. Most, úgy ment el, hogy intézhetem én a válással kapcsolatos papírokat, mire másnap kikérte ő a házassági anyakönyvi kivonatot, és ügyvéddel adatja be a keresetet. Az én ügyvédem azt javasolta, hogy még a tárgyalás előtt tisztázzunk minden lehetséges témát, amire neki annyi volt a válasza, hogy az ő ügyvédje megírt mindent, majd az első tárgyaláson fel fogják olvasni. Gyerekelhelyezés szempontjából meg kérdezett egy pszichológust, aki azt mondta neki, hogy a gyerek pszichés fejlődése érdekében, ha betölti a 3 évet, akkor 2 hétig nála, 2 hétig nálam, vagy heti bontásban lenne a legmegfelelőbb, mert akkor sérül kevésbé a válás miatt. Kérdésem az lenne, hogy számíthatok-e ilyen döntésre, azok tudatában, hogy amíg egy háztartásban éltünk, napi 10 percet nem foglalkozott a gyerekkel, a gyerek meg nem marad el vele pár percig sem, ha én nem vagyok velük egy légtérben, mert akkor nagyon síróssá, hisztissé válik. Válaszát előre is köszönöm, egy gyermekét féltő anyuka. Emese
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2013-05-28 11:22:23

válás

Kedves Emese! Szomorúan és kissé felháborodottan olvasom a levelét, és a "kolléga" nevében is szégyenlem ezta mondatát. Egy gyermek állandósságra, biztonságra stabilitásra van szüksége, ezt két lakhelyen nem lehet biztosítani!!! Sőt kifejezetten káros. Sajnos ma valamiért kezd ez bevett szokássá válni és főleg a szülők döntenek emellett a heti beosztás mellett(általában tapasztalatom szerint azért mert így nem kell gyerektartást fizetni senkinek), de pszichésen nem ajánljuk! Ilyenkor a gyermeknek mindenhol vannak holmiai, ruhái, játékai meg sehol sincsenek, nehéz megoldani logisztikailag is, kell az állandó hely, szoba, ahonnan elindulhat a másik szülőhöz. Ettől annak nem sérül feltétlen a szülői funkciója, hiszen ez azon a félen múlik. Persze tökéletes megoldás NINCS egy válás az veszteség mindenkinek, ebben a veszteségben kell a legkevesebb kárt okoznia gyermeknek! Azt gondolom legyen ez a legfontosabb dolog amiben próbáljanak megállapodni, kérjen ki egy független szakértő véleményét akit a férje is elfogad, meg a bíróság is, hiszen egy most meghozott rossz döntés komoly pszichés terhet nyomhat még a kisfiukra! Üdvözlettel Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

134. kérdés

vonal
Nedit75
1:24:01
2013-05-14
Kedves Doktornő! Magatartási problémával fordulok Önhöz. Középső leányunk 4 éves mult januárban-a nagy19 a kicsi2- és kényszeresnek találom a viselkedését bizonyos szituációkban és nagyon maximalistának saját maga felé. Nem tudok ezekkel a helyzetekkel mit kezdeni. PL: reggeli kakó hiszit: csak úgy jó ha ő rakja bele a kakaót,ha ő viszi a kanalat, ha vele iszik az apja, ha valami nem úgy van sírás rívás van. Próbáljük türelemmel kezelni de elmagyarázni a dolgokat neki de nem érti ilyenkor amit mondunk neki sír keservesen és pl visszaviszi a kanalat és újra kihozza vagy új kakaók kér ha kicsit kikavarja stb....A maximalizmusa abban nyilvánul meg hogy ha valami nem úgy sikerül ahogy szeretné képes dührohamot kapni, csapkod, kiabál mert pl nem lett elég háromszöges a cica füle amit rajzolt vagy nem sikerül kivágnia valamit vagy felhúzni a zokniját. És nem engedi hogy ilyenkor segítsünk vagy elmondjuk hogyan csinálja hogy jóü legyen, az sem segít ha ráhagyjuk mondván hogy nekem így is tetszik a cicád. Addig csinálja amíg jó nem lesz de ez persze nem mindíg sikerül és egyre dühösebb lesz közben. Nagyon fárasztó mindkét viselkedése nem tudjuk az apjával hogy miként kezeljük ilyenkor. Nem várok el tőle dolgokat, nem csinálunk feladatlapot vagy versenyt semmiből és nincs nálunk nagyon merev napirand sem. Van egy rutin azt jól tartja úgy érzem biztonságot is ad neki. Tesójával-a kicsivel- már jól összeszoktak, kezdetben nagy féltékenységek voltak és előfordult hogy megcsapta a kicsit. Az oviban beszokáskor harapott, de elég gyorsan rendeződött a helyzet, de dührohamot ott is tud produkálni. Mitévő legyek? Köszönöm a választ.
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2013-05-17 10:50:57

dühroham?

Kedves Anyuka! Olvasva a levelét egy nagyon erősen szorongó kislány képe tárult fel előttem. Gyermekkorban ez a típusú "kényszeres" ragaszkodás a dolgokhoz elég természetes dolog hiszen valóban ez ad biztonságot, keretet a gyermekeknek, itt viszont egy eltúlzott nem minőségi hanem inkább mennyiségi probléma mutatkozik, aminek a hátterében valószínűleg nagyon markáns szorongás áll. Mivela gyermekek megélik ezt a szorongást viszont nincsenek kifejlett megküzdési stratégiáik, így ahoz a módhoz fordulnak amit tudnak, vagy ami már működött mint a hiszti agresszió, dühroham, de nem azért van mert probléma lenne a viselkedésével, hanem mert nem tud mit kezdeni a helyzettel! Nagyon sok jó szorongást csökkentő módszer, játék van amivel lehet rendezni a helyzetet, de ahoz az kell hogy pontosan lássák mi is van a háttérben, tehát addig "gyógyítani" sem lehet amíg nem tudjuk mi a "betegség". Így azt tanácsolom, mivel látom sok mindennel próbálkoztak hogy keressenek fel egy szakembert aki segít kideríteni miért is ilyen nehéz megküzdenie ezekkel a helyzetekkel a gyermekének és tud tanácsot adni abban hogy ez alapján mi is a legmegfelelőbb stratégia a rendezésre. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

133. kérdés

vonal
mufurcka1
0:57:43
2013-05-09
Kedves Doktornő!4.5 éves kisfiam 1-2 hónapja rászokott arra,hogy alkalom adtán felnőtteket okosan kijátszva megszökik.Első esetben korán reggel,míg én aludtam,apukája már elment dolgozni,önállóan felöltözött és a kulcsra zárt ajtót kinyitva elszökött az óvodába.Szerencsére nem történt semmi baj,mikor hazaértünk elmagyaráztuk neki,hogy ez milyen veszélyes dolog(elütheti az autó,rossz bácsik,vagy nénik elviszik és többet nem látjuk egymást,apa és anya nagyon szomorú emiatt,stb.) és megbüntettük azzal,hogy nem mehetett játszótérre,nem volt esti mese,sarokban állt.Nem hatott rá,ezen kívül még 2 alkalommal előfordult hasonló szökés,csak más helyszínen.Mindent megteszünk érte,sokat foglalkozunk vele,szeret gyerekek közt lenni,ezért sűrűn járunk közösségbe,ahol játszhat a gyerekekkel.Felnőtt szerszámokkal játszhat,mert az sokkal jobb,mint a gagyi gyerekjáték..:)Okos,értelmes,jól nevelt gyerek,ezért értetlenül állunk a dolog előtt.Mit csinálunk rosszul?Mit kellene tenni,hogyan lehetne hatni rá?1 hónapja rettegésben élünk emiatt!Ehhez kérnék tanácsot,mi lenne a legjobb megoldás,vagy meddig tart,megszokott dolog ez óvodás korban?Várom válaszát!Köszönettel:Borbásné Melinda
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2013-05-14 08:39:52

szökés

Kedves Melinda! Minden gyereknek eljön egy ilyen időszak amikor az önálósodási törekvései kapcsán elindulnak, ki akarják próbálni magukat hogy képesek egyedül is, hiszen ők már önálló független személyek. A büntetés nem igazán hatásos (nem csak ilyenkor) mert pont azt büntetik amit ő be akar bizonyítani hogy képes rá, így jobb ha ez feladatba van adva neki hogy anya megvárja kinn a bolt előtt ő menjen be és vegyen egy kenyeret adja oda a néninek a pénzt stb, tehát olyan helyzeteket teremteni ahol felügyelet alatt de önálóan csinálhat valmait bemehet, elmehet stb. Nem végig kísérni az óviba hanem a saroktól csak figyelni hogy egyedül mehjet be néha stb. Tehát ha betartja aszabályokat akkor jutalomként ezeket a helyzeteket felkínálni ha megszökik akkor nincs jutalom! Ami fontos a biztonság tehát lehetőleg elég magasra elrejtenia kulcsot zárni az ajtót stb hogy ne is lehessen ilyen lehetősége hogy megszökik. Ha ez nem segít kb 1 hónapon belül nem változik a helyzet akkor érdemes szakembert felkeresni hogy nem e egész más áll a szökések hátterében. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

132. kérdés

vonal
ildiko108
8:07:46
2013-04-03
kedves doktor nő. Az én kisfiam idén Júliusban lesz 4 éves. Problémám a neveléssel kapcsolatos mert nagyon akaratos, hisztis folyamatosan azt hallom az óvónéniktől hogy nem birnak vele azért is hisztizik pl. hogy az ebédnél nem oda teszik a tányért ahová ő gondolja. én azt hiszem már mindent meg próbáltam. Nem használ semmi nem tudom leszoktatni erről az akaratosságról. Ehhez kérnék tanácsot. előre is köszönöm.
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2013-04-06 10:24:19

hiszti

Kedves Ildikó, Gyakran jelentkeznek a szülők ezzel a mondattalé nálam hogy már megpróbáltam mindent de semmi nem használ..., ilyenkor sokszor csak kis dolgon csúszik el az egész vagy egyetlen nehéz következetlen pillanaton ami sokszor sok sok idő fáradságos munkáját romba dönti. A kisfia viselkedését a dackorszak is nehezíti aktuálisan, de én azt tanácsolom hogy keressenek fel egy szakembert aki kideríti hogy valóban valahol a nevelés csúszott e el, vagy komolyabb szorongások állhatnak a fiú viselkedése hátterében. Nem nagy komoly dolgokra kell gondolni sokkal inkább egy alapos átbeszélésre hogy pontosan mikkel is próbálkoztak eddig és az miért is nem működött, így ön is sokkal magabiztosabban fogja alkalmazni a viselkedésterápiás módzsereket. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

131. kérdés

vonal
bildis
4:58:12
2013-03-12
Kedves Gabriella! A következő kérdésem lenne.A kisfiam áprilisban tölti a 3 évet,jelenleg bölcsödébe jár-januárban kezdte,szépen beilleszkedett,szeret járni-bár jelenleg én nem tartoztodom otthon,ugyanis a másik kisfiamat(fél éves) 2 hete transzplantálták Németországban.A kérdésem ezért összetett.Beadjam-e a kisfiamat óvódába vagy hagyjam a bölcsibe.A kicsit védeni kellene a komolyabb fertőzésektől,vírusoktól-amellyek mint tudjuk jobban kjelen vannak mint a bölcsödébe.Az ő szempontjából mi lenne a jobb?3.5 éves lesz már szeptemberbe-sürget a beiratkozás-én pedig nem tudom mi tévő legyek. Várom válaszát!Ildiko
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2013-03-17 15:52:27

bölcsi?

