2023. március 26 |Dusán, Emánuel, Larissza, Turul...
Főoldal > Cikkek > Gyermek fejlődése > 2014-es óvodai beiratkozás tudnivalók - állami- és magánovik, családi napközik körképe - Szülők Lapja
2014-es óvodai beiratkozás tudnivalók - állami- és magánovik, családi napközik körképe
A bölcsődei és óvodai nyílt napok és beiratkozások kezdete előtt felmérést végeztünk a beiratkozási és intézményválasztási lehetőségekről, melynek során a szülőket leginkább érdeklő kérdéseket jártuk körül. Utánanéztünk a beiratkozási kötelezettségeknek, illetve az aktuális jogszabályoknak. Összeállításunkból mindezek mellett az is kiderül, hogy megfelelő alternatívái lehetnek-e a családi napközik, magánóvodák, Waldorf és Montessori módszerekkel működő intézmények az állami bölcsődéknek és óvodáknak?
Szerző: Szülők Lapja
2014-04-04
Forrás: Szülők lapja
Eredetileg 2014. szeptember 1-től lépett volna hatályba az a rendelet, amely előírja a kötelező óvodába járást 3 éves kortól. Az Országgyűlés végül úgy döntött, hogy a törvény hatályba lépését egy évvel elhalasztja, és ezt az időszakot további óvodai férőhelyek nyitására fordítja.
Az idei beiratkozásnál tehát még nem kötelező 3 évesen óvodába íratni a gyermeket.
Mivel az érintett családok körében ebben a kérdésben továbbra is nagy a bizonytalanság, a Szülők Lapja szerkesztősége az Emberi Erőforrások Minisztérium Köznevelésért Felelős Államtitkársága segítségét kérte az ügy tisztázásában.
Mivel az érintett családok körében ebben a kérdésben továbbra is nagy a bizonytalanság, a Szülők Lapja szerkesztősége az Emberi Erőforrások Minisztérium Köznevelésért Felelős Államtitkársága segítségét kérte az ügy tisztázásában.
JOGI SZABÁLYOZÁS
2014-ben még nem kötelező az óvoda a 3 éveseknek
Óvodai kezdés
Az államtitkárság kérdésünkre elmondta, hogy valóban csak 2015. szeptember 1-jétől lesz kötelező 3 éves korban az óvoda. (A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (2)).
Óvodai kötelezettség
A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni – azaz a jogszabály egyelőre még változatlan.
(A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 24. § (3))
Betölthetik-e a kötelező óvoda szerepét a családi napközik és magánóvodák?
Mi a helyzet, azokkal a családokkal, akik úgy döntenének, hogy az iskola előtt nem állami oviba mennének, hanem családi napközibe? A hatályos jogszabályok szerint ezt a családok megtehetik, a szülő a gyermeke számára öt éves koráig létesíthet jogviszonyt családi napközivel. (Öt éves korban azonban napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni, lásd fenti jogszabály.)
A magánóvoda ezzel szemben már más kategóriába esik. Itt ugyanis a szülő dönthet úgy, hogy gyermekét működési engedéllyel rendelkező magánóvodába íratja egészen a tankötelezettsége megkezdéséig – tudtuk meg az államtitkárság illetékeseitől.
BÖLCSŐDEI, ÓVODAI, CSALÁDI NAPKÖZIS FÉRŐHELYEK SZÁMA
A bölcsődei és óvodai férőhelyeket folyamatosan bővítik, illetve egyre több családi napközi és magánintézmény is fogadja a gyermekeket. Az összes férőhelyre vonatkozó legfrissebb adatok a következők:
Bölcsődék száma
735 bölcsőde működik - 37 871 férőhellyel
A bölcsődék 91%-a önkormányzati, 6%-a nonprofit, és 3%-a egyéb fenntartó.
A bölcsődék 91%-a önkormányzati, 6%-a nonprofit, és 3%-a egyéb fenntartó.
(Forrás: Szociális regiszter 2014. januári adata)
Családi napközik száma
Közel 1200 családi napközi működik
(Forrás: csanakereso.hu).
Óvodák száma
A 2013/2014. tanévben (2013. október 1-jei állapot) az óvodák száma fenntartó csoportonként a következő:
• állami fenntartású óvodák száma: 2294 ( állami és önkormányzati)
• magánóvodák száma: 477 (egyházi, magán és egyéb nem állami)
• összes óvoda száma (minden fenntartó együtt): 2771
(Forrás: EMMI)
Köteles-e a szülő a területileg illetékes óvodába íratni a gyermekét?
