Kanyaró és egyéb járványok: legyőzöttnek hitt betegségek terjednek el újra, ha nem oltják be az embereket, figyelmeztet a magyar virológus

A kötelező és ajánlott védőoltások alkalmazásának szükségességére figyelmeztetett az először Romániában, majd Kelet-Magyarországon megjelent kanyarós megbetegedésekkel kapcsolatban a Pécsi Tudományegyetem (PTE) legmagasabb biztonsági követelményeknek is megfelelő (BSL-4) virológiai laboratóriumának vezetője.

Milyen következményekkel jár, ha fellazul az oltási háló és az oltásellenesség?
Jakab Ferenc virológus, egyetemi docens az MTI érdeklődésére a megbetegedésekre utalva hangsúlyozta: ha bármilyen okból fellazul az oltási háló, akkor járványok lesznek, ugyanis az érintett kórokozók nem tűntek el, csak a népesség nagy százalékú immunizálása miatt nem kerülnek előtérbe.

Abban a pillanatban, hogy "rés keletkezik a pajzson", elkezdődnek a megbetegedések - fogalmazott, arra utalva, hogy a Románia nyugati, délnyugati megyéiben tapasztalt kanyarós megbetegedésekért a szomszédos ország egészségügyi minisztériuma szerint egy "felelőtlen oltásellenes kampány" a hibás.

Veszélyesek lehetnek-e a vakcinák és hordozóanyagaik az emberi szervezetre?
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy "sajnos Magyarországon is elindult egy káros oltásellenes kampány". Egyúttal cáfolta, hogy a vakcinák és hordozóanyagaik veszélyesek lehetnek az emberi szervezetre, majd közölte: azokat évtizedeken keresztül nagy populációkon tesztelték.

Szintén cáfolta azt az oltásellenes érvek között előkerülő elképzelést, miszerint a vakcinázás csak a gyógyszergyárak bevételeit növeli. Erről azt mondta, hogy a "gyógyszercégek hasznának csak igen kis százaléka származik az oltóanyagok gyártásából".

Miért fontos a kötelező és az ajánlott védőoltások beadatása?
A szakember a nagy járványok elkerülése szempontjából prioritásnak nevezte a kötelező védőoltások - köztük a kanyaró-mumpsz-rózsahimlő (rubeola) elleni MMR-oltás - beadatását.

Az ajánlott vakcinákra kitérve jelezte: ezek alkalmazása azért javasolt, mert olyan tendenciákat vetítenek előre, amelyek "sajnos mindig bejönnek".

A víruskutató kijelentette: a történelemben számtalan példa volt arra, hogy védőoltások járványokat megállítva emberéletek millióit mentették meg. Ezek közül a fekete himlő, a sárgaláz kórokozói és a járványos gyermekbénulást előidéző poliovírus elleni hatékony programokat említette.

Milyen betegség a kanyaró, meddig fertőz és mik a megbetegedés tünetei?
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) szombaton az MTI-vel közölte: a kanyaró rendkívül ragályos fertőző megbetegedés, amely a kiütések megjelenése előtt már négy nappal fertőzhet és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még négy napig tart. A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti. A kezdeti tünetek hasonlóak az influenzához: magas láz, légúti tünetek, kötőhártya-gyulladás. Ezeket követően kettő-négy nappal jelennek meg a bőrkiütések, amelyek a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. A részleges oltási sorozattal beoltottak esetében a betegség lefolyása enyhébb, a szövődmények kialakulásának esélye kisebb.

Ki védett a kanyaró ellen hazánkban és kikre a legveszélyesebb a kanyaró?
Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, aminek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy, kanyaró elleni oltásban részesült. A hosszú távra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-től kezdődően két alkalommal - 15 hónapos, majd 11 éves korban - kapnak oltást a gyerekek. Az elmúlt két évtizedben Magyarországon az átoltottság meghaladta a 98 százalékot. Az oltás és az emlékeztető oltás a szakirodalmi adatok szerint mintegy 99 százalékos védelmet biztosít.

Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenni kezdhet. Ilyen esetekben sajnos előfordulhat, hogy oltás ellenére fertőz a kanyaró - áll az OTH közleményében.

A kanyaró szempontjából leginkább veszélyeztetettek a 15 hónaposnál fiatalabb, még védőoltásban nem részesült gyerekek, valamint a betegséget át nem vészelt, beoltatlan emberek. A veszélyeztetettek közé tartoznak az immunhiányos betegek, valamint azok az egészségügyi dolgozók, akik Romániából érkező, potenciálisan kanyarós betegeket látnak el - írták.

Amerikai kutatási eredmény az oltások sikerességéről
Mintegy kétszázmillió gyermekbénulás, kanyaró, mumpsz, rózsa- és bárányhimlő, veszettség és hepatitis A megbetegedést és az ezek okozta körülbelül 450 ezer elhalálozást akadályozott meg a tömeges oltási program az 1963-as bevezetése csak az Egyesült Államokban 1963 és 2015 között - mutatták ki amerikai kutatók.

Becsléseik szerint globálisan 4,5 milliárd járványos eredetű megbetegedés és több mint 10 millió halálesetet sikerült megelőzni az AMS Public Health folyóiratban közzétett tanulmány szerint.

Az Illinois-i Egyetem közegészségügyi karának kutatói Leonard Hayflicknek, a San Franciscó-i székhelyű Kaliforniai Egyetem tudósának felkérésére készítették el tanulmányukat, aki tudni akarta, hogy az általa kifejlesztett WI-38 jelű sejtkultúra hány emberéletet mentett meg. Hayflick és Paul Moorhead 1962-ben izolálta tüdőszövetből azt az emberi sejtkultúrát, amely azóta sok járványos eredetű betegség, köztük a rubeola, a rózsahimlő és a pneumococcus fertőzések elleni oltás alapanyagául szolgál.

Jay Olshansky professzor a járványos megbetegedésekről és halálesetekről a tömeges oltási program bevezetése előtt, 1960-ban publikált amerikai adatok felhasználásával határozta meg, hány esetet és elhalálozást sikerült megelőzni azóta betegségenként.

- Manapság az oltási program igen fontos kérdés, tekintettel a vakcinaellenes mozgalom megjelenésére, amely képes lehet aláásni az orvostudomány történetének egyik leghatásosabb beavatkozásával elért eredményeket. Gyermekek egész nemzedékének egészségét veszélyeztetheti a vakcinaellenes mozgalom - idézte Leonard Hayflicket az Eurekalert tudományos hírportál.

A régen nem tapasztalt járványok újra terjednek
A Kaliforniában 2014-15-ben az oltatlan gyermekek körében kitört kanyarójárvány a régen nem tapasztalt járványos megbetegedések új megjelenésének egyik jó példája, amelyet az idézett elő, hogy a szülők úgy vélték, az oltásnak többet ártanak, mint használnak.

- A beoltott gyermekek számának csökkenése az Egyesült Államokban nemcsak az oltatlan gyerekek miatt gond, hanem az egész országra nézve probléma, mivel így csökken a védett népesség nagysága - magyarázta Olshansky professszor.

Mi az a nyájimmunitás?
Ha szinte egy egész közösséget immunizálnak egy betegség ellen és egy oltatlan ember megfertőződik, a betegségnek csekély lehetősége van a terjedésre. Ezt nevezzük közösségi, vagy nyájimmunitásnak. De ha sokakat nem oltanak be, járvány törhet ki az oltással nem védettek körében.

Ezeknek a korábban alvónak tartott betegségeknek, köztük a kanyarónak az új megjelenése az Egyesült Államokban azt jelzi, hogy az oltásellenes mozgalomnak közvetlen negatív hatása van a közegészségre - hangsúlyozta a professzor, kiemelve, hogy a kanyaró, a mumpsz és a rubeola oltottsági rátája jelenleg csak 50-86 százalékos az országban.

Kapcsolódó cikkünk: Mik jelenleg a kötelező és választható védőoltások Magyarországon? Kattints és tudd meg korábbi cikkünkből »

Fotó: Pixabay.com
Forrás: MTI