Kedves Ildikó! Egy ilyen komoly beavatkozás után valóban nagyon fontos a védelem, bár azt gondolom ez független attól, hogy a másik gyermek hova jár. Vírusok, fertőzések bárhol lehetnek egyszerűen az utcán játszótéren, a szülők munkahelyén stb. A védelem kialakítása fontos hogy ne azon alapuljon hogy bölcsibe vagy oviba érheti e több a kisfiát. Viszont a fejlődése szempontjából a helye (hacsak más kizáró tényező:szobatisztaság, beszédfejlődés stb nincs) akkor az óvodában van 3,5 évesen. Ott fogja tudni megkapni azokat az ingereket amik szükségesek ahhoz hogy megfelelően fejlődjön, és felkészüljön az iskolára (ami tudjuk törvényileg már 6 év!) Minél késöbb megy oviba annál jobban lerövidül ez az időszak. Ha felkészült az óvodára akkor mitől tart Ön? Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

130. kérdés

vonal
egerke2222
4:16:33
2013-03-11
Kedves Gabriella! 3.5 és 5.5 éves gyerekeimmel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. A fiam 5.5 éves, a lányom 3.5 2 illetve 1 éve járnak a mostani óvodájukba. Költözés miatt praktikus lenne átvinnem őket a közeli oviba, ami 5 percre van. Maradhatnának itt is ahova most járnak, de az 40 perc útba kerülne mindennap oda-vissza és anyagi áldozatot is jelent mert a város másik irányában van tehát vagy benzin költséget vagy plusz buszjegyet jelent. A kisfiam nagyon szereti az ovit, a társaival is kijön, az óvónénik és dadusok kifejezetten babusgatják, imádják. Emiatt nagyon aggódom, hogy ha máshová viszem ott nem fogja ezt a törődést megkapni, legjobb indulattal nézve is csak hasonló (vagy inkább rosszabb) lehet a helyzet. Nem tudom mitévő legyek, hagyjam őket eredeti környezetükben ( a kisfiammal logopédus és gyógypedagógus is foglalkozik egyébként mert vannak kisebb elmaradásai, tehát az új helyen ők is teljesen új személyek lennének a számára) de akkor napi 40-40 perc utazgatás főleg télen, elég megterhelő. Vagy bízzak benne hogy az új helyen jól érzik majd magukat? A másik tényező hogy októberre babát várok és ettől is félek hogy szeptembertől új közösség, októbertől "új kistesó" ez már így nagyon megviselné őket. A férjemmel ketten vagyunk rájuk, nincsenek nagyszülők, sem egyéb segítség akiket mondjuk megkérhetnék az utazgatásra. Várom válaszát nagyon! Köszönöm Anna
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2013-03-17 15:38:33

ovi

Kedves Anna! Mindig a szülő az aki a biztonságot elsősorban meg tudja teremteni a gyermekeinek! Ha Ön és a férje nem szoronganak azon hogy a változások miként érintika gyermekeket, és bíznak abban hogy jó helyen lesznek és hasonlóan jól foglalkoznak velük akkor ezt őszintén és pozitívan fogják tudni közvetíteni a gyermekeik fele is. Ha szoronganak akkor csak a kétségeket és félelmeket fogják érezni és ők is félni fognak a változástól. Az élet nem állandó tele van változással amihez meg kell tanulni alkalmazkodni, és az hogy miként fog menni ez nekik később is az azon múlik mit tanulnak Önöktől gyermekkorban. Higgye el a gyermekek még! nagyon rugalmasak és rendkívül jól tudnak alkalmazkodni ha biztos aháttér. De ehhez előszőr Önöknek kell mérlegelni és dönteni hogy melyiuk az a aválasztás amiben kiegyensúlyozottabban a gyermekeik mellett tudnak állni. Mindegy hogyan döntenek csak higgyenek abban hogy azzala legjobbat teszik nekik! Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

129. kérdés

vonal
flati17
1:09:59
2012-10-24
Kedves Doktornő! Most 10 hónapos a kisfiam és étkezési problémával fordulok önhöz. Amikor elkezdtük a hozzátáplálást odaültettük mellénk a családi asztalhoz az etetőszékbe, s így két hónapig rendben ment minden. Azután szinte egyik napról a másikra nem tudott nyugton maradni. Evés közben játszani akart, kimászni az etetőszékből, enni sem nagyon akart, s egyik mérésnél már fogyott is. Tudtam, hogy nem jó módszert választok, de így elsőre az volt a célom, hogy újból egyen. Rendszert és változatosságot vittem az étkezésekbe és ételekbe, s az etető szék helyett a bébikompba tettem, s a Duck tv közben etettem. Az étkezés problémája megoldódott fejlődik szépen tovább. Visszatettem az etetőszékbe, de továbbra sem marad benne meg, hiába rögzítem, addig fészkelődik, amíg kibújik a hámból, s már mászik is az etetőlapra. Ha nem kötöm be akkor is. Ölben is próbáltam etetni, ugyanaz. Most már a kompba is ezt csinálja, de közben éhes, elfogadja az ételt, csak elvárná, hogy ő játszon én meg menjek utána s közbe etessem. összességében 2-3 hónapos probléma, s nem tudom, hogy megoldódik magától vagy csak tetézem magunknak a bajt, ha rosszul csinálok valamit. Másik kérdésem , mi a véleménye a doktornőnek erről a tévécsatornáról, szabad-e egyáltalán és mennyit néznie egy ekkora gyereknek. Vannak kedvenc meséi, azokat nézi, a többire rá sem bagózik, csak félünk hogy a játék közbeni fejlődésére, koncentrációjára rosszul fog hatni. Ha egész nap nem kapcsolom be a tévét, még nehezebb vele, pörög ezerrel, s még így is mintha unatkozna közben. Ne köti le a játék hosszabb ideig, ( pedig sok van neki, az építőtől az igazi fedőkig, minél változatosabb és inger gazdagabb )mindig nálam köt ki, vagy egész nap üljek vele és játszunk vagy vegyem föl cipeljem és ő úgy játszik közben, ha leteszem pár perc és jön, rángatja a nadrágom és hümmög. Ha nézheti a meséit akkor egy fokkal jobb a helyzet, de biztos nem helyes. Attól is félek, hogy hiperaktív lesz. Nagyon várom a véleményét és köszönöm a segítségét!
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-10-26 13:55:30

hiperaktivitás

Kedves Anyuka! A leveléből az látszik, hogy itt semmiképpen sem étkezési problémáról van szó, hiszen egy jól fejlődő gyermek, akinél rendben elindul a hozzátáplálás, és megfelelően gyarapodik, annak nincs probléma az étkezéssel. Amit leírt a levelében sokkal inkább viselkedésprobléma, ami más helyzetekre is kiterjed, mind pl. a játéktevékenységre. Valóban sok olyan dolgot említ ami hipermotil tünet, az hogy nehezen ül meg semmi nem köti le hosszabb ideig, folyamatosan pörög, bár az alvásról nem írt az is érdekes lenne, hogy hogy alszik, milyen gyakran ébred fel, vagy mennyire nyugtalan. Említette hogy fél attól, hogy esetleg hiperaktív lesz a gyermeke, az tanácsolom, hogy ha ez félelemként jelentkezik Önben akkor érdemes felkeresni egy szakembert, akivel nyugodt körülmények közt át tudja beszélni a teljes anamnézist, valamint a szükséges beavatkozási lehetőségeket. Azt gondolom ettől Ön is megnyugodna és segítene abban hogy kompetensebbnek érezze magát a nehéz helyzetekben. Hiszen ez tényleg nagyon nehéz, hogy hol van az a határ ahol aggódhatok, és hol van az ahol pár dkg fogyás nem számít, viszont a szabályok betartása igen. Merthogy a mindennapi rutin, és kiszámíthatóság minden gyermeknek fontos, még azoknak is akik nehezen tudnak egy helyben megülni, fontos pl hogy az evés az evésről szóljon annak helye az etetőszék, viszont ha megette akkor kapjon jutalmat, hogy valami plusz motiváció legyen számára. Viszont ez a jutalom NE a baba TV legyen vagy bármelyik másik. Persze szereti nézi, úgy tűnik hogy érdekli de ez nem valós érdeklődés. Jönnek ingerek aminek feldolgozására egy 10 hónapos, fejlődésben lévő agy nincs készen! Ha szigorún az agy fejlődését a különböző funkciók fejlődését nézem, akkor azt kell mondanom hogy szigorúan büntetném aki ezeket kitalálta. Egy nagyon mozgékony gyermeknek a legjobb terápia a mozgás! Menjenek babatornára vagy valamilyen szenzomotoros tornára, ahol sok olyan gyakorlatot is tanulhatnak amit otthon is lehet alkalmazni. Emellett kellenek a szabályok meg jutalmak amihez fontos hogy megtanuljon alkalmazkodni egy gyermek. De ez szerintem mindig a szülőknek a legnehezebb, így érdemes beszélni egy szakemberrel! Szép napot Szegleti Gabriella ww.mackorendelo.hu

128. kérdés

vonal
kemenesiszi
3:26:58
2012-10-17
Kedves Szakértő Nő! Kérdésem a testvérféltékenyéghez kapcsolódik. Nagyobbik kislányunk 3 év és 8 hónapos, a kisebbik 8 hónapos. A nagyobbik óvodás ez év szeptemberétől, a kicsi természetesen itthon van. Szeretik egymást, de a féltékenységből adódó ütések és bántások számunkra kezelhetetlenek. Nem tudom, hogy várni kell-e csak, figyelni, óvni őket, és idővel elmúlik, vagy van-e valami taktika annak érdekében, hogy a nagy kislányban, aki amúgy tele van szeretettel, nagyon érzékeny, ne tomboljon a féltékenység. Értjük a miérteket, csak a tüneteket nem igazán tudjuk kezelni. Próbálkoztunk bűntetéssel, szép szóval, semmi nem használ, leginkább csak további agressziót vált ki a kislányból. Egyébként a kistestvér megszületése előtt végtelen szeretetet és figyelmet kapott, nagyon implulzív kislány, rengeteg energiával, most természetesen, mióta ketten vannak, nyilván csökkent a figyelmünk, vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy osztódott, mert tudatosan figyelünk rá, hogy ne kerüljön héttérbe. Kérem, ha tud tanácsolni valamifajta praktikát, segítséget, nagyon hálásak lennénk, Szilvia
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-10-18 08:14:23

testvérféltékenység

Kedves Szilvia! Azt hiszem nem igazán van olyan testvérkapcsolat ahol ha kis időre is de ez ne jelenne meg. Amennyiben büntetik, vagy próbálják korlátozni a nagyobb testvért az valóban növeli az agressziót. Ezért azt szoktuk tanácsolni, hogy azokban a pillanatokban, amikor azt látják, hogy szeretettel gondoskodással fordul hozzá, vagy be lehet vonni segíteni körülötte (dobja ki a pelenkát tegye a szájába a cumit, agyja oda csörgőjét stb) akkor jutalmazzák! Eza legfontosabb, mert így azt tanulja meg hogy Önök észreveszik őt is dícsérik és még valami apróságot is kap (túró rudi, játszótér, plusz egy esti mese stb). Mert hosszú távon viselkedésváltozást csak jutalmazással lehet elérni hiszen a büntetés csak egy időre letilt egy viselkedést de hosszú távon további indulatokat szül, így még gyakrabban jelenik meg az. Persze ez nem azt jelenti ha fizikálisan olyan agreszió van amit nem hagyhatnak akkor le kell állítani, megfogni izolálni a másik gyermektől és persze kifejezni számára hogy ezt a viselkedést nem tűrik, nagyon szeretik őt is de senkit (és ez a lényeg, tehát nem csak a tesót) nem szabad bántani. Tehát sok sok jutalom dícséret, és feladatok amiért is lehet jutalmazi! Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