A fenti számokból kiderül, hogy összességében van elegendő férőhely, annak csupán a területi elosztása nem kiegyenlített. Talán ezért is fordulhatott elő az utóbbi években az az egyre gyakoribb jelenség, amikor a családok ’átjelentkezéssel’ (értsd: lakcímváltoztatással) oldották meg a „területi hovatartozás” kérdését. Ennek kapcsán röppentek fel olyan hírek az elmúlt pár hónapban, hogy az önkormányzatok ezt megelégelve idéntől szigorítanak a jogszabályon: azaz beiratkozáskor az óvoda már nem csak azt ellenőrzi a lakcímkártyán, hogy a beiratkozó gyerek valóban körzetes-e, hanem azt is, hogy az új lakcímre pontosan mikor jelentkezett be az óvodaköteles gyermek – ezzel is szűrve azokat a tendenciózus visszaéléseket, amikor a család valójában nem a bejelentett lakcímen lakik, hanem azt csak a vonzó óvodai körzet miatt vette fel.
Mit tesz az óvoda, ha a gyermek nem a megadott lakcímen lakik? - jogszabályi háttér
A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, vagy ahol szülője dolgozik. Életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek az ingatlant otthonául használja, és a lakcím nyilvántartásában a gyermek lakó- vagy tartózkodási helyeként szerepel az óvodai beiratkozás megelőző három hónapnál régebb óta.
Mit tesz az óvoda, ha a gyermek nem a megadott lakcímen lakik? - jogszabályi háttér
A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, vagy ahol szülője dolgozik. Életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek az ingatlant otthonául használja, és a lakcím nyilvántartásában a gyermek lakó- vagy tartózkodási helyeként szerepel az óvodai beiratkozás megelőző három hónapnál régebb óta.
Ha az óvoda arra következtet, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a lakcímkártyán szereplő lakcímen, akkor az óvodavezető felszólíthatja a szülőt, hogy 15 napon belül a gyerek védőnőjétől hozzon igazolást. Ha ez elmarad, az óvodavezető családlátogatást szervezhet. Ilyen esetben az óvodavezető három időpontot is javasol, és ha a szülő nem tudja fogadni az óvodai látogatókat, akkor azt úgy kell vélelmezni, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható – foglalja össze a jogszabály.
(A köznevelési törvény 49. § (2) - (3b))
(A köznevelési törvény 49. § (2) - (3b))
De valóban csak ez a trükkös és mindenki számára kényelmetlen megoldás marad, ha a szülő kényszerből vagy bármilyen megfontolásból mégsem a körzetes oviba szeretné beíratni gyermekét? Minekutána ilyen magas a magánintézmények száma, egyértelmű, hogy van más megoldás is arra, hogy a gyereket megfelelően elhelyezzük. Erre az esetre kínálnak megoldást a családi napközik vagy a magánbölcsik és magánovik.
A családi napközi nem ugyanaz, mint a magánóvoda
A családi napközi (ismertebb nevén CsaNa) nem jelent egyet a magánbölcsődével, illetve magánóvodával – közöttük jelentős az eltérés, amely sok laikus számára elsőre fel sem tűnik. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. Egy családi napköziben nincsen pedagógiai program és nem kötelességük nyomon követni a kicsik fejlődését vagy tehetséggondozását, ugyanakkor a családi napközi feladatellátásának is van alapdokumentuma, melyet a jogszabály szakmai programnak nevesít, és ez határozza meg a szolgáltatás szakmai tartalmát, amely alapján végzi a szolgáltatató tevékenységét. A családi napköziben sok mozgással, játékkal, gondos figyelemmel, családias hangulattal, kis létszámú csoportban várják a gyermekeket.
A családi napközi (ismertebb nevén CsaNa) nem jelent egyet a magánbölcsődével, illetve magánóvodával – közöttük jelentős az eltérés, amely sok laikus számára elsőre fel sem tűnik. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. Egy családi napköziben nincsen pedagógiai program és nem kötelességük nyomon követni a kicsik fejlődését vagy tehetséggondozását, ugyanakkor a családi napközi feladatellátásának is van alapdokumentuma, melyet a jogszabály szakmai programnak nevesít, és ez határozza meg a szolgáltatás szakmai tartalmát, amely alapján végzi a szolgáltatató tevékenységét. A családi napköziben sok mozgással, játékkal, gondos figyelemmel, családias hangulattal, kis létszámú csoportban várják a gyermekeket.
A családi napközi az első pár évben ideális megoldás
Kiknek való a családi napközi?
A családi napköziben (nem nevelési-oktatