Az élet első 1000 napjának környezeti hatásai, azon belül is a csecsemő táplálása kulcsszerepet játszanak a későbbi egészség alakulásában. A glutén és a tehéntej megfelelő időben történő bevezetésével nemcsak a lisztérzékenység és a vashiány korai kialakulásának kockázata csökkenthető, de az étrend helyes összeállításával a felnőttkori elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések is megelőzhetők.
 

A glutén és a tej nem ellenség, de kisbabád egészsége múlik azon, hogy mit teszel a tányérjára

Az újszülött számára egyértelműen az a legelőnyösebb, ha az első hat hónapban kizárólag anyatejet kap
Az anyatej a könnyen emészthető fehérjék, cukrok és zsírok mellett olyan fontos ellenanyagokat is tartalmaz, melyek biztosítják a kicsi megfelelő egészségfejlődését. Bár féléves korban megkezdődik a hozzátáplálás, a szoptatást ekkor sem ajánlott elhagyni, hiszen az anyatej összetétele az életkor előrehaladtával folyamatosan alkalmazkodik a baba igényeihez. Tehát, ha van rá lehetőséged, kétéves korig bátran szoptathatsz, de közben figyelj a különféle ételek helyes bevezetésére is.



A tej egészséges, de csak bizonyos életkor felett
A vashiány az alultápláltság egyik leggyakoribb formája, amely világszerte az elmúlt években több mint 35 millió esetben okozott visszamaradást a fejlődésben. Elsőre talán meglepő, de kialakulásában jelentős szerepet játszhat a túl korán bevezetett tehéntej is, mivel vastartalma alacsonyabb, mint a csecsemők fejlődéséhez szükséges mennyiség, és egyéb étrendi vagy külső vaspótlás nélkül vashiány léphet fel.

De nem ez az egyetlen baj vele, a tehéntej magas nátrium- és fehérjetartalma megterheli a baba emésztőrendszerét, és haspuffadást, hasmenést vagy véres székletürítést okozhat.

- A kisgyermekek szervezete az élet első 1000 napjában rendkívül gyors növekedési szakaszon megy keresztül, ezért sok szülő a kalciumban gazdag tehéntejjel is szeretné támogatni gyermeke csontképződését. Az orvosszakmai ajánlások azonban határozottan ellenzik a tej bevezetését 12 hónapos, azaz 1 éves kor előtt, sőt, sok szakértő szerint egészen 3 éves korig érdemes kerülni, hiszen rendkívül megterheli a kicsik szervezetét - mondja dr. Tokodi István gyermekorvos, gasztroenterológus, az Első 1000 Nap Program szakértője.

Kivétel természetesen van
Az ajánlás alól kivételt képeznek a savanyított tejtermékek, melyeket kis mennyiségben már korábban is bevezethetsz kisgyermeked étrendjébe: a joghurtot és a kefírt 9 hónapos kortól, a sajtféléket 10 hónapos kortól, a túrót pedig 11 hónapos kortól.



A glutén nem ellenség, de oda kell rá figyelni
A lisztérzékenység gyakorisága a hazai lakosság körében 1-3%, míg a 6 éves gyermekek körében 1,4%, ezért az anyukák többsége szinte ellenségként kezeli a glutént. Dr. Tokodi szerint ez a szemléletmód a korábban említett indokok miatt nem szerencsés.

- Ahhoz, hogy nagy eséllyel elkerüljük az érzékenység kialakulását, jelen tudásunk szerint optimálisan 6 és 12 hónapos kor között érdemes először gluténtartalmú étellel kínálni a babát. Ám, ha hasmenést, haspuffadást, súlyvesztést észlelünk, vagy úgy tűnik, hogy a gyermek nem a megfelelő ütemben gyarapodik, azonnal kérjük szakértő segítségét!

Időben észre kell venni a figyelmeztető jeleket
Bár a lisztérzékenység a 8-9 éves gyerekek körében a leggyakoribb, az első tünetek általában már csecsemőkorban, a glutén bevezetésével jelentkeznek. Figyelj oda, mert a későn felfedezett lisztérzékenység tartós bélrendszeri panaszokhoz, egyéb szervek megbetegedéséhez, a krónikusan fennálló felszívódási zavar miatt pedig súlyos hiányállapotokhoz vezethet! A fájdalmas tünetek megelőzhetők, és szigorú diétával orvosolhatók, ha időben észreveszed a jeleket.



Az egészsége múlik azon, hogy mi teszel a tányérjára
A tej, az olajos magvak, a hal, a tojás vagy a liszt mind kulcsfontosságú élelmiszerek, amik a kiegyensúlyozott étrend részeként esszenciális tápanyagokkal járulnak hozzá a szervezet egészséges fejlődéséhez. A mérték és a bevezetés időpontja azonban fontos tényező az allergének esetében. Megfelelő táplálással nemcsak a különféle ételallergiák kialakulásának kockázatát csökkentheted, de gátat szabhatsz olyan felnőttkori népbetegségeknek is, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.