127. kérdés

vonal
baby0309
9:15:34
2012-10-17
Kedves Gabriella! Szeretnék tanácsot kérni kisebbik fiam szoptatással kapcsolatos és ezáltal az éjszakai felkelések miatti problémánkra,hogy mit hogyan tegyek,hogy javuljon a helyzet. Az a helyzet,hogy a kisebbik fiam 14 hónapos múlt,anyatejes baba még mindig. Kisebbnek sem volt igazán jó alvó,de most 1,5-2 hónapja az éjszakák már "idegölőek" számomra. Nappal már beéri 1-2 cicizéssel,viszont nagyon szépen elalszik ebéd után nélkülem,mesenézés közben. Este viszont ez egyenlőre nem megy neki,ami nem is volna baj,de ahogy elalszik kb 9 óra környékén onnantól kezdve kezdődik a rémes éjszaka....megébred óránként,félóránként akár és így megy végig az éjszakánk. Csak és kizárólag a cici közelségében nyugszik meg,van hogy csak épp szopizik párat és alszik is vissza...viszont mostanában sokszor van az,hogy cicizne rendesen,de tejcsi nem mindig jön(mivel egész éjjel rajtam van) és akkor felébred,nehezen alszik vissza,amíg meg nem indul a tejcsi. Aztán egy óra múlva megint fenn van ha érzi,hogy nincs a cici a szájába. Tudom,hogy fogzás is állhat a háttérben,meg szeparációs szorongás és sok minden más,de én úgy érzem,hogy ez szimplán megszokás sajnos nála,amiről le kell szoktassam,viszont nem tudom jól gondolom-e. Természetesen ha nem adom neki oda a cicit,akkor hatalmas ordítás van és mivel van egy nagyobbik fiam is és a párom is korán kel inkább úgy vagyok vele,hogy odaadom neki,csak csöndbe legyen:) Valószínű itt el is rontom a dolgokat. Nem tudom hogy mit kéne tennem,hagyjam sírni kicsit(mert a teát,vizet,cumit nem fogadja el éjjel) vagy ringassam amíg meg nem nyugszik és pár nap alatt hozzászokik és talán megtanulja,hogy éjjel nincs cici csak az esti elalvásnál??? Költözzek át vele a másik szobába erre a pár napra,amíg harcolni fog a ciciért? :) Egyszer már próbáltam egyik éjjel...botrányos sírás volt belőle,aztán nehezen elaludt az ölembe,de ahogy letettem negyed óra múlva fenn volt és sírt a ciciért(közben csináltam neki langyos kakaót,teát,de nem fogadta el) és ez így ment órákig,mígnem már hüppögésnél tartott és hát nem bírtam tovább,adtam neki cicit . Szóval nem tudom hogy kezdjek neki,esti cici után egyszerűen ne engedjek a 21-ből és pár nap alatt hozzászokik vagy másképpen próbálkozzak? Esetleg válasszam el teljesen,úgy könnyebben menne? A nagyobbik fiamat úgy szoktattam le másfél évesen,hogy 8 hónapos terhes voltam a picivel és mivel a nagyobb is sokszor kelt éjjel cicizni(de nem ennyire durván,mint a pici),így egyik nap elválasztottam teljesen,pár nap alatt megszokta és azóta végigalussza az éjszakát teljes mértékben. Bár vele könnyebb volt,mert ő szeretett cumizni,a pici viszont egyáltalán nem cumizik. Reménykednék,hogy a kicsivel is így lesz,de úgy érzem Ő kicsit keményebb eset :) Elnézést,hogy hosszúra sikeredett a levelem! Nagyon hálás vagyok a válaszért! Tímea
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-10-18 08:05:00

szoptatás

Kedves Timea! Ahogy olvastam a levelét végig arra gondoltam, hogy Ön tökéletesen tudja azt hogy ezek az éjszakai hisztik miről is szólnak és hogy mi lenne a megoldás, hogy megszünjön. Általában ezt látom, hogy édesanyák ösztönösen nagyon jó úton indulnak el, ahogy Ön is tette. Tudom az egész családra figyelnie kell, ne legyenek fáradtak másnap, de így Ön fog nagyon kimerülni (bár azt hiszem ez már meg is történt). Biztos vagyok benn, hogy őket is zavarja a hónapok óta fennálló nehézség így azt tanácsolom, hogy üljenek le és beszéljék át, hogy ebben a kis kellemetlenségben azzal tudnak segíteni Önnek ha tűrnek. Biztos vagyok abban hogy lesz őszi szünet és az apuka is felnőttként kibír egy-két álmatlanabb éjszakát. Azzal hogy mindig a gyermeke megkapja a cicit azzal azt tanulja meg hogy a sírással eléri a célját, és az önnyugtató mechanizmusok nem indulnuk el, mert ezt a cicitől várja. Tehát egy rossz szokást csak úgy lehet leépíteni (bármien nehéz is) ha nem kapja meg. Ez idegtépő hiszen tapasztalta Ön is milyen sokáig bírják az ordítást viszont pár nap alatt jelentősen csökken a mértéke. A lényeg hogy kapjon helyette valamit amivel megnyugtathatja magát. Kismaci, alvóspárna stb amihez oda lehet bújni rágcsálni lehet a végét stb. Ami még fontos, hogy ne mindig ugyan úgy reagálnon a sírására. Fokozatosan egyre kevésbé hogy megtanulna minél jobban és tovább sír anál kevésbé éri el a célját. Előszőr legyen ott altassa vegye ölbe, ringassa. Aztán csak legyen vele hajoljon fölé simogassa, dúdoljon neki, de ne vegye hosszan fel. És így tovább.. Hosszú és fárasztó "küzdelem" ez de célt ér. Kitartást Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

126. kérdés

vonal
gizmo25
2:07:44
2012-09-26
Tisztelt Gabriella! A kisfiam 3,5 éves. Sajnos az oviból ki kellett venni, mert nem szól, ha pisilnie és kakilnia kell. Otthon a bilibe szépen elintézi a dolgát. Bár néha a kaki bemegy a gatyába. Ha nem otthon vagyunk, akkor mindenhol a gatyóba megy a csomag. Most elraktam a bilit és próbálom a WC-re rászoktatni. Mondogatom neki, hogy szóljon. Miért van, hogy nem szól? Lelki vagy szervi baj lehet a háttérben? Köszönöm előre is a választ! Kati
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-09-28 10:02:26

Szobatisztaság

Kedves Kati! A szobatisztaságra való szoktatás minden gyermeknél egy kényes időszak. Sok minden állhat annak a hátterében, ha a gyermek nem szól, ez természetesen lehet a szorongás,vagy az, hogy valamiért ezt tévesen így tanulta meg. Fontos, hogy hogyan van kommunikálva az felé, hogy ha kezdetben otthon majd ha ott már minden gond nélkül megy akkor máshol is, ha szól akkor azért mi a jutalom. Hiszen az hogy szóljon egy elvárás, egy szabály, viszont ezt csak akkor teszi és tanulja meg egy gyermek, ha erre meg van tanítva. A viselkedése pedig jutalmazással formálható. Vezessenek be valamilyen jutalomrendszert, ha szól akkor pl kap egy matricát, amit esetleg később az oviban is lehet alkalmazni. Természetesen mindig fontos a szervi kivizsgálás is legalább a gyermekorvossal való konzultáció, bár kevésbé gondolom, hogy ilyen jellegű probléma állna a háttérben ha van olyan helyzet amikor érzi és képes szólni. De természetesen keressék fel a háziorvost, majd beszéljék meg a gyermekkel a jutalomrendszert. Amit még ajánlok egy segítő könyv: Bilikönyv, vagy a Kakikönyv, amiben képekkel illusztrálva megtanítja a gyermeket a bili használatára. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

125. kérdés

vonal
Berózs
4:36:36
2012-09-22
Tisztelt Gabriella! ...nem tudom bölcsödei beszoktatás témában tud-e segíteni... Szeptember elején megkezdtük a beszoktatást egy családi napközibe,mert úgy volt,hogy okt. közepén kezdek dolgozni...a munkahelyem közben ezt a kezdési időt kitolta január elejére. Mivel a beszoktatást már megkezdtük(és megszakítani már nem akartam),és szép lassú tempóban haladunk,így azt gondoltam,hogy még egy ideig csak délelőtt járna,mert ha itthon vagyok úgyis,akkor ne legyen egész nap nélkülem. A bent alvást pedig "csak" november közepe-végétől gondoltam. A gondozónő véleménye,hogyha most nem szoktatom be az alvásra is,akkor már később nem akar majd ott aludni. Én pedig úgy gondolom,hogyha már a reggelitől az ebéd végéig simán zajlik minden (megszokja környezetet),akkor már könnyebb lesz rávenni az alvásra ott. Tanácsát kérném,hogy a legkisebb törés a számára,hogyan veszi könnyebben??? Elég anyás,nagyon kötődünk egymáshoz,lelkesen készül reggelente bölcsibe,de nélkülem csak kint van egyelőre el,ha bemennek a csoportszobába,akkor üvöltve "hiányol"(véleményem szerint a benti környezetet még nem szokta meg/nem fedezte fel. Előre is köszönöm válaszát! Üdvözlettel:Rózsa
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-09-25 11:55:00

beszoktatás

Kedves Rózsa! Ahhoz, hogy egy gyermek le tudjon válni az anyáról, szükséges feltétel, hogy az anya is biztonsággal el tudja engedni a gyermekét. Azt érzem, hogy Ön még fél attól, hogy sírni fog, hogy nem lesz jól el a bölcsibe, vagy hogy sokat lesz Ön nélkül. Amíg nem érzi azt hogy jó helyen van, kortársak közt ami a fejlődését szolgálja, hiszen szükséges a gyermektársaság egy gyermeknek, vagy nem bízik abban, hogy a gondozók megfelelően fognak tudni reagálni, és értik a dolgukat, addig nem fogja tudni ezt a közvetíteni a gyermekének érzelmileg. A gyerekeknek nagyon jók az érzékelőik, és megérzik, ha az anya esetleg szorong, így ők sem tudnak megnyugodni. Ennyi idős gyermeknek nincs időérzéke, pár órán ilyen szempontból nem múlik semmi, viszont a szabályok meg szocializáció szempontjából fontos, ha mindenki ott alszik akkor ő is azt tanulja meg hogy ott alszik. A belső teret is szépen fel fogja fedezni és képes lesz olyan jól érezni magát mint kinn, biztassa erre! Önnek kell megnyugodnia hogy minden rendben lesz, és higgye el hogy tényleg rendben lesz! Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

124. kérdés

vonal
Gurbyné
3:49:11
2012-09-08
Tisztelt Doktornő! Egy 3 éves kisfiú és egy 5 hós kislány anyukája vagyok. Kisfiamon valószínűleg a testvérféltékenység jelei mutatkoznak, mert gyakran agresszív, üt, rúg, harap. ha valami nem úgy történik, ahogy szeretné, és nagyon dacos,nem fogad szót. Igyekszünk a lehető legtöbbet foglalkozni vele, türelmesen megbeszélni a dolgokat, de egyelőre úgy látom, semmi nem segít. Egyszerűen nem fogja fel, hogy következményei vannak a tetteinek. Óvodába megy októberben, és félek, hogy hogyan fog viselkedni társaival. Kérem segítsen, hogy hogyan tudnám ezt az agressziót kezelni, ill. milyen módon értessem meg vele, hogy mi a helyes viselkedés? Testvérével szerencsére szeretettel bánik, inkább más gyermekek, vagy felénk, szülők felé irányul a vadsága. Köszönettel: G. Lívia
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-09-09 12:48:00

testvérféltékenység?

