Kutatások szerint az 1-3 éves gyermekek sófogyasztása is Magyarországon az ajánlott napi mennyiség három-négyszerese, ami azért is elrettentő adat, mert a túlzott sófogyasztás magas vérnyomást eredményez, amely a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezője.

A magas sófogyasztás hátterében elsősorban a feldolgozott élelmiszerek nátriumtartalma áll, kisebb mértékben az ételkészítés során, illetve az asztali sózással hozzáadott sómennyiség. Szerencsére mindhárom esetben van lehetőségünk változtatásra.

A magzat már az anyaméhben megismerkedik egyes ízekkel
Az ízérzék igen korán, már a nyolcadik terhességi hétben, az első ízlelőbimbók megjelenésével kialakul. Az édesanya által elfogyasztott ételek íze megjelenik az embrionális folyadékban, ezáltal a magzat jóval azelőtt megismerkedik velük, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülne.
Már a születés előtt megjelenik a negatív reakció a keserű és savanyú ízekre, a pozitív válasz pedig az édes ízre, a sós ízt azonban csak a születés után kezdi megismerni a pici. Később az anyatej szintén számos aroma-összetevőt közvetít a gyermek felé, amelyre az édesanya táplálkozása gyakorol hatást.

0-5 éves kor között ismerkednek meg a gyerekek a legtöbb új ízzel
Szakmai ajánlások szerint javasolt a csecsemők egyéves életkoráig tartó szoptatása hozzátáplálás mellett. 6 hónapos életkoron túl az anyatej vagy az anyatejpótló csecsemőtápszer nem fedezi a gyermek energia- és tápanyagszükségletét, ezért a szilárd táplálék bevezetését 4 és 7 hónapos kor között tanácsolják.



Ennek hátterében nemcsak táplálkozás-élettani hatások állnak, hanem az is, hogy a gyermekek növekedésük során 4-6 hónapos korukban a legelfogadóbbak az új ízek és élelmiszerek iránt. 18-24 hónapos kicsiknél a legjellemzőbb az elutasítás. Ha ebben az időszakban rugalmasak vagyunk, figyelembe vesszük a kicsi igényeit, és nem erőltetjük, hanem finoman felkínáljuk számára az egészséges, tápanyagdús ételeket, sokat tehetünk a helyes táplálkozási szokásai kialakításában. 5 éves kor alatt az új íz elfogadására legalább öt-tíz kínálás szükséges.

Az érzelmi hatások nagymértékben befolyásolják a gyermek ízlését, elfogadását vagy elutasítását. Idegenkedés fejlődik ki, ha negatív hatás, például nyomásgyakorlás éri, és elfogadás, ha pozitív érzetek érik, ezek pedig megmaradhatnak egy életen át. Kisgyermekkorban a táplálkozási szokások kialakulásában központi szerepet tölt be a környezet, a viselkedési minták, a példaképek, a barátok, a családi élet.

A mai gyerekek túl sósan esznek
Számos kutatásban vizsgálták a felnőtt lakosság sófogyasztást, mely eredmények Magyarországon az ajánlott mennyiség három-négyszeresét közölték. Sajnálatos módon a gyermekek körében végzett felmérések is hasonló adatokat mutatnak. A Magyar Gyermekorvos Társaság 2010-ben az 1-3 éves gyermekek tápanyagbevitelére-és élelmiszerfogyasztására végzett felmérése is megállapította, hogy az ajánlott mennyiség három-négyszeresét fogyasztják. Ezek az adatok azért meghatározóak, mert a túlzott sófogyasztás magas vérnyomást eredményez, amely a szív és érrendszeri betegségek kockázati tényezője.
A magas sófogyasztás hátterében elsősorban a feldolgozott élelmiszerek nátrium tartalma áll, kisebb mértékben az ételkészítés során, illetve az asztali sózással hozzáadott sómennyiség. Szerencsére mindhárom esetben van lehetőségünk változtatásra. Mindenekelőtt talán a legfontosabb az utánsózás elhagyása.

Mire figyeljünk a babák, gyerekek sófogyasztása kapcsán?

Vannak feldolgozott élelmiszerek, amelyeknek alapvetően magas a nátrium tartalma, mint például a kenyerek, pékáruk, húskészítmények, ízesítők, sós rágcsálnivalók, félkész és késztermékek. Gondos válogatással csökkenthetjük az innen származó nátrium mennyiséget.

1. Húskészítmények, felvágottak helyett készítsünk otthon szendvicskrémeket valamilyen zöldségből, főtt húsból vagy tejtermékből.

2. Hagyjuk el étkezésünkből a félkész és késztermékeket.

3. Sós rágcsálnivalók helyett kínáljunk gyermekeinknek zöldségeket, zöldség-, gyümölcsszeleteket.

4. Próbáljuk meg kivonni az ételízesítőket konyhánkból vagy helyettesítsük a sómentes változatokkal.

Ételkészítés során megannyi lehetőségünk van a konyhasó (nátrium-klorid) felváltására.

5. Alapvetően jobb, ha a csöppségek az ételek jellegét meghatározó alapanyagok természetes ízét kedvelik meg, kerüljük az erős és sós ízesítést.

6. Bátran használhatunk zöld és szárított fűszereket, valamint ízesítő hatású zöldség- és gyümölcsféléket, természetesen fokozatosan és mértékletesen bevezetve.

7. Felhasználhatjuk frissen a petrezselyemzöldet, kaprot, metélőhagymát, tárkonyt, zellerlevelet és gumót; szárazfűszerként a babérlevelet, szerecsendiót, fahéjat, szegfűszeget, ánizst, köményt, bazsalikomot, kakukkfüvet, majorannát, rozmaringot, oregánót, borsikafüvet, vasfüvet. Csecsemőkorban, hat hónapos kortól ízesíthetünk petrezselyemmel, zellerrel, kaporral, metélőhagymával, köménnyel; nyolc hónapos kortól bazsalikommal, borsikafűvel, lestyánnal, citromfűvel; tizenhárom hónapos kortól majorannával, babérlevéllel, tárkonnyal.

Útravaló tudnivaló:
-    ügyeljünk az élelmiszer-válogatásnál
-    használjunk zöld és szárított fűszereket, ízesítő hatású zöldség és gyümölcsféléket
-    kerüljük a sótartalmú ételízesítőket
-    minél később sózzuk gyermekeink ételét és kismértékben
-    kerüljük az izgató hatású, erős fűszereket
-    étkezzen együtt a család
-    mutassunk példát
-    kerüljük a nyomásgyakorlást
-    hagyjunk némi teret a választásban és legyünk türelemmel új élelmiszer bevezetésekor
-    fokozatosan és mértékletesen próbáljunk változtatni

Olvasd el ezt is!
Babáknak szóló receptekre vágysz? Nézz körül a Babareceptek rovatunkban, ahol életkor és kategória szerint is válogathatsz a receptek között. Már 6 hónapos kortól találsz finomságokat a babának, dietetikus ajánlásával »

Szerzők: Mosányi Barbara dietetikus és Varga Zita Hella
Fotó: Freepik/cookie_studio