Sérv kialakulása gyerekeknél: lágyéksérv, köldöksérv, vízsérv, heresérv - Mikor szükséges műtét?

	Dr. Bűdi Tamás Gyermeksebész
kérdezd szakértőnket a témában >>

Ahány ház, annyi szokás, mondhatnánk, hiszen a gyermekkori hereproblémákkal, ill. sérvekkel kapcsolatosan mindenki egy kicsit mást mond. Akkor most mégis mikor, milyen esetben jelentkezzünk sebészeten? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre keresünk választ.

Az alapok
Kezdjük az elején mindjárt egy-két alapfogalommal. A gyermekkori sérvek teljesen más típusúak, mint a felnőttek esetében. A felnőttek sérve általában a hasfal gyengeségére és a fokozott hasi nyomásra vezethető vissza. A felnőttek „maguknak” okoznak bajt, vagyis a sérvet „szerzik”, általában erőlködés kapcsán.

Nyilvánvalóan egy baba nem megy el konditerembe, vagy sódert lapátolni, nem erőlteti meg magát, és - ellentétben a közhiedelemmel - nem is a sok sírástól lesz sérve. (A sírás kapcsán csupán jobban elődomborodik, láthatóvá válik a már meglevő sérv.) A kulcsszó a picik esetében a veleszületett. Az alábbiakban részletezett problémák már a születéskor jelen vannak, csak esetleg nem azonnal, hanem akár évek múltán lesznek észlelhetőek.

Lágyéktáji bajok
Néhány fogalom e veleszületett problémák esetében össze szokott mosódni, úgymint heresérv, lágyéksérv, vízsérv. Bármennyire is nem szakmai írást lát a kedves olvasó, mégiscsak egy kis fejlődéstan tudja világossá tenni e fogalmakat. A jobb érthetőség szempontjából a fiúgyermekekkel illusztrálva mutatnám be a problémakört. Teszem ezt azért, mert nehezebben érthető meg e betegségcsoport a lányok esetében, de a kialakulás mechanizmusa mindkét nemben hasonló.

A herék a hasüregben fejlődnek ki, és a magzati élet végére vándorolnak le a herezacskóba. E vándorlás során a hashártyát magukra véve ”szállnak” le a helyükre. Ezáltal a hashártyát mintegy lehúzva, kinyújtva, abból kis zsákocska alakul ki mindkét oldalon, mely normálisan bezáródik, felszívódik, mire a baba megszületik. Anélkül, hogy a fejlődéstan részleteiben elmerülnénk, higgyék el nekem, hogy e járat a lányoknál is hasonlóképpen kialakul, csak nem a here, és még csak nem is a petefészek a ludas a dologban.

De mi van akkor, ha ez a kis járat, zsákocska nem szívódik fel? 
Talán már kitalálható: lágyéksérv vagy vízsérv.

A lágyéksérv (hernia ingunalis) gyermek esetében tehát azt jelenti, hogy ez a bizonyos járat kitágul, és bele bélkacs, (lányok esetében akár petefészek is) bejut. Heresérvnek is nevezhetjük a problémát, amennyiben ez a járat egészen a heréig követhető. Ez a betegségcsoport lágyéktáji duzzanatként jelentkezik. Amennyiben a gyermeküknél ilyet észlelnének, mielőbbi sebészeti vizsgálat, ill. műtét javasolt. Sebészeti kezelésen kívül más gyógymód nem létezik, ráadásul ha a sérv kizáródik, annak maradandó károsodás (here vagy a petefészek elhalása, esetleg bélelhalás) lehet a következménye.

A vízsérv (hydrokele testis / hydrokele funiculi) esetében ez a bizonyos járat csak akkorára tágul ki, hogy ebbe csak a hasüregben normálisan is termelődő kevés folyadék tud lecsorogni, ám bél nem fér bele. Hasonló lágyéktáji, heretáji duzzanattal jelentkezik, mint az előző betegségnél. A két betegséget orvosnak kell elkülöníteni egymástól, nem otthoni feladat, ezért mielőbbi orvosi vizsgálat javasolt ez esetben is.

Ha a diagnózis egyértelmű, a műtét nem sürgős, egy éves korig nyugodtan lehet várni, elképzelhető, hogy ez a pici járat magától is felszívódik. Amennyiben ez nem következik be, akkor természetesen műtéti ellátása javasolt tervezett időpontban.

Köldök körüli problémák
Ahogyan a lágyéksérvek, a köldöktájon előforduló sérvek is többnyire veleszületettek gyermekkorban.

A köldöksérv (hernia umbilicalis) a nevének megfelelően a köldökben, a hasfalnak azon pontján alakul ki, ahol a magzati életben a köldökzsinór erei ki-ill. beléptek. Az erek felszívódása után a hasfal ezen a ponton meggyengül, kisebb-nagyobb sérv alakul ki. Kezelést igen kevés kivételtől eltekintve 4-5 éves korig nem igényel, a piciknek panaszt nem okoz, leginkább csak esztétikai jellegű problémát jelent. A gyermek növekedésével, a hasfal erősödésével együtt a legtöbb köldöksérv magától bezáródik. 5 éves kor után a spontán gyógyulás már nem valószínű, így ekkor már műtét javasolt.

Epigasztriális sérv (hernia epigastrica) a hasfal középvonalában, a köldök fölött néhány cm-re szokott megjelenni, kis fájdalmas dudor formájában. Nem a belek előtüremkedéséről van szó, hanem egy pici hasfali nyíláson zsírszövet boltosodik elő, mely alkalmanként igen fájdalmas is lehet. Önmagától gyógyulás nem várható, ill. tekintettel arra, hogy egy idő után fájdalmassá válhat, mielőbbi sebészeti ellátása szükséges.

Herebajok
Ha már egyszer előhoztuk a fejlődéstant, ill. a here leszállását, akkor már néhány szó ejtenünk kell az ide vonatkozó betegségekről is.

Rejtett here (retentio testis, ectopia testis) esetében a normál „leszállási folyamat” valamilyen okból zavart szenved. A herék leszállása normál esetben általában a szülésig, vagy az azt követő néhány héten belül megtörténik. Ritkábban ez a folyamat akár fél éves korig is eltarthat, de ezt követően, ha a heréket nem lehet a herezacskóban tapintani, vagy csupán az egyiket, mindenképpen gyermeksebészeti vizsgálat javasolt. A heréknek néhány fokkal alacsonyabb hőmérsékletre van szüksége, mint a normál testhő, ezért fontos, hogy a herék a herezacskóban (ahol 1,5-3 fokkal hidegebb van) lent legyenek. Tartós meleg környezet hatására a herék lassan károsodni kezdenek, mely folyamat már fél-egy év után elkezdődik. Ezért nem szabad túl sokáig halogatni az orvoshoz fordulást, ha még unokát is szeretnénk! Fontos, hogy 1 éves kor körül akár hormonális, akár sebészeti úton, de a helyére kerüljenek a herék!

Ingahere (testis retractilis) nagyon sok kisfiú esetében előfordulhat, többnyire nem kóros. Ez esetben a kisgyermekek heréje még igen könnyű, mellette a herezsinórban levő izmok viszonylag erősek, így bármilyen ingerre (pl. hideg, tapintás) a herét könnyedén felrántják a lágyékcsatornához. Ez alapvetően normális jelenség, teendőt nem igényel egészen addig, amíg a here túlnyomó részt a zacskóban helyezkedik el (nyugalmi helyzetben). Amennyiben a herét az izomzat hosszú ideig, gyakran felhúzva tartja, a here károsodásának megelőzése céljából a műtéti ellátás megfontolandó.

Mikor forduljunk orvoshoz?
Összegezve elmondható, hogy bármely „dudor”, mely a gyermeken megjelenik, odafigyelést igényel, különösen, ha az a lágyéktájon jelentkezik. Panaszmentes esetben is néhány napon belül célszerű a gyermeket szakembernek megmutatni. Amennyiben a gyermek vigasztalhatatlanul sír, a kialakult lágyéktáji dudor fájdalmas, esetleg bepirosodik, azonnali orvosi vizsgálat indokolt (a lágyéksérvek kizáródhatnak)!

A herék vizsgálata
Természetesen a normális „dudorok” hiánya is gond lehet, így végezetül ismét aláhúznám annak szükségességét, hogy a fiúgyermekek heréjét időről – időre ellenőrizzük. Fürdetésnél alkalmanként le kell ellenőrizni azt, hogy mindkét here a herezacskóban helyezkedik-e el. Amennyiben a herék eltűnnek, vagy esetleg nem is voltak lent sosem, ne legyen senki sem türelmes, a gyermek fél éves kora után szakembernek feltétlen meg kell mutatni a problémás testrészt. Ne feledjék, egy kis gondossággal nagyobb eséllyel lehetnek majd boldog nagyszülők!

Szerző: dr. Bűdi Tamás gyermeksebész
Fotó: Unsplash/The Honest Company