Kedves Anyuka! 3 évesen pont abban a korban van a kisfia, mikor kezdődik a dacos időszak, hiszen a gyermek kezdi felfedezni hogy önálló személy saját akarattal, és próbálj a határai feszegetni és a saját eszközeivel (ami ennyi idősen elég szegényes) elérni amit akar. A leggyakoribb eszköz az hogy nem fogad szót, agresszív lesz, hisztizik, minden gyermek megtalálja amódját mi az amivel az "őrületbe" kergetheti a szülőt és tutira eléri a célját! Tehát gondolják át Önök szülők hogy reagálnak arra ha a gyermek így viselkedik? Mit tesznek? Kitartanak e mindig az elvárásaik mellett? Jutalmazzák e a gyermeket ha jól vislekedik segítve abban hogy hogy is kell neki viselkednie? Büntetik e az agressziót? Csak megbeszélni egy 3 éves gyermekkel az kevés, hiszen főleg a viselkedésből ért, tehát a jutalomból elsősorban! tehát legyenek elvárások ha azt betartja legyen jutalom érte, ha nem akkor nincs jutalom! Ő próbálkozni fog így nagyon kitartónak kell lenniük és következetesnek! Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

123. kérdés

vonal
Meldi
1:28:09
2012-09-06
Kedves Gabriella! 10, 8, 5 éves lány, fiú, lány, gyermekeim vannak. Egy közepesen nagy településen lakunk. Az idősebb lányom ujjszopó lett, miután minden testvérétől elvette a cumit, úgy gondoltam a 3. gyerekemnek nem lesz cumija és ezzel a cumis korszak lezárul. A pici rátalált az ujjára, az akkor 5 éves nagy utánozta. Jelenleg az a gondom, hogy a 10 éves lányom -ha nincs iskolában ahol látják - folyamatosan szopja az ujját. Biciklizés közben, alvás közben, két falat közben... 5 évesen voltunk vele Nev. Tan. adóban a gyakori rossz álmai miatt. Nekünk szülőknek nagy segítséget jelentett, mert rádöbbentünk, hogy túl szigorúan, sok elvárással neveltük, kevés türelemmel.Nem tudott megbírkózniazzal sem, hogy 1,5 éves koráig egy szobában élt velünk, utána költöztünk és neki egy új házban, új szobában egyedül kellett lennie, ráadásul rá 4 hónapra megszületett a testvére, aki velünk alhatott. Változtattunk sokmindenen, ami a lányunknak is segített. Most már ki tudja fejezni az érzéseit, sokat beszélgetünk, önálló, jól tanul, sokmindent csinál amihez van is kedve, de a cumizás -amivel egyébként saját maga is küzd-megmaradt.A kisebbik testvére is cumizik még, de ő csak akkor, ha fáradt vagy ha fogják egymás kezét (kezikeziznek). Ez a kezizés az 5 évesnél is egy automatizmust vált ki, azonnal becumizik. Hogyan lehet ezt a csecsemőkori reflexet leépíteni, ami mostanra már úgy bebetonozta magát, és teszi tönkre a fejlődő szájpadlást, fogakat? Köszönöm válaszát!
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-09-09 12:35:29

cumizás

Kedves Anyuka! Ez a viselkedés egy 10 éves gyermeknél egy rossz szokás, ami valami céllel alakult ki, és rögzült. Előszőr ezet a célt kéne megtalálni, hogy mikor is szopja az ujját a lánya, miben segít ez neki? Ha unatkozik, ha fél, ha izgul, mit érez utána, mi történik ha nem csinálja ha megpróbálja visszafogni pl az iskolában akkor erősödik e valamilyen rossz érzése? Mert először fontos lenne az kideríteni hogy ez egy tanult rossz viselkedés, mely rögzült, vagy esetleg már késztetéssé vált e. Ami fontos, hogy egy rögzült viselkedést nem lehet "elvenni" a gyermektől ha nem "adunk" helyette valamit! Egy eszközt amivel az esetleges szorongását csökkentheti, vagy másik adaptív viselkedésformát és csak ezt követően lehet leépíteni aza inadekvált cselekvést! Azt tanácsolnám, hogy ha már egyébként is van jó tapasztalatuk, akkor keressék fel ismét a Nev. Tant. hogy segytesen ennek a rossz szokásnak az eredetének, és céljának a megtalálásában és utána a kezelésben, amihez nagyon hatékony viselkedésterápiás módszerek vannak. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

122. kérdés

vonal
MMarcsi
8:52:57
2012-09-03
Kedves Gabriella! 2,5 éves kislányom van, az apukája 3 hónapja költözött el tőlünk. A válásunk oka az volt, hogy a volt párom csak a szórakozásnak élt, állandó bulik haverok, pia, elvitte otthonról az összes pénzt, amit csak tudott. Mindemellett velünk nem sokat foglalkozott, a kislányunkkal sem, néha megdögönyözte, de általában idegesítette, hogy nem tud tőlünk tévézni vagy aludni, vagy otthon sem volt. Most persze nagyon próbálja bizonygatni, ő milyen jó apa...a amaga módján. Hétvégén bő 1 hónapja volt utoljára a gyerekért, sok a buli,inkább hétköznap jön, elhozza a bölcsiből,vele marad 1,5-2 órát és megy. Egyébként nem csak minket hagyott el, a régi barátaival se nagyon tartja a kapcsolatot és most a saját szüleivel is úgy összeveszett, hogy nem hajlandó odamenni. Pedig szerintem nincs igaza és így most én viszem a kislányt a volt anyósomékhoz is, hogy ne szakadjon el a nagyszüleitől. Az a problémám, hogy egyrészt nagyon rendszertelenek a láthatások, másrészt az,hogy mikor néha elhozza a bölcsiből és utána a lakásunkra viszi a kicsit, ott várják,míg hazaérek. Utána viszont a kislányom naopkig kérdezi, hogy itthon van-e apa,mert mindig azt hiszi,hogy mégis visszajött. MA reggel pedig keserves sírással ébredt, hogy apa. mindig mondom neki,hogy apa sokat dolgozik,azt is mondogatom neki,hogy apa most máshol lakik, de majd jön hozzád nemsokára, de nem tudom magam sem,mikor jön legközelebb. Szívem szerint nem engedném neki, hogy feljöjjön a lakásba, mert szerintem ez nagyon megzavarja a gyereket, de mivel ő 30km-re költözött tőlünk, a szüleivel meg nem áll szóba, attól tartok, akkor végképp alig jönne. Nem akarom elszakítani a kicsit az apjától, de meg szeretném védeni az apja szeszélyeitől. Ön szerint melyik a kisebb rossz a kicsinek, ha ritkábban,de lehetőleg rendszeresen és olyankor kiadósan lehet együtt apjával, azaz szigorúan ragaszkodom a bíróság által jóváhagyott 2hetenkénti láthatáshoz vagy ha engedem hogy ilyen össze-vissza jöjjön hozzá hétköznap is, de akkor csak rövid időre? A másik probléma a kislányommal lehet,hogy szintén emiatt van: otthon vagy pl étteremben szépen okosan eszik egyedül, de ha a szüleimnél ebédelünk - akiknél egyébként sok időt tölt, ha sokáig dolgozom - állandóan hisztizik,mert csak az ölemben hajlandó enni, vagy amint leülünk az asztalhoz, sírni kezd, hogy álmos, de ha lefektetem, nem akar aludni,csak játszik,beszélget nevetgél. nem tudom,mi lehet a problémája. Attól félhet,hogy otthagyom? Bár soha nem hagytam ott búcsú nélkül sehol, mindig megbeszéltük mi fog történni, de nem tudom mire vélni ezt a viselkedést és nem egyszeri eset sajnos, már közel két hónapja ez megy:-( Ön mit gondol, mit lehet az oka? Válaszát előre is köszönöm!
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-09-09 12:25:09

láthatás

Kedves Anyuka! Bármennyire is tűnik kevésnek, és kicsit sem praktikusnak a bíróságok által megítált kéthetenkénti láthatás a szülőknek, nehéz ennél jobbat kiatalálni. Hiszen mi az ami fontos a gyermeknek: a kiszámíthatóság, hogy tudja mikor mennyi időre találkozhat a másik szülővel. Ez nem azt jelenti hogy nincsenek kivételek hiszen az élet nem mindig ennyire kiszámítható, de azt előre meg kell beszélni a gyermekkel, felkészíteni, hogy most apa hoz el a bölcsiből, mert anya dolgozik stb. Ha tudja a gyermek mire számíthat, és valóban az is történik, akkor nem fog félni! A bizonytaalnság a szorongását fokozza, hiszen ha soha nem tudja mikör láthatja az apát, mennyi időre akkor erre nem lehet készülne, Önnek sem teszem hozzá! Valamint egy ilyen kis gyermek nem érti azt, higy mit keres egyszer ott apa a lakásban egyszer meg nem !!!!? Az apával különváltak, akkor az apa is teremtse meg azt a helyet amikor és ahol a gyermekével lehet! Természetesen ez nem mindig egyszerű főleg ha messzebb lakik, de vannak játszóterek, játszóházak, olyan lehetőségek ahol együtt lehet a gyermekével. Ön hiába próbálkozik a kapcsolat fenntartásán a gyermek és az apa közt ez csak akkor fog működni ha ez neki is fontos. Természetes, hogy egy ilyen kisgyermeknek hiányzik az anyukája, és a saját kis eszközeivel próbálja elérni hogy a közelében legyen, vagy hogy vele foglalkozzon az anya. De ha egyébként szépen tud alkalmazkodni a szabályokhoz, pl hogy hogyan kell egyedül enni, akkor minden helyzetben ezt tudja, ahhoz Önnek kell határozottan ezt elvárnia. Más helyzetekben ha szépen eszik azt jutalmazza, és akkor minden helyzetben szeretné megkapni ezt a jutalmat a gyermek akkor azért tenni fog. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

121. kérdés

vonal
szilvi22
4:12:30
2012-08-30
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni. Kisfiam most tölti be a 9. életévét. Már több, mint egy éve, hogy időközönként észreveszem, hogy rágja a ruháinak a passzéját. A nyakán rágja ki a pólókat illetve a pulcsikat. Eleinte szép szóval próbáltam leszoktatni róla, később már morogtam is ezért nem is keveset. De mindig rájöttem, hogy felesleges, aztán megint jött a szép szó. Próbáltam megfejteni a dolog miértjét. Mivel elvált szülőként nevelem, gondoltam, hogy esetleg valamilyen szorongással küzd a válás miatt, vagy az iskolai izgalmak vannak rá ilyen hatással, mert a ceruzákat is megrágja. Arra rájöttem, hogy csak akkor csinálja ezt, ha nincs lekötve a keze valamilyen dologgal. Például amikor a tv előtt ül és mesét vagy filmet néz, vagy amikor a számítógép előtt ülve várja egy játék betöltését. Csak azért kérném a segítségét, hogy megerősítsen abban, hogy ez csak egy rossz szokás, vagy valami lelki eredetű dolog állhat mégis az egész mögött. Nem szeretek apró dolgokkal orvoshoz rohangálni, viszont semmisnek venni sem akarom. Nem tudom mitévő legyek. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Sz. Szilvia
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-09-03 09:23:30

Szilvia

Kedves Szilvia! A leveléből azt gondolom, valóban egy rossz szokásról lehet szó. Bár a rossz szokások sem véletlenül alakulnak ki, azoknak a hátterében sok minden állhat, valóban szorongás, türelmetlenség, figyelemkoncentrációs nehézség. Ahhoz, hogy ezt biztosan lehessen látni részletesebb információk vagy vizsgálat lenne szükséges. A lényeg, hogy csak úgy lehet egy rossz szokást leépíteni, ha előtte felépítjük a megfelelőt, amit elvárunk, vagy ami "helyettesítheti" a leépíteni kívánt nem megfelelő viselkedést. Hiszen önmagában csak ezt a rossz szokást nem fogjuk tudni megszüntetni, mert valamiért szüksége van erre a gyermekének. Tehát nem vehetjük el tőle amíg nem adunk helyette valami mást. A cél, hogy esetleg kitaláljanak közösen egy olyan viselkedést amit helyette végezhetne pl lehet nagyon vicces "stresszlabdákat" kapni azt morzsolgassa, vagy szívószál végét rágcsálja stb. És ami a legfontosabb kezdjük el jutalmazni ha nem rágja a pólóját és mondjuk mást csinál helyette. Tehát mondja meg neki mi az Ön elvárt célja, hogy ha nem rágja pólóját és akár helyette más az Ön számára is elfogadható viselkedést csinál akkor ezt meg ezt a jutalmat kapja (matricák, pirospont stb amit beválthat valamire). Ha észreveszi hogy a pólót rágja akkor nincs büntetés mérgelődés stb max figyelmeztetheti, hogy figyeljen oda mert így nincs jutalom. Akkor amikor már felépült a megfelelő viselkedés a régi rossz szinte magától is megszűnik. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

