A magzatra veszélyes anyai betegségek és vizsgálatok

FIZIKAI HATÁSOK

Hőmérséklet
A magas hőmérséklet károsíthatja a magzatot, és az első 12 hétben a kifejlődési szakaszban fejlődési rendellenesség alakulhat ki, vagy vetéléshez vezethet. Ezért fontos, ha az anya beteg és magas láza van,  a testhőmérsékletét, vagyis a lázat csökkenteni kell. A lázcsillapító gyógyszerek nem veszélyeztetik és nem befolyásolják a magzat egészséges fejlődését.

Rtg-sugárzás
A kifejlődés időszakában az erős, huzamosabb ideig tartó sugárzás károsíthatja a magzatot, ezért nem végeznek Rtg vizsgálatokat a terhesség alatt. Ha mégis feltétlenül szükséges (baleset, törések) miatt, akkor ólomkötény védi az anyát. A sugárzásnak kitett területen dolgozókat a terhesség felismerése után azonnal felmentik a munka alól.

FERTŐZÉSEK

Baktériumok:
Közülük a szifilis okozója a treponema pallida legveszélyesebb a fejlődő magzatra. Fejlődési rendellenességet, késői vetélést és koraszülést okozhat. A betegség kezelhető és gyógyítható. Magzatkárosító hatása miatt a kötelező szûrővizsgálat része.
Liszteria monocytogenes felelős a lisztéria fertőzésért. Főleg a talajban él, de ételekkel is bekerülhet a szervezetbe. Ezért várandósság alatt  kerülendők a lágy és penészes kecske- és juhsajtok. Kerülendő továbbá a pasztörizálatlan kecske-,és tehéntej. A lisztéria megbetegedést okozó baktérium a méhlepényen átjuthat és késői vetélést okozhat.

Parazita:
Toxoplazma fertőzés:  kórokozója a toxoplazma gandii apró parazita, ami a méhlepényen keresztül átjuthat a magzat szervezetébe. A várandósság első 12 hetében legveszélyesebb a fertőzés, mivel a magzat szemében és agyában okoz elváltozásokat.
Azt tudni kell, hogy a fertőzés csak akkor okoz magzatkárosodást, ha a betegség (fertőzés) a várandósság alatt alakul ki. Az az anya, aki már régebben átesett a fertőzésen, szervezetében hordozza az ellenanyagot, így a magzat nem betegedhet meg.
Terjed a macska ürülékkel, szárnyasokkal, és nyers húsokkal.

Vírusok:
AIDS megbetegedést okozó vírus a méhlepényen átjut és a magzati szervezetbe kerül a vérárammal. Vetélést és veleszületett AIDS betegséget okoz. Gyógyíthatatlan!

Rubeola:
A vírus szintén átjut a méhlepényen keresztül a magzati szervezetbe. Korai vetélést, és a 2 – 12 hét között szerzett fertőzés halláskárosodást és szívfejlődési rendellenességet okozhat. Ez a vírusfertőzés valószínû nem veszélyezteti a fiatal felnőtt korosztályt, ugyanis ők gyermekkorban kötelező védőoltást kaptak a fertőzéssel szemben. Az oltás szervezetben olyan immunválaszokat eredményezett,  mintha átestek volna a betegségen, ezért védettségük teljes, és már nem fertőződhetnek meg újra. A szervezet védekezni tud és így a magzat is védett lesz.

Hepatitis B (fertőző májgyulladás):  
A vírus a méhlepényen keresztül átjut a magzati szervezetbe.
A vírusfertőzés lehet nagyon alattomos, mivel nem produkálja minden esetben a fertőző májgyulladás klasszikus tüneteit (máj megnagyobbodás, sárgaság), hanem egyszerû vírusfertőzés tüneteit mutatja (láz, gyengeség), így fel sem merül a betegség lehetősége. A fertőzés következtében a beteg vírushordozóvá válik. Ilyen esetben, ha a nő várandós lesz, a vírus a méhlepényen keresztül a magzatba kerül, és a megszületés után néhány évvel aktivizálódik, és májelváltozást okozhat.
A főleg a vérrel szennyezett munkaterületeken dolgozók veszélyeztetettek (ápolók, orvosok, transzfúziós állomásokon dolgozók), de egyéb módon is fertőződhetünk. Ezeken a területen dolgozóknak ajánlott a védőoltás.
Jó hír, hogy a felnövekvő fiatalok az általános iskola 8. osztályában kötelező védőoltásban részesülnek, így már egyre kevesebben lesznek veszélyeztetettek.
 A várandósság alatt a kötelező szûrések között a Hepatitis B fertőzést is ellenőrzik.

Varicella (bárányhimlő):
Nagyobb számban fordul elő, mint az előző két vírusfertőzés. Komolyabb magzati károsodást nem okoz. A betegségen át nem esett anya szervezetében nincsenek a betegséggel szemben ellenanyagok, így ha a várandósság alatt találkozik a fertőzéssel és láthatóan megjelennek a  tünetek (varicellás hólyagok, pörkök), akkor a vírus a szervezetbe kerül és a méhlepényen keresztül a magzatba jut. Amíg a magzat meg nem születik, a fertőzés tünetei nem jelentkeznek, mivel az anya termelődő ellenanyagai megakadályozzák, de a megszületés után akár néhány nap múlva is jelentkezhetnek a betegségre jellemző varicellás hólyagok, esetleg láz. Ez veszélyes időszak az újszülött számára. Ha az anya várandóssága alatt varicellafertőzésen esett át, a születéskor különös gonddal kell eljárni. Az anyát és újszülöttjét a többi anyától és babától el kell különíteni. Az újszülöttet gamma- globulin védelemben kell részesíteni, hogy késleltessék a fertőzés kialakulását.  Minél nagyobb a baba, annál egyszerûbb lehet a betegség lefolyása.
Ma már lehetőség van védőoltásra a fertőzés ellen, ezért aki biztosan tudja, hogy nem esett át fertőzésen, az a felkészülési időszakban élhet a lehetőséggel, így védett lesz a betegséggel szemben.