Asztma tünetei, okai, kezelése: Mi a különbség a gyermekkori és a felnőttkori asztma között?

Az asztma gyakori krónikus légúti megbetegedés Magyarországon; a gondozott betegek száma 300 ezer felett van, közülük 15 ezer embernek súlyos asztmája van.

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet az asztma május 3-i világnapja kapcsán a megelőzésre, a betegség korai felismerésére és a szakszerű kezelés fontosságára hívja fel a figyelmet.

Nem gyógyítható, de kezelhető
A betegség nem gyógyítható, ugyanakkor szinten tartható, jól kezelhető, a megfelelően beállított gyógyszeres kezeléssel és a rendszeres orvosi kontrollal az érintettek tünetmentes, teljes életet élhetnek.

Az intézet MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: Magyarországon több mint 300 ezer gondozott asztmás beteg van, de egyes becslések szerint a betegek száma elérheti az 500 ezret, és az érintettek több mint fele allergiás is.

Az asztma leggyakoribb tünetei:
- zihálás,
- köhögés,
- mellkasi szorító érzés,
- légszomj,
- éjszakai köhögés miatti felébredés,
- sípoló légzés

A diagnózist és hatékony kezelést nagyban nehezíti, hogy a tünetek meglehetősen változatosak, valamint a panaszos és tünetmentes periódusok váltják egymást.

Nehéz felismerni
Mivel a betegségre utaló jelek akár hosszabb ideig is elmaradhatnak, az asztmások egy része anélkül él együtt a betegséggel, hogy tudná, mi áll a háttérben vagy alkalmazná a fenntartó kezelést - hívták fel a figyelmet.

Asztma trigger - azaz a kiváltó ok sokféle lehet
Asztmás betegek a légutak érzékenysége folytán nagyobb valószínűséggel reagálnak provokáló tényezőkre, triggerekre. Ha ismeri a saját trigger faktorait, akkor azok elkerülésével az állapota stabilabbá válhat.

A trigger lehet bármi, ami kiváltja a tünetek azáltal, hogy tovább irritálja az amúgy is érzékeny légutakat, például macska közelében vagy nagyobb mennyiségű házi porral érintkezve fokozódhatnak a panaszok. De éppígy lehet ez pollen, hideg levegő vagy dohányfüst is.
 

Gyermekkori asztma

Többnyire allergia váltja ki
A gyermekkorban kezdődő asztma az esetek döntő többségében allergiás hátterű. Más allergiás betegségek, így ekcéma, allergiás nátha társulása gyakori. A családban allergiás, asztmás esetek sokszor fordulnak elő.

El is múlhat
Az esetek egy részében az életkor haladtával a tünetek javulnak, vagy meg is szűnnek, ez azonban csak az esetek egy részében végleges, másoknál a panaszok később ismét megjelennek. A tapasztalatok szerint minél súlyosabb a gyermekkori betegség, annál valószínűbb, hogy az később is megmarad.

Kapcsolódó cikkünk:
A gyerekkori asztma - Ezt kell tudnod szülőként »


 

Felnőttkori asztma

Sokan gondolják, hogy az asztma egy gyermekkori betegség. Viszonylag sok betegnél azonban felnőttkorban kezdődik, amit felnőttkori kezdetű vagy késői kezdetű asztmaként jelölnek. A betegség oka nem ismert, ahogy az sem tisztázott, hogy miért alakul ki egyeseknél, és másoknál miért nem.

Mi okozhat felnőttkori asztmát?
- Az esetek 9-15%-ban foglalkozási tényezők, így például kémiai irritánsok okozzák a betegséget.
- A dohányzás, éppúgy a passzív dohányzás fokozza a rizikót.
- Az elhízás szintén kockázatot jelent.
- A női hormonok szerepe sem kizárt, ami egyben magyarázza magasabb előfordulását a nők körében.
- Stressz helyzetek, mint párkapcsolati problémák vagy betegség a családban rizikó tényezőt jelentenek. Stresszel járó munka 50%-kal fokozza a betegség előfordulási valószínűségét.

A felnőttkori kezdetű asztmában az allergia szerepe tehát sokkal kevésbé hangsúlyos. Jellemző trigger tényezők:
- Vírus infekciók,
- Fizikai terhelés,
- Nevetés, izgatottság,
- Hormonális változások,
- Depresszió, feszültség,
- Bizonyos gyógyszerek,
- Irritáló tényezők, mint hideg levegő, belégzett kémiai anyagok.

Nem szokott elmúlni
Sokszor nehéz elkülöníteni a hasonló tünetekkel járó egyéb betegségektől, így a krónikus obstruktív légúti betegségtől (COPD) vagy szívbetegségektől. Általában tartós állapotot jelent.

Panaszmentes szakaszban is kell a gyógyszer
Az asztma gyulladásos betegség, a betegek egy részénél az inhalációs kortikoszteroid tartalmú gyógyszereket folyamatosan, a panaszmentes szakaszban is szükséges lenne használni, sok beteg azonban mégsem így tesz.

Ezért a pulmonológiai intézet a korai felismerés és diagnosztizálás, valamint a következetes és hatékony terápia fontosságára hívja fel a figyelmet, tekintettel arra, hogy az asztmások esetében a betegség ugyan nem gyógyítható, de megfelelően beállított gyógyszeres kezeléssel és rendszeres orvosi kontrollal az érintettek tünetmentes, teljes életet élhetnek, beleértve a sportokat és az egyéb fizikai aktivitásokat is.
Még több infó az asztmáról a Korányi Intézet weboldalán »

Forrás: MTI, Korányi Intézet
Fotó: Pixabay (illusztráció)