120. kérdés

vonal
egerke2222
3:28:52
2012-08-29
Kedves Gabriella! 2 kisgyerekem van. 3 és 5 évesek (fiú, lány).Olyan sokszor elgondolkozom ,hogy türelmetlen, csapkodós, kiabálós gyerekeimből (mind a 2 ilyen sajnos) vajon én vagyok a rossz anya, hogy nem tudok sehogysem nyugodtabb, türelmesebb emberkéket faragni? Barátnőm lánya de még a fia is sokkal kevésbé impulzív mint az én gyerekeim. Nem kicsik már 3 és 5 évesek, korábban még a dackorszak számlájára írtam a dolgokat. Sokat olvastam a témáról hogy a kicsi gyerekben milyen feszültségek, ellentmondások feszülnek hogy sok mindent szeretne de nagy részére nem képes még emiatt olyan vad és akaratos és türelmetlen. De hát már annyira azért nem picik. Reggel egymást csépelve kelnek, aztán még viszonylag nyugis a délelőtt. Rajzolunk festünk gyurmázunk, vágunk tehát ilyesmik (mert délután teljes felfordulásba fordul minden ilyen tevékenység). Aztán kimegyünk mozogni. Ordítanak mert valaki ráült a motorjukra a biciklijükre, ordítanak ha jó kedvük van és akkor is ha rossz. Nem értem miért, nem süketek, nem hagyom figyelmen kívül őket. Csapkodnak és kiabálnak ha valami nem sikerül rögtön. Alaphangjuk a nyafogás. Aztán ismét egymást bántják. Bármilyen korlátba ütköztetem őket (mert hát határokat muszáj szabni) már kiabálással csapkodással reagálnak. Büntetés VAN! Szuperdada módra kislépcső kiállítás módszere, leülni elgondolkozni, majd bocsánatot kérni. Meg is teszik ezeket de semmit se ér úgy látom. Mit tegyek hogy olyan rendes aranyos nyugis gyerekek legyenek? Azt veszem észre hogy már nem szeretnek lassan velünk lenni a barátnőm és gyerekei és más is csak zavartan csóválja a fejét. Nem is csodálom. Hiszen ezt a stílust látják a gyerekei. Mit tegyek, egyszerűen egy kalap csődnek érzem magam. Nem verekszek és csak viszonylag ritkán emelem fel a hangom ha már nagyon nagy butaságot készülnek csinálni. Türelmetlen, lobbanékony hangoskodó típusú gyerekből lehet csendeset, visszafogottabbat nevelni? Ha igen hogyan? Ha nem, akkor törődjek bele hogy ők mindig ilyen szélsőségesen élik meg az érzelmeiket? Minden vágyam kiegyensúlyozott gyerekek nevelése volt, most pedig úgy néz ki ez egyáltalán nem sikerült:( Köszönöm a válaszát előre is! Anna
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-08-30 22:08:45

jó gyerekek

Kedves Anna! Szerencsére a gyerekek nem egyformák, és nem is tudjuk egyformára nevelni őket, hiszem egy adott temperamentummal születetnek, ami meghatározza az alap karakterüket. Egy pörgős mozgékony gyermek valószínüleg soha nem lesz egy nyugis, csendes visszahúzódó felnőttként sem. Erre a temperamentumra kell építeni, ezt elfogadva kijelölni a határokat. Még az ingerhatárokat is, merthát miért is nem lehetne felemelnie a hangját ha nem fogadnak szót? Akkor miből érzékelik azt hogy Ön mérges, hiszen fontos hogy averbális tartalom összhangban legyen a nonverbálissal. A büntetése nagyon jó, és hasznos lehet amíg tart, de ez csak leállít egy viselkedést mintaként nem szolgál arra, hogy mit is vár el tőle. Ez alapján a jutalmazásnak a nevelésben sokkal nagyobb a szerepe, hiszen a gyermek összeköti a kívánt viselkedéssel, és elkezdi a jutalom érdekében azt csinálni, betartani a szabályokat. Hiszen tudja hogy ha nem így tesz akkor nem kap jutalmat. Egy gyermeknek ez a legfontosabb, hogy a szeretett személy megjutalmazza, megdícsérje, hiszen a célja felhívnia a figyelmét a környezetének. Tehát a cél hogy legyenek nagyon egyértelmű szabályok és tudják ha azt betartják milyen jutalmat kapnak érte, ha nem akkor nem! Ha hisztiznek akkor nyugisarok, lépcső stb bocsánatkérés amit eddig is csináltak. (De ez maga nem büntetés, csak arra jó hogy lehiggadjona gyerek) A büntetés az hogy nem kapja meg a jutalmat!!! Nagyon következetesnek és kitartónak kell lennie, mert a gyerekek kezdetben lázadnak, hiszen változni kell, de ha kitartanak a szülők szépen lehet célt elérni! A lényeg hogy higgye el hogy a lehető legjobbat teszi a gyermekeinek, így jó szülő, anya, ne mások fejrázása alapján értékelje Önmagát, hiszen nem ők nevelik a gyermekeit. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

119. kérdés

vonal
Gabriella
6:11:31
2012-08-22
Kedves Gabriella, Kisfiam 3éves lesz októberben és minden éjjel felkel. Kb.10körül alszik el és 1/2 12körül felül az ágyában és zokog, félrebeszél, remeg. Én rossz álomnak vélem, hisz eléggé felpörög nappal. Általában rágja a körmét, a lábán is. Nem veszekszünk, nyugodt körülmények között harmóniában élünk a párommal és a kislányunkkal. A bölcsibe is szeret járni. Elég nehéz volt a születése, a mellkasán volt a küldökzsinór. Nem tudom miért viselkedik így éjszaka ha felébred, nem jó neki ssemmi, kb.10perc mire megvigasztalom. Arra is gondoltam, hogy fél. Talán Ön tud segíteni a probléma megtalálásában. Válaszát köszönöm: Gabriella
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-08-30 08:40:45

Rossz álom

Kedves Gabriella! Ebben a korban igen gyakoriak a különböző alvászavarok a gyermekeknél, nem tekinthetők feltétlenül problémának. Ami nagyon fontos, hogy különbséget kell tennünk a Rémálmok, és a Pavor-nak nevezett alvászavar közt. A Pavor nocturnust az különbözteti meg a sima ossz álmoktól, hogy általában éjfél körül de még éjfél előtt jelentkezik, hirtelen felriadással, nehezen megnyugtathatósággal jár, a gyermekek nem tudnak beszámolni álomképekről, nem emlékeznek a felriadásra, gyakran nehezen ébreszthető (félálomban van). Míg a rémálmoknál, van egy rossz álom amit gyakran elmesélnek, valamint főleg az éjfélt követő hajnali időszakban történik az ébredés. Ez egy alvászavar ami sok gyermeknél van, amennyiben gyakran jelentkezik, keressenek meg egy szakembert (pszichiátert, vagy neurológust) aki segít abban, hogy mi a teendő. Ha a felriadások rossz álmokhoz köthetők akkor a megnyugtatás, a biztonság megteremtése a cél, hiszen ennyi idős korban a félelmek, szorongások természetes velejárói az éjszakáknak, amit a szülő tud csökkenteni az elérhetőségével, valamint kis praktikákkal (lámpa, nyitott ajtó, biztonságos maci aki vigyáz rá az ágyban) Vannak nagyon hasznos szuggesztív mesék, amik segítenek (Gyógyító mesék, Édes álmok) Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

118. kérdés

vonal
H
2:45:03
2012-07-30
Kedves Gabriella! Már fordultam önhöz segítségért körömrágás ügyben, és a válaszáért nagyon hálás vagyok! Örülök, hogy megkérdeztem önt, így nem követtem el butaságot szülőként. Most egy másik dologban kérném a segítségét. Kb. 3 hete, amikor volt a nagy kánikula, kislányomnak székrekedése volt. Vettem a gyógyszertárban kúpot neki, aminek fél perc kevés volt, hogy felszívódjon, de legalább ingerelte a kislányom a székletürítésre. Eredményeképpen fájdalmasan "megszülte" a WC- n a kakit. Azóta csak állva hajlandó kakilni (bár 1x előfordult, hogy pisilés közben sikerült a WC-be, akkor nem is reagált semmit, csak ürített, és kész). A széklete normális, nem szorulásos. Mégis, lábujjhegyre emelkedve, pánikolva kakil, és csak állva, a földre. Ha már 2 napja nem sikerül ürítenie, akkor kúpot használunk, természetesen nem szívódik fel, mert gyorsan jönnek utána az ingerek. Múlt héten volt kis hasmenése, az sem ösztönözte a bili használatára. Állva végezte el a dolgát akkor is, hiába győzködtem, és próbáltam ráültetni a bilire. Többször elkíséri az apját, és engem is a wc- re, pár napja minden plüss állatát közösen megkakiltatjuk a bilibe. Ha az állatok megkérdezik, hogy hova kakilhatnak, ő mondja, hogy a bilibe. Fagyival is próbálom motiválni, de a fájdalmas székletürítés óta fél a kakilástól. Egyébként másfél hónapja nem használunk pelenkát, és egy hete már éjszakára sem kell pelenka. 2,5 éves lesz szeptember elején a kislányom. Kérdésem az, hogy mit tudnék tenni, hogy ez a székletürítéses problémánk megoldódjon? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Ildikó
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-07-31 13:20:52

kaki

Kedves Ildikó! Köszönöm a bizalmat, hogy ismét hozzám fordult. Sajnos gyakran tapasztalható (nem csak a gyerekeknél), hogy egy rossz élmény, vagy trauma után szoronganak attól a helyzettől, hiszen a fájdalmas előzmény gondolata, emléke jut eszébe róla. Viszont az elkerülő viselkedés, vagy valamilyen rossz viselkedés kialakítása ezt a szorongást csak ideig órái szünteti meg, de az alap félelem megmarad, valamint a rossz szokás is. Ő próbál kialakítani egy statégiát amivel azt gondolja hogy könnyebb, és elkerülni azt a helyzetet (c-re ülés) amihez a rossz emlék kötődik. Viszont csak úgy fogja megtanulni, hogy nem kell ettől félnie hiszen nem mindig következik be az amitől fél, ha ráül a wc-re és ezt megtapasztalja. Sajnos az a nehéz feladat hárul ilyenkor aszülőre hogy nem szabad támogatnia a gyermeknek ezt az elkerülő viselkedését és igenis rá kell ültetni a wc-re még ha ellenkezik is, persze nyugtatni ott lenni vele fontos! Hisztizni sírni fog hiszen fél ezért kell folyamatosan nyugtatni biztatni jutalmat adni (amit már el is kezdtek) . Fontos, hogy mindig kapjon jutalmat ha a wc-be végzi a dolgát ha csak pisil akkor is! Ültessék rá a bilire wc-re közben próbálják oldani a szorongását énekeljenek, gyurmát labdát stb adjon a kezébe amit nyomkodhat addig ez könnyít csökkenteni a szorongását. A cél, hogy ne erősítsék azt hogy elfogadják ez a viselkedést, mert ezzel csak fenntartják! Nagyon sokat játszák ezeket a wc-zős játékokat amit írt és van egy nagyon jó könyv az a címe hogy Kaki könyv amiben nagyon jó képi illusztráció van ami jó segítséget jelent a gyerekeknél. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

