Jód hatása, jód tartalmú ételek: Miért fontos a jód a szervezetnek? Milyen betegségeket okozhat a jódhiány?

A jód a természetben széleskörűen elterjedt, az emberi szervezet normális működéséhez elengedhetetlenül szükséges, úgynevezett esszenciális elem. Miért van rá szükségünk? Mi történik, ha túl alacsony vagy túl magas a jódbevitelünk?

Miért fontos a jód?
A jód hozzájárul a pajzsmirigy hormonjainak  termeléséhez és a pajzsmirigy normál működéséhez, részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban, hozzájárul a normál szellemi működés fenntartásához, az idegrendszer normál működéséhez, a bőr normál állapotának megőrzéséhez, elősegíti a gyerekek megfelelő növekedését.

A magyarok többsége jódhiányos
A jód az emberi szervezetbe táplálékkal és ivóvízzel kerül be. A kontinensek belső területei és a hegyvidékek természetes vizei gyakran jódhiányosak - Magyarországon a lakosság négyötöde jódhiányos területen él, jódban szegény ivóvizet fogyaszt. Megfelelő mennyiségű jód hiányában hosszabb távon anyagcserezavarok és fejlődési rendellenességek lépnek fel.

Jódtartalmú élelmiszerek
Az enyhe jódhiány pótlásának legegyszerűbb módja a jódozott só fogyasztása.
Ezenkívül jódban gazdag forrás lehet például:
- az áfonya,
- az eper,
- a tojás,
- a dió,
- a tengeri élelmiszerek (tengeri halak),
- a tej továbbá az ezekből készült termékek,
- valamint a jódban nagyon gazdag tengeri moszatok és általában a sótűrő növények, bár a tapasztalatok szerint a tengeri moszatok olyan jelentős koncentrációban tartalmazhatnak jódot (esetenként arzént, kadmiumot), hogy azok az emberi egészségre kockázatot jelenthetnek, ezért fogyasztásuk kiemelt körültekintést igényel



Arra is érdemes odafigyelni, hogy egyes élelmiszerek, mint például a káposzta vagy a kelbimbó, gátolják a jód felszívódását, ezért ha jódhiányt állapítottak meg nálad, akkor lehetőleg kerüld a fogyasztásukat.

Mennyi jódbevitelre van szükség?
A felnőttek számára megfelelő mennyiségű jódbevitel 150 μg, terhes és szoptató anyák esetén pedig 200 μg naponta. Különösen fontos, hogy a várandós és szoptatós anyák, valamint a kisgyermekek megfelelő mennyiségű jódot fogyasszanak.

Mi történik, ha túl kevés vagy túl sok jódot fogyasztasz?
A jódhiány hosszú távon a pajzsmirigy alulműködéséhez vezethet. Ezt főleg idős korban gyakran a pajzsmirigy megnagyobbodásával (göbök, golyva) próbálja ellensúlyozni.

Ezenkívül a túl kevés jód okozhat koncentrációzavart, vetélést, meddőséget és depressziót is.

A túlzott jódbevitel következményei egyénenként erősen különbözőek. Egyesek hátrányos következmények nélkül tolerálnak nagy bevitelt is, míg másoknál, az ajánlott bevitelhez közeli értékek esetén is káros hatások mutatkoznak.

A krónikus jódhiány ellensúlyozására hirtelen fogyasztott nagy mennyiségű jód a pajzsmirigy túlműködését (jód indukált hipertireózis) idézheti elő, ami életveszélyes anyagcserezavarokhoz vezethet.

Azoknál viszont, akiknek a pajzsmirigye normálisan működik, a tartósan túl nagy jódbevitel gátolhatja a pajzsmirigy hormonok képzését, ami a pajzsmirigy alulműködéshez (jód indukált hipotireózis) vezethet.

Mennyi az optimális jódbevitel?
Európában az élelmiszerügyi tudományos bizottság a felnőtteknél 600 μg/nap-ban határozta meg a hosszú távon biztonságos jódbevitel felső határát. Fiataloknál ez az érték kisebb, korcsoportonként változó, 1–3 éves gyermekek esetében pl. napi 200 μg.

Forrás: Nébih, endokrinkozpont.hu
Fotó: Pexels/Mali Maeder