Ki ne hallott volna még az élelmiszer-adalékanyagokról, ismertebb nevükön az E-számokról. Ezek az adalékanyagok gyakran kétes hírnévnek örvendenek, azonban ez sokszor alaptalan: nem is gondolnánk rá, mi magunk egy-egy süteménykészítés közben mennyi E-számot használunk fel.
Egy cikksorozatban megpróbáljuk jobban megismerni ezeket a sokszor kikerülhetetlen anyagokat.
Miért kellenek az élelmiszer adalékok?
Az élelmiszer-adalékanyagok különböző célból kerülnek az élelmiszerekbe: javítják az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságait (íz, illat, szín), növelik eltarthatóságukat, segítenek megőrizni tápértéküket.
Mérgező adalékanyagok?
Ősidők óta használunk adalékanyagokat élelmiszereinkhez, ételeinkhez. Ezek kezdetben természetes anyagok voltak, azonban az ipar fejlődésével egyre több mesterséges anyagot használt fel az élelmiszeripar, amelyek egy része valóban igen mérgező volt. Az 1950-es években fektették le a biztonságos élelmiszer-adalékanyag felhasználás szabályait. Jelenleg csak olyan adalékanyagot lehet felhasználni, ami engedélyezett, technológiailag indokolt, nem toxikus hatású, az adalékanyag összetétele, tulajdonsága állandó, illetve fontos, hogy a fogyasztó kapjon tájékoztatást az élelmiszerben jelenlévő adalékanyagról (tehát tüntessék fel az élelmiszer címkéjén).
E számok
Az élelmiszer adalékanyagok megkülönböztetésére az úgynevezett E-számokat használjuk.
Milyen adalékokat takarnak az E-számok?
1. Az élelmiszerszínezékek
Az ételszínezékek természetes vagy mesterséges anyagok, amelyeket a termék színének kialakítására vagy javítására használnak. A természetes színezékek az élelmiszerekben jelenlévő színanyagok, azonban ezek előállítása, használata nagyon költséges. Az élelmiszeripar szívesebben használja a természetes eredetű színezéket: ezek szintén növényi vagy állati eredetű nyersanyagokból különböző módosításokkal állítanak elő. A mesterséges színezékeket nevükhöz híven szintetikus úton állítják elő. Az élelmiszeripar számára alacsonyabb előállítási költsége és kedvező tulajdonságai miatt a legkedvezőbb színezéktípus lenne, azonban a felhasználók igényeit figyelembe véve szerencsére egyre kevésbé használják élelmiszereinkhez.
2. Az antioxidánsok
Az antioxidánsok természetes vagy mesterséges úton előállított anyagok, melyek megakadályozzák vagy késleltetik az élelmiszerekben az oxidáció hatására bekövetkező minőségromlást. Legismertebb antioxidánsok pl. a citromsav, E-vitamin (tokoferol), aszkorbinsav.
3. Tartósítószerek
A tartósítószerek megakadályozzák az élelmiszerben a mikroorganizmusok elszaporodását, ezáltal megnövelve a termék eltarthatóságát, óvják a termék minőségét. Sokan tartanak a tartósítószert tartalmazó élelmiszer fogyasztásától, hiszen ezek az anyagok általában valóban mérgezőek, irritáló hatásúak, de csak nagy mennyiségben. Élelmiszerbe csak annyi tartósítószer kerülhet, ami emberi fogyasztásnál nem okozhat egészségkárosodást. Indokolt esetben valóban szükséges használatuk, mivel sokszor ártalmasabb a tartósítószermentes, „natúr” termék fogyasztása, hiszen ezek mikrobiológiai szempontból több veszélylehetőséget jelentenek.
Meglepően elterjedt gyakorlat, hogy a csecsemőknek növényi táplálékkiegészítőket és teákat adnak, pedig egy új tanulmány szerzői arra hívják fel a figyelmet, hogy az ilyen termékek nem feltétlenül biztonságosak a babáknak.
Sokféleképpen vélekedünk a várandósság alatti étrendről. Van, aki azt vallja, hogy az a jó a babának, ha azt eszi, amit éppen és akkor megkíván. Van, aki a hízástól tart, de tudja, fogyókúrázni nem szabad, emiatt őrlődik, és küzd az ellen nap mint nap, hogy éppen elfogyaszthatja-e, amit enne, vagy nem.
A baba emésztőrendszerének fejlettsége, érettsége szabja meg, hogy mikor milyen ételeket adhatunk számára. Összeállításunkban megtalálható, hogy mi az, ami már bevezethető és mi az, amivel érdemes várni az allergia-, illetve más veszélyek miatt.
Minden baba életében eljön az a pillanat, amikor az anyatejen kívül már más táplálékra is szüksége van, és emésztőrendszere is képes a szilárd táplálék feldolgozására.
Hozzávalók: 50 gr rizs
50 gr zöldborsó
50 gr sonka
20 gr sajt
20 gr olaj
só
petrezselyemzöld
Recept:
Olajban üvegesre pároljuk a rizst és felengedjük kétszeres mennyiségű forró vízzel. Megkeverjük, majd hozzáadjuk a petrezselyemzöldet, zöldborsót és a sonkát. Fedő alatt pároljuk. Mikor kész a rizs, levesszük a tűzről és fedő alatt 15 percig állni hagyjuk. tovább a teljes recepthez...
Igazságügyi mediátor felkérése egyszerű szabályok mentén!
Nagyön örülök, hogy a párkapcsolata válságában legalább személyem kiválasztásában egyet tudnak érteni! Ez jó hír Önöknek!
Bejelentkezésre a névjegyemen látható telefonon 06-305-992-842 van mód napközben!
Reálmediátor tevékenység (RM) a Felek közötti vita bírósági per kiváltásával történő megoldása! Sokezer ügyféltalálkozó nyomán dolgoztuk ki.Eredménye a válások körüli egyezségek.
Nem szívesen írok árakat, de a tájékoztatás és kérdése fontos nekem!
Mediáció esetében óvakodni érdemes az alacsony munkadíjtól a hírdetésekben - mert az bizonytalanságról, rutintalanságról, részképzettségről árulkodik.
Egy válás mediációja, a bírósági vagyonmegosztás kiváltása munkaigényes és felkészültséget igénylő igazságügyi mediátori feladat!
Tudom pontosabbra gondolt ezért jelzem, hogy egy reálmediátori találkozó és feldolgozó alkalom általában 75.000Ft-90.000Ft közé esik.
Időben ez 3-4 órát jelent a szükséges írásos nyilatkozatokkal, külön rövid kaukusz ülésekkel.
Vesse össze a vagyonmegosztási perek akár több millió forintos több évre terjedő költségével a láthatja a bírósági per kiváltása reálmediátorral olcsóbb, időtakarékosabb!