117. kérdés

vonal
süni01
7:21:26
2012-07-20
Tisztelt Pszichológus, Segítségét szeretném, kérni, hogy a lehető legjobban cselekedjünk. Egy 1 éves kisfiú édesanyja vagyok. A férjem kisfiunk 8 hónapos korában külföldre távozott munkavállalás kapcsán. Már ez -gondolom - nem tett/tesz jót a gyermeki léleknek, bár ennek most még különösebb jelei nincsenek. Minden nap "beszélgetnek" skype-on és 1 alkalommal találkoztak is 1 hétre - akkor Apa volt a világ közepe. Szeptemberben mi is elhagyjuk a jól megszokott családi fészkünket és a férjem után utazunk külföldre - ebben kérném a tanácsát, hogy a gyermekem a lehető legzökkenőmentesebben élje meg a nagy változást. Arra gondoltam, hogy amit lehet elviszek neki, - természetesen, a kedvenc maciját, játékokat a saját ágyneműjét. Miben tudjuk még segíteni? Úgy gondolom, hogy inkább legyen együtt a család egy idegen helyen, mint több hónap Édesapa nélkül - talán az még mélyebb nyomot hagyna a kis életében. Kérem tanácsát és véleményét, hogy egy ilyen idős gyermek mit érezhet meg a fent leírtakból és hogyan reagálhat rá, amire figyelni kell. Előre is köszönöm MST
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-07-24 10:32:31

utazás

Kedves Anyuka! Csak megerősíteni tudom abban amiket írt és gondol. Egy egy éves gyermeknek elsősorban biztonságra van szüksége amit most mindenekelőtt Ön biztosít számára és a családja. Fontosak a biztos pontok is pl kedvenc játék, ágynemű stb, de legfontosabb az, hogy a szülők és az anya tudjon érzelmi és fizikális támasza lenni. Ennyi idő után pedig Önnek is szüksége van arra hogy az apuka közelében legyen. Ha az anya jól van akkor jól lesz a gyermek is :) A gyermeke csak annyit fog érzékelni a változásból amennyit Ön közvetít felé, amennyiben Ön fél szorong a költözéstől akkor azt, ha várja és örül neki hogy együtt lesznek akkor pedig azt! Jó utazást! Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

116. kérdés

vonal
tundy
6:59:33
2012-07-19
Kedves Gabriella! Nem tudom, hogy jó helyre címzem-e kérdésem, mert lehet, hogy Velem van a gond. Nem bírok a kisfiammal, egyszerűen nem érti meg, hogy nem szabad dolgokat csinálni. Próbáltam már minden képen elmagyarázni, már komolyan azt gondolom, hogy valami baj van. Kezdek elkeseredni, hogy rosszul csinálok valamit, vagy egyszerűen nem tudom, hogy mit csináljak másképp. Pedig foglalkozom Vele, sétálunk, homokozunk, közösségbe járunk, mesét nézünk, kirakósozunk, rajzolgatni tanulunk, és még sok minden mást. Igaz, van hogy már türelmetlenebb vagyok, de csak mert kifogytam az ötletekből. Önnek esetleg van valami tanácsa, mit tegyek másképp, hogy megértse nem rosszat akarok, csak nem szertném ha baja esne?! Várom szíves válaszát, és további szép napot kívánok Önnek!
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-07-24 10:45:35

nem szabad

Kedves Anyuka! Sajnos nem írta hogy hány éves a kisfiú aki nem akar szót fogadni Önnek, így általánosságban tudok válaszolni. Egy gyermeknek ez a dolga, hogy próbálja a saját akaratát érvényre juttatni, ez segíti abban hogy felfedezze a világot, önállósodjon, leváljon a szülőről, mindig is ezt fogja csinálni bárhány éves lesz. Feszegetni fogja a határokat a szülőknek meg az a nehéz feladat jut hogy betartassák ezeket. Tudom hogy ez nem könnyű, fáradságos, embert próbáló feladat és érzem a kétségbeesését de nem lehetetlen! A cél hogy ne a bűntetésre koncentráljon, tehát ne arra amit nem szabad hanem arra hogy mit szabad és ha azt csinálja a gyermek akkor jutalmazza! Ha nem azt teszi akkor nincs jutalom, ez nagyobb bűntetés nekik mint ha tényleges büntetést kapnának hiszen az csak ideig óráig működik. Tehát megfelelő szabályok mit vár el tőle és azért milyen jutalom jár! Ezt beszélje meg vele is meg az apukával is hiszen fontos hogy egyet értsenek és következetesen ezt be is tartsák! Ezután hosszú fáradságos munkával lehet átírni a rosszul berögzött viselkedésformákat! A lényeg hogy csak nyugodtan ha fel tudja idegesíteni akkor ő "győzött" :) Amenniyben úgy érzi ezt nehéz egyedül végigvinnie keressen meg egy szakembert aki segíteni tudja, és igen gyermekpszichológust és nem azért mert bármi gond lenne, csak mert ezt nem is olyan könnyű egyedül. Szép napot Szegleti Gabriella ww.mackorendelo.hu

115. kérdés

vonal
gina66
3:24:09
2012-07-19
Kedves Gabriella, van egy 20 hónapos kislányom. Alapjában véve kiegyensúlyozott, szófogadó gyerek. Hetente egyszer a nagymamával (anyós) szokott lenni egész nap. Amikor este hazajön Laura, látszik rajta, hogy élvezte a napot és fel van dobva. Anyósom "örökmozgó" tipus, pörög reggeltől estig, és NAGYON elkényezteti Laurát, rögtön ugrik, ha kér valamit a gyerek. Amikor ott van nála a gyerek,már az esti fürdetésnél és másnap nem lehet vele birni: rögtön hisztizik, sir minden ok nélkül, türelmetlen, ütöget minket orditva. Az lenne a kérdésem, hogy elképzelhető, hogy nem tudja feldolgozni Anyósom pörgését? Illetve, hogy egy gyerek megtanulja idövel, hogy, amit nagyi megenged, azt otthon nem tehetem meg? Tudna tanácsot adni, mi lenne jó Laurának (és nekünk)? Köszönöm
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-07-24 10:51:54

nagyi

Kedves Gina! Egy nagymamánál mindig többet lehet és talán szabad is mint otthon ezt a gyerekek gyorsan megtanulják. De azért az fontos túlzottan jelentős eltérések ne legyenek, főleg ha ilyen gyakoriak az ottlétek mert akkor nehezen alkalmazkodik főleg egy ilyen kis gyermek. Tehát a nagyival fontos tisztázni hogy mik a szabályok otthon és hogy ehhez ő is kisebb kivétellel de próbálja tartani magát hiszen a szabályokat a szülők hozzá, a nagyszülők max ronthatnak rajt kicsit de csak addig amíg ez nem befolyásolja a mindennapokat. Beszéljenek a nagyival és a gyermeknél pedig nagyon határozottan tartsák az otthoni szabályokat mert ebből fogja megtanulni hogy abból nem engednek. Szép napot Szeleti Gabriella www.mackorendelo.hu

114. kérdés

vonal
Annamari
4:00:01
2012-07-17
Kedves Gabriella! Kisfiam augusztusban lesz 3 éves, szeptembertől oviba megy (egyébként pedig tavaly szeptembertől jár bölcsibe) . A szobatisztasággal kapcsolatban szeretnék kérdezni. A pisiléssel már jó ideje nincsen gondunk, úgy egy éve wc-be pisil. A nagydologgal voltak eddig problémáink, mert egyszerűen sehogy sem tudtam rávenni arra, hogy a wc-be vagy bilibe intézze a dolgát, mindig pelenkát kért hozzá. De most ez a dolog is megoldódni látszik, mert már kétszer sikerült neki a wc-be alakítani, úgyhogy most már semmiképpen sem adok neki pelenkát. Remélem továbbra is fog működni a dolog. Igazából most már csak az éjszakai bepisiléssel van gondunk. Tudom, ez is megoldódik idővel, de az lenne a kérdésem, hogy esetleg valahogy, valami módszerrel lehet-e ösztönözni arra, hogy éjjel se pisiljen be? Vagy erre tényleg meg kell érnie a gyereknek? Mert úgy emlékszem valahol azt olvastam, hogy egy bizonyos hormon felel azért, hogy a gyermek vissza tudja tartani a vizeletét...és ez mindenkinél máskor jön el. Attól félek, hogyha éjszakára kap pelenkát, akkor nappalra is kérni fog a kakiláshoz. Egyszer már kipróbáltuk pár hónapja, hogy két hétig nem adtam rá éjjelre pelenkát, volt hogy nem pisilt be, de a legtöbbször igen. Most pár napja megint nem adtam rá pelenkát, de eddig mindig bepisilt. Van egyébként egy 4 hónapos kisöccse nem tudom ez befolyásolhatja-e nála a dolgot. Bár nem úgy veszem észre, hogy őt zavarná. NAgyon jó a kapcsolatuk már. Segítségét előre is köszönöm! Üdvözlettel Mészáros Annamária
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-07-24 14:27:34

szobatisztaság

Kedves Annamária! Valóban az éjszakai szobatisztaság nehezebb ügy a gyermekeknél mint a nappali, ezért talán több figyelmet követel a szülőtől is. Vannak olyan praktikák amire oda lehet figyelni, pl, lefekvés előtt két órával már engedni sokat inni, főleg nem teát vagy olyan dolgot ami vízhajtó hatású. Elküldeni pisilni lefekvéskor, esetleg szokták javasolni, hogy hajnalban fel lehet ébreszteni hogy menjen el pisilni. A pelenka azért nem túl jó ötlet, mert abban "biztonságban" érzi magát a gyermek, tudja hogy nem történik semmi ha nem ébred fel. Fontos, hogy kell arra szocializálni hogy erre neki is figyelnie kell, hogy legyenek szárazak az éjszakák, de tudja hogy nem történik semmi ha mégis bepisil, tehát nem kap leszidást stb. Ki kell alakítani egy jutalmazási rendszert, ezt naptár módszernek hívjuk amiben minden reggel lehet rajzolni közösen a felhőcskét vagy a napocskát az alapján hogy száraz volt e az este vagy sem. Előszőr ki kell tűzni ha egy hét alatt a naptárban (egy oldalon) van 1db napocska azért jár valami jutalom amiben közösen kell megállapodni, hogy legyen miért küzdeni. Ha ez megy 1-2 hétig akkor utána két napocska kell egy másik jutalomért és így tovább, a fontos hogy tudja mi a cél, és miért jár jutalom és hogy tudja szidás nem jár semmiért, csak biztatás hogy sikerülni fog! Ezt nagyon következetesen kell vezetni, és persze sokat mosni a szülőnek. Lehet segíteni ébresztéssel, meg kevesebb folyadékkal este. Sok sikert, és kitatást Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

113. kérdés

vonal
ankiki
5:02:09
2012-07-10
Kedves Gabriella! Van egy 2 és fél éves kislányunk, aki rengeteg fejtörést okoz nekünk. Nem szeret enni, és nem szeret aludni. Szeretnénk kis testvért, de ezek a problémák kissé megnehezítik a dolgunkat. Az evéssel az a fő probléma, hogy nagyon kevés ételtípust hajlandó megenni, leginkább a tészta félék, és a kenyér, amit elfogad, a tésztákat üresen, a kenyeret csak vajasan, zöldség félét szinte egyáltalán nem tudunk adni neki, és még ha a szájába is vesz valamit, rögtön kiköpi. Sajnos csecsemő kora óta nagy gond ez, akkor ráadásul "refluxos" volt. Az alvással az a gond, hogy nagyon nehezen alszik el, és éjszaka is többször felébred, sokszor "hisztizve" dobálja magát, nehezen lehet megnyugtatni, néha nem is éberd fel, csak tombol, olyankor nehéz felébreszteni, és csak azután tudjuk megnyugtatni. Most egy évet járt bölcsödébe, amit nagyon szeret, reméltük a közösség jó hatással lessz rá, de nem így lett, ott is elutasítja az ételek nagy részét, és alvás időben legtöbbször egy órát forgolódva tölt, mire nehezen elalszik. Tudna nekünk valami tanácsot adni? Előre is köszönjük!
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-07-24 14:37:57

ankiki

Kedves Szülő! Az evés és az alvás két nagyon fontos élettani folyamat, hiszen a gyermeknek szüksége van az egészséges fejlődéshez mindkettőre. Pont ezért mindkét esetben fontos, hogy megelőzően az organikus/szomatikus háttér tisztázva legyen, hogy nincs semmilyen belgyógyászati vagy neurológiai nehézség mely a tüneteket okozza, allergia, pl reflux amit már említett stb. Ez azért fontos mert ezt követően lehet feltérképezni részletesen az étkezési evési alvási szokásokat, hogy megtaláljuk hol vannak azok a pontok ahol lehetne változást elindítani. Ezért az lehet ebben az esetben a legjobb tanácsom, hogy kérjék szakember segítségét, aki részletesen fel tudja térképezni hogy honnan is eredhetnek a gondok. A korai fejlesztőkben szoktak evésterápiával foglalkozni, vagy fejlődésneurológián is nagyon jó szakemberek vannak akik tudnak segíteni a megoldásban. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

