Időről-időre kitör a hisztéria a szója miatt. Dietetikus szakértőnk, Zsibrita Kinga most lerántja a leplet a szója körül terjengő hiedelmekről, beavat a szóját érintő hozzátáplálás, allergia, tápanyag-tartalom vonatkozásaiba. Elmondja mire kell figyelni és mi az, ami miatt nem kell egyből tüzes vasvillára hányni azt, aki bele meri tenni az ételébe. 

1. Mit lehet tudni a szója tápanyag-tartalmáról?
A szója (Glycine max) őshazája Kína, ahonnan kb. 4500 év alatt terjedt el a Föld országaiban. Ennek oka rendkívüli tápanyag-összetétele: kb. 40 %-a fehérje, amely közel olyan értékes biológiailag, mint a hús; 35 %-a szénhidrátokból áll, melynek nagy része rostokat jelent; és 20 % zsírokból áll, ezeknek nagy része telítetlen zsírsavakat takar, ezen belül nem csak omega6, hanem omega3 zsírsavak is jelentős százalékban vannak jelen.  Természetes formában tartalmaz káliumot, kalciumot, és B-vitaminokat, folátokat.

2. Mely területeken kerül felhasználásra a szója?
Felhasználásban vannak eltérések kelet és nyugat között. Míg keleten bab formában is fogyasztják, nálunk inkább a feldolgozott formák jellemzőek, mint szójaital, szójaliszt, szójaszósz, tofu (szójasajt), yofu (szója alapú, növényi joghurt). Ám emellett sokan fogyasztanak úgy is szóját vagy kerülnek kapcsolatba vele, hogy nem is tudnak róla, hiszen jelen van az élelmiszeriparban több helyen: húsfeldolgozásban (pl.: olcsóbb felvágottak, párizsik, virslik), cukrásziparban, ezen kívül a kozmetikaiparban is.


Szójamag és szójatej

3. Együk vagy ne együk?
A szójának allergiát okozó hatása is lehet, ugyanúgy, mint más élelmiszereknek (pl.: mogyoró, rákfélék), ha túl korán építjük be a kicsi étrendjébe. Ennek ellenére azonban, nagyon kedvező összetételének köszönhetően, jótékony hatásai is vannak.

Hormonszerű anyagokat (fitoösztrogéneket) tartalmaz, amelyek egyes kutatások szerint segítenek az emlő-, petefészek-, és prosztatadaganatok megelőzésében, valamint a verbális funkciókon is javíthatnak. A rendkívül jó omega6-omega3 zsírsav aránynak tudható be, hogy jó hatással van a mentális funkciókra (pl.: emlékező tehetség). Izoflavonoidokat is tartalmaz, amelyek pedig a csontritkulás megelőzése szempontjából fontos összetevők.

4. Mi az a szója-allergia? Mikor alakulhat ki?
Az allergia az immunrendszer fokozott válasza valamely összetevővel szemben. Kialakulásának oka lehet a kisgyermek hozzátáplálása során a túl korai szója adása. A gyerekek emésztő- és immunrendszere csecsemőkorban még nem elég fejlett. Az ilyenkor elfogyasztott antigéneket (allergiát okozó összetevő) még beenged olyan helyekre is, ahová nem szabad eljutnia. Emiatt később túlzott reakciót vált ki a szervezetben ugyanaz az antigén, allergiás reakciót okozva.

Ezért fontos, hogy amikor elkezdtük a hozzátáplálást, onnantól számítva legalább egy évig ne adjunk szóját vagy szója tartalmú ételt gyermekünknek, hogy a lehető legkisebb esélyt adjuk az allergiának. Szerepelhet az étlapon, azokkal az ételekkel egy időben, amiket meg kell ismerni a gyerkőcnek, de nem kell a mindennapos étrendje részévé tenni - ugyanúgy, mint például az üdítőitalokat sem.


Fotó: pixabay

5. Minden szójatermék allergizál?
A szagtalanított és finomított szójaolaj nem okoz allergiát, mert nem tartalmaz antigén-fehérjét, ezzel szemben a hidegen sajtolt szójaolaj tartalmazhat egyéb szója-összetevőket is.

6. Mi az a szójatej és adható-e a gyerekeknek?
Létezik  a szója felhasználásának ez a formája is. Kalciumot és vitaminokat adtak hozzá és literenként kb. 5 gramm szójabab-lisztet tartalmaz, így fehérjetartalma elmarad a tehéntejhez képest, ugyanakkor szénhidrát-tartalmát tekintve nagyjából a duplája. Ha nem feltétlen muszáj használni (pl.: tejfehérje allergiában ki szokták váltani vele a tehéntejet), akkor kihagyható gyermekünk étrendjéből.

7. Igaz, hogy manapság majdnem minden feldolgozott élelmiszerbe kerül szója?
A szóját - széleskörű felhasználása miatt - nehéz kikerülni, de nem lehetetlen. Mivel legelterjedtebben a húsipar használja, érdemes figyelnünk a megvásárolni kívánt termék hústartalmát. Válasszuk a minél magasabb százalékút, akkor nem érhet baj. Ezt leginkább az ára jelzi egy árunak. De ha az ára nem árulkodik, akkor az összetevők felsorolására kell rápillantani. Törvényileg szabályozott ugyanis, hogy azzal kell kezdeni, amiből a legtöbb van benne, majd csökkenő sorrendben a többit is fel kell tüntetni.

8. Mikor adhatom biztonságosan a szóját a gyermekemnek?
Amennyiben a szülők úgy látják jónak és biztonságosabbnak, érdemes gyermekük 7 éves koráig elkerülni a szójatermékeket, legalábbis a tömény (szójaital, szójaszósz, tofu, yofu, stb.) változatokat. Addigra ugyanis eléri az emésztő- és immunrendszer azt a fejlettséget, amikor biztonságban tudhatják a gyerkőcöt.

Forrás: Zsibrita Kinga dietetikus
Fotók: Pixabay