112. kérdés

vonal
pniki
0:27:20
2012-07-02
Kedves Gabriella! Két és fél éves kisfiam miatt aggódom. Szeretném az elejéről kezdeni, mert összetett a probléma. A kiírt napra született, sajnos hosszú vajjúdás után. Összekarmolta az arcát még a születése közben, amire azt mondták, hogy ezt azért csinálta, mert már ő is nehezen viselte a dolgot. nagyon szépen fejlődött, megelőzve szinte mindenben a korát jelenleg is, ezt nem csak mint elfogult anyuka mondom, szakemberek is ezt mondják. Sokat játszunk, nagyon szeret mesét hallgatni, és nagyon fogékony.Egy mesét olyan 3- szor 4- szer elolvasok neki, és már mondja velem, vagy épp kívülről fújja. Nagyon könnyen tanul. Mikor megszületett a gyerekorvos és az ortopéd orvos is azt mondta, hogy rendkívül fejlett izomzata van. 4 hetes korától olyan 2 éves koráig rendszeresen thai masszázst végeztem rajta. A 2 éves vizsgálaton szóltak először, hogy nem túl szerencsés, hogy lábujjhegyen jár. Akkora én erre már rákérdeztem egy másik anyukánál, akinek idősebb a lánya és ő is így ment, aki azt mondta, hogy a nehéz szülés miatt csinálják, és ne szóljunk rá, mert hogy ezáltal az idegrendszerét stimulálja, ami jó. A gyerekorvosunk is ezt mondta, illetve azt, hogy lehet a sarkánál lévő inakkal is probléma, bár nem hiszi, mert akkor fájlalná. Várjunk 3 éves koráig. Elvittem már gyógytornászhoz is, és ő is ezt mondta. De sajnos van más is ami számomra nagyobb problémának tűnik, de valószínűleg össze függ ezzel: súlyos asztmás volt. 6-szor volt 2 év alatt kórházban. és ezek nem mindig csak sima megfigyelések voltak, sajnos előfordult, hogy oxigénen volt, és a legdurvább az volt amikor egy brochonoscopia( nem biztos, hogy jól írom) után, amit úgy végeztek, hogy már az összes vénáját összeszúrták, mert nem találták el, úgy fejtették ki a karomból és vitték be a műtőbe altatni, ahova engem sajnos nem engedtek be, kiszáradással mentünk vissza, és mivel akkor már nem mertek sem a lábán sem a karján vénát szúrni, ekkor 4-en fogták le(1 a kezeit, egy a lábait, 1 ráfeküdt, egy a fejét) és így szúrtak a majd 2 éves kisfiam fejébe infúziót. Ekkor döntöttem úgy, hogy megpróbálunk valami mást, és szerencsére egy alternatív orvoslással foglalkozó úr összeállította a vitaminjait illetve kiderítette, hogy tej allergiás.Azóta a kisfiam tünetmentes. Elhagytuk mind a két szteroidot és az eseti gyógyszereit is. DE maradt az agresszió. Pozitív környezetben neveljük. Mind a ketten sok személyiség fejlesztő könyvet olvasunk a párommal, ha nem muszáj nem szidjuk, próbáljuk ésszel nevelni, engedve a személyiségét kibontakozni, mindig kikérve a véleményét. Tudjuk, hogy a történtek miatt tudja nehezebben kezelni a váratlan helyzeteket, és azt is,hogy a dac korszak miatt is agresszívabb jelenleg. Pár hete kezdte, hogy ha hangosabb, neki nem tetsző zene, zaj, stb van befogja a füleit. Kicsi kora óta úgy alszik el, hogy fogjuk a füleit, fülét, tudom, hogy ez nyugtatja meg, csak aggaszt. Sajnos előfordul, hogy ok nélkül agresszív más gyerekekkel, felnőttekkel. Sok mindennel próbálkoztunk már, de most megint kezd eldurvulni a dolog. Szeptemberben jön a kis öcsi, ő októberben lesz 3 éves, és november végén december elején szeretném óvodába vinni. Hogyan tudnék neki segíteni, hogy az agresszióját megtanulja kezelni, a feszültségét levezetni? Ezt leszámítva egy minta gyermek és nem szeretném, ha emiatt az oviban sok sérelem érné, mert sajnos sokakat nem érdekel, hogy ez a történtek miatt van. Azt sem szeretném, ha az öccsével lenne túl agresszív. Remélem Ön tud segíteni! Köszönettel Dné P. Nikoletta
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-07-24 14:57:24

agresszió

Kedves Nikolett! A levelét olvasva felmerült bennem hogy ez valóban agresszió e amit írt vagy valamilyen szorongásos helyzet inadekvált megoldása. Nagyon gyakori hogy a gyermekek a félelmeikkel szorongásaikkal nem tudnak mit kezdeni indulattal agresszióval felelnek mert nincs eszköz a kezükben hogy kifejezzék azt vagy megoldják máshogy a helyzetet. Tehát sokkal inkább érzem ezt a viselkedést szorongásnak mint magatartászavarnak, de persze ehhez ismerni kéne konkrét helyzeteket, mikor mire reagál indulattal, azt mi előzi meg Önök erre hogyan reagálnak ez mind mind fontos, hogy lássuk mi áll mögötte. Ez azért fontos mert nem mindegy hogyan reagálunk! Természetes az agressziót soha nem fogadjuk el mint megoldási módot és ezt közvetíteni is kell a gyermekek felé hogy így nem lehet viselkedni és ezért most anya szomorú és dühös stb, és segíteni kell abban hogy mit kellett volna tennie, és ha azt megteszi akkor azért megdicsérni megjutalmazni kell a gyermekeket. De ha ez még egy nagy adag szorongásból is ered akkor nagyon fontos, hogy azt a félelmet csökkentsük és megnyugtassuk a gyermeket. A fontos hogy próbálják megfigyelni hogy a célja a viselkedéssel, hogy rá figyeljenek, hogy ölbe vegyék, hogy ne legyen "kiközösítve" hogy ne féljen, csöndesedjen el mindenki stb??? Miért teszi, mert ha erre rájöttek akkor tudják abban segíteni hogy hogy tudja ezt a célját más eszközzel elérni ami nem az agresszió, de erre meg kell tanítani! Idézem egy mondatát "sajnos sokakat nem érdekel, hogy ez a történtek miatt van" ez így van jól hogy nem érdekel senkit, hiszen ha érdekelné akkor az agressziója elfogadott dolog lenne, de nem szabad hogy az legyen és nem szabad hogy erre rátanuljon hogy a "betegségelőny" egy jó dolog, mert akkor elnézik nekem mindezt. Nem szabad, sajnos szörnyű ami történt és sajnálatos, de nem jogosít fel agresszióra, tehát erre Önöknek is ez alapján kell reagálniuk. Keressék meg mi a célja az indulatnak és arra kell más kifejezési módot találni amivel ugyan azt elérheti. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

111. kérdés

vonal
Holdacska
1:28:29
2012-06-22
Kedves Gabriella! Egy olyan problémával fordulok önhöz, ami immár több, mint 2 hónapja tart. Kislányom 27 hónapos. 2 éves koráig szoptattam. (Cumit nem akart elfogadni pici korában sem.) Mióta nem szoptatom, azóta rágja a körmeit. Amikor szoptattam, a melltartóm pántját simogatta közben. Szeret hozzám bújni, azonnal megkeresi a melltartóm pántját, és azonnal szopizós mozdulatot végez a szájával- ez a reflex kialakult. A kispárnájára varrtam szalagot, valamint sokszor odaadom neki egy melltartómat is alváshoz, hogy a pótcselekvése inkább ily módon teljesüljön ki. Tetszik is neki. Ha észreveszem, hogy a szokásosnál is jobban rágja a körmeit, akkor magamhoz ölelem, és hívom "pántozni". Mostanában néha kéri is, ezt a "hadd pántozzak" összebújást. Tanácsát szeretném kérni, hogy mit tegyek, hogy leszoktassam a körömrágásról? Üdvözlettel: Ildikó
szakértő fényképe

Szegleti Gabriella

Gyermekpszichológus, családterapeuta

2012-06-27 17:35:28

körömrágás

Kedves Ildikó! Minden gyermeknek, és anyukának is nehéz időszak a leválasztás, hiszen a szoptatás egy nagyon intenzív érzelmi kötődés is az anya és gyermeke között, nem pusztán táplálás. A leválasztás szorongással jár, hiszen (és egy éves kor fölött főleg, hiszen a tápértéke már elhanyagolható) a szoptatás megnyugtatás, biztonság, az anya karjaiban, maga a szopó mozgás is megnyugtató a gyermek számára. Ezt a biztonságot a gyermeknek meg kell teremtenie ilyenkor gyakran egy átmeneti tárggyal pl pelenka, kispárna, kismaci, plüssállat stb, akár a melltartópánt is lehet. De kapja meg inkább a melltartópántot, és az ölelés, meg puszilgatás legyen ettől független. Képzelje el ha megtanulja (és már valószínüleg meg is történt) hogy anya szorong attól hogy rágom a körmöm. Ha rágom a körmöm akkor mehetek pántozni. Tehát rágoma körmöm és pántozhatok. Abban a pillanatban hogy ez összekapcsolódik ő már nem csak azért fogja rágni a körmét hogy csökkentse a szorongását hanem hogy mehessen pántozni! Tehát ezt ne engedje , és találjanak ki valami átmeneti tárgyat ami Önt helyettesíti. Öntöl kapja egy szép játék maci kutya póni amit szeret, és tudja hogy azért kapja hogy ha Ön nincs ott akkor vigyáz rá, őt lehet ölelgetni puszilgatni, éjszaka hozzábújni stb. Ha azt érzi hogy Ön nem szorong ettől a helyzettől és talál egy biztonságot nyújtó átmeneti tárgyat maikor nincs ott vele, a körömrágás szépen el fog tünni remélhetőleg. Ha nem akkor jönneka jól bevált viselkedésterápiás módszerek a patikába lehet kapni oylan folyadékot aminek elég kellemetlen az íze hogy ne akarja rágni. Szép napot Szegleti Gabriella www.mackorendelo.hu

Vissza az előző oldalra

hirdetés

BABÁT VÁRSZ?

Kíváncsi vagy, hogy mekkora? Mit érez? Hallja-e, ha beszélsz hozzá? Tudj meg mindent a babavárás csodájáról, miközben életed legfontosabb naplóját töltögeted a saját pocakos és ultrahang fotóiddal, érzéseiddel, élményeiddel. Kattints ide >>

vonal

[x] hirdetés

Szakértők

Képgaléria

Hivatalos ügyek

Családi adókedvezmény 2018: januártól ennyivel magasabb az összege! - Mire számíthatnak a gyerekes családok? tovább

A családosok már megszokhatták, hogy minden év elején nyilatkozniuk kell a munkáltatójuk felé a családi adókedvezményt illetően. A kétgyermekesek 2018-ban gyermekenként havi nettó 2.500...

Termékvisszahívás! 83 országba jutott a szalmonellával fertőzött babatápszerből - A Nébih is megszólalt az ügyben tovább

Szalmonellát találtak a bébitápszerben, több kisgyermek is rosszul lett, miután fogyasztott a tápszerből. Most 83 országból hívja vissza termékeit a tápszergyártó cég. Magyarországra is...

Jogerős az ítélet az otthonszülési ügyekben: 2 év letöltendő börtönbüntetést kapott Geréb Ágnes tovább

Már jogerős az ítélet: Geréb Ágnest két év fogházra ítélték és tíz évre eltiltották a szülész-nőgyógyász orvosi és a szülésznői foglalkozástól....

Termékvisszahívás! Listeria-baktériummal fertőzött csirkemellfilét találtak - Különösen várandósokra, kisbabákra veszélyes tovább

A Nébih közleménye szerint hidegen és melegen is fogyasztható csirkemellfilé termékeket vont ki a forgalomból elővigyázatosságból az Aldi áruházlánc, mert nem zárható ki a Listeria monocytogenes...

Gyermekgondozási díj, diplomás gyed, csed 2018: ilyen változásokra számíthatsz! - Hogyan nő a gyed összege? Meddig jár? tovább

2018. január 1-jétől nő a gyermekgondozási díj (gyed) és a diplomás gyed összege, utóbbit az érintettek már a gyermek kétéves koráig igénybe vehetik. A csecsemőgondozási díjra (csed)...

Családtámogatások 2018: Januártól még több támogatás jár a családoknak-10 fontos változás tovább

Az EMMI államtitkára említette a családi típusú adózás és a diplomás gyed kedvező változásait, a jelzáloghitelesek fokozottabb támogatását, a diákhitel elengedésének lehetőségét,...

Régi húszezres: már csak néhány napig fizethetsz vele! - Mit tehetsz, ha van otthon régi húszezres bankjegyed? tovább

Már csak tíz napig, azaz december 31-ig lehet fizetni a régi húszezer forintos bankjegyekkel, mert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az év végén bevonja azokat a forgalomból....

Üzletek nyitvatartása december 24-én, karácsonykor, újévkor: mikor hova mehetsz vásárolni? Hivatalos közlemény tovább

December 24-én, vasárnap az üzletek legkésőbb 14 óráig tarthatnak nyitva, de a kereskedők dönthetnek arról is, hogy korábban zárnak, vagy ki sem nyitnak, december 31-én. Melyik üzlet mikor...

Családi pótlék, gyes, gyed: még karácsony előtt megkapják a családok a januárban esedékes támogatásokat! tovább

Még karácsony előtt megkapják a jogosultak a januárban esedékes családtámogatásokat, azaz a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt (gyes) és a gyermeknevelési támogatást (gyed)...

Gyermekbántalmazás bejelentése: hova fordulhatsz, ha bántalmazásra gyanakodsz a környezetedben? Családjogi szakértő válaszol tovább

Bántalmazás, szexuális zaklatás - sajnos egyre többször merülnek fel a gyermekek sérelmére elkövetett, ilyen jellegű bűncselekmények. Tudjuk-e, mi a hivatalos útja, módja annak, hogy egy...

Szoptatás

Tejkiütés babánál: okai, tünetei, kezelése - Mikor szükséges orvoshoz vinni a kisbabád a kiütések miatt? tovább

A tejkiütés (más néven crusta lactea) már nevében is utal arra, hogy okának a tejet – legtöbbször az anyatejet – tartják, hiszen általában szoptatott babáknál látható, de ugyanolyan...

Babaétrend 2017: régi alapelvek dőltek meg a szoptatással, hozzátáplálással kapcsolatban! - Új javaslatok a szakembertől tovább

Meddig ideális a kizárólag anyatejes táplálás? Hogyan kerülheti el a baba az ételallergiát? Kell-e speciális étrend szoptatás alatt? A szakember új alapokra helyezi a szoptatás és hozzátáplálás...

Szoptatás: legalább hány hónapig szoptasd a kisbabád? Milyen előnyökkel jár a szoptatás a babának és a mamának? tovább

Születés Hete Fesztivál - milyen előnyökkel jár a szoptatás a babának és mamának? Milyen betegségek kockázatát csökkenti a szoptatás? A szoptatás előnyei és jótékony hatásai, az anyatej...

Szoptatás világhete: 6 hónapos korára már csak a babák fele kap anyatejet tovább

Miért az anyatej a legtökéletesebb táplálék a babának? Miért hagynak fel általában a szoptatással a kismamák? Mi történik, ha a baba 1 éves kora előtt kap tehéntejet? A Szoptatás Világhete...

Szoptatás világnapja - Miért fontos az anyatej a babának és az anyának? tovább

Az anyatej természetes, speciális anyagai révén biztosítja a csecsemő aktuális tápanyagszükségletét, a szoptatás pedig megalapozza a kiegyensúlyozott fejlődést - hívta fel a figyelmet Bábiné...

Túl sok az anyatejed? - Most még többet fizetnek érte, ha leadod az anyatejgyűjtő állomáson! tovább

Másfélszeresére emelik a leadott anyatej áráért kapott juttatást - jelentette be a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szerdán, Budapesten....

Mellgyulladás okai, tünetei, kezelése - Hogyan szoptasd a babát sebes mellbimbóval? tovább

Mi a teendő, ha szoptatáskor a mell piros, fájdalmas, lüktet? Szabad-e szoptatni, amikor a mellgyulladástól hőemelkedésed, lázad alakul ki? Milyen technikákkal indítható el a keményre duzzadt...

Szoptatás és étrend: mit egyen a szoptatós kismama? Milyen ételek kerülendők szoptatás alatt? tovább

A védőnői újszülött-látogatás alkalmával a legtöbbször az elsők között szerepel a kérdés, hogy mit ehet egy szoptató kismama. Általában mindenkitől mást hallunk, és a kórházakban...

Újszülött szoptatása: hogyan helyezd a mellre a babát? Mi a helyes szoptatási testhelyzet? Mi a teendő fájdalmas szoptatás esetén? Szakorvos tanácsai tovább

Tudtad, hogy ma már nem az olló-, hanem az úgynevezett "C tartást" javasolják az újszülöttek szoptatásához? És azt tudod, hogyan állapítható meg egyszerűen az újszülött babánál, hogy...

Fájdalmas szoptatás, gyulladt mellbimbó, kimerültség, hasfájós baba - Hogyan használd szülés után a Schüssler sókat? tovább

Berepedt, gyulladt mellbimbó, kialvatlanság, folyton síró csecsemő - melyik szoptatós kismama ne tudná, hogy miről van szó! Schüssler terapeuta szakértőnk a leggyakoribb szoptatási problémákra,...

Párkapcsolat

Párkapcsolat

Miért panaszkodsz, ha megvan mindened? Tényleg olyan nehéz ma boldognak lenni? - Fontos üzenetet fogalmazott meg egy édesanya tovább

20 szokás, ami a boldog párokra jellemző - A párkapcsolati tanácsadó szerint tovább

Anyós-meny viszony: 10 tipp, hogyan lehet jobb a kapcsolatod a párod szüleivel tovább

"A házasság olyan, mint a kötelékrepülés, könnyen tragédia lehet a vége" - Szerinted mitől lesz igazán tartós egy párkapcsolat? tovább

Estére teljesen kimerülsz és türelmetlen vagy? 5 tuti tipp lestrapált anyukáknak, hogy már holnaptól könnyebb dolgod legyen tovább

Ebben a 2 hónapban adják be a legtöbben a válókeresetet! Érdekes összefüggésre mutattak rá a kutatók 14 év adatait vizsgálva tovább

5 hatalmas tévedés az egyedülálló anyákkal kapcsolatban - Így látja egy 3 gyermekes anyuka tovább

Otthon, barkács

Otthon, barkács

Grincsfa házilag: 10 könnyen elkészíthető, látványos karácsonyi dekoráció - Mutatjuk, hogyan csináld! tovább

Karácsonyfadísz földimogyoróból: filléres, cuki dekoráció, amit a gyerekkel is elkészíthetsz! - Lépésről lépésre leírással tovább

Szobatisztaság: így szoktathatod le gyermeked a pelenkáról! Mi mindenre figyelj oda szülőként? tovább

Őszi falevélből cuki állatkák: 15 kreatív ötlet, amit próbálj ki a gyerekkel! Nagy kézügyesség sem kell hozzá tovább

Íróasztal, tanulósarok házilag! 10 szuper ötlet a gyerekszobába, amit könnyedén megvalósíthatsz - Sok tárolóval tovább

Esős időre benti játékok, kreatívkodás hétköznapi tárgyakból - 16 szuper ötlet, hogy ne unatkozzon a gyerek tovább

Raklapok újrahasznosítva! 14 szuper ötlet a gyereknek, amihez csak raklapokra van szükség - Fotókkal! tovább

Babakonyha

Babakonyha

Pofonegyszerű házi pizza recept: finomabb lesz, mint ha házhoz rendelnéd! - Így készítsd lépésről lépésre tovább

Hozzátáplálás: hány hónapos korban vezesd be a tejet és a glutént a baba étrendjébe? Ez lenne az ideális a gyermekorvos szerint tovább

Szója gyerekeknek: Mit kell tudni a szójáról? Jó vagy rossz, ha a gyermek szóját fogyaszt? Dietetikusunk most elárulja tovább

Hozzátáplálás: 4 szuper sütőtök recept babáknak, kisgyermekeknek - Miért fontos a sütőtök a gyermek étrendjében? Dietetikus válaszol tovább

Chia-mag fogyasztása: ha ennél többet eszel belőle, veszélyes is lehet az egészségedre! Nébih közlemény tovább

3 téli superfood gyerekeknek! Ezeket add neki minél többször, hogy elkerülje a betegség - Dietetikus tanácsai tovább

Fotós receptek! 5 egészséges és hűsítő turmix gyerekeknek a kánikulai hőségre tovább

hirdetés

[x] hirdetés

hirdetés

[x] hirdetés

hirdetés

[x] hirdetés

hirdetés

[x] hirdetés

Legnépszerűbb

Webáruház ajánló

Ha nem jön a baba

Ha nem jön a baba

2 400 Ft.-

Megnézem

Pocakosnapló

Pocakosnapló

2 800 Ft.-

Megnézem

Videók

Recept ajánlatunk

Kevert fánk eperszósszal

Kevert fánk eperszósszal

Sütemények >>
12 hónapos kortól. >>

Hozzávalók: 15 dkg liszt 1 tojás 1 pohár natúr joghurt 1 csomag sütőpor 2 csomag vaníliás cukor olaj a sütéshez 300 g gyorsfagyasztott eper 50 g cukor

Recept:

A joghurtot összekeverjük a tojással, hozzáadjuk a vaníliás cukrot, majd a sütőporral elkevert lisztet. Alaposan összekeverjük. A masszából evőkanállal kis fánkokat szaggatunk az előmelegített olajba, majd aranysárgára sütjük. Porcukorral megszórjuk.

Az e(...) tovább a teljes recepthez...


Legfrissebb szakértői válasz

Pásztor Klára

Pásztor Klára

Jogviták megoldásai - Bírósági perek kiváltása (családjog-betegjog-ingatlan és kártérítések vitái)

tovább a szakértőhöz >>

Ügyfélszolgálat válóper, válás miatt ünnepek között!


Élettársak válása, házastársak válása feldolgozása gyakran különbözik!

Zaklatás, sorozatos feljelentés felveti az igazságügyi szakértők kérdését! (Elmeorvosi, pszichológus stb.)

Vidéki városokban egyre gyakoribb a potens barátok, vagy tehetős családok tagjainak ilyen ügye váláskor, élettársak szétköltözésekor!

Keressen bennünket! Nagyon szerteágazó válás mindig károkat okoz!

Pásztor Klára
Válás - Válóper - Szülői jogok ügyei
Ügyfélszolgálat 06/302/164-162 munkanapokon 10h-19h

Ezt olvastad már? [x]
Hírek, érdekességek

Pénzt kaptál ajándékba? 3+5 szuper ötlet, amivel meglepheted magad vagy a családod

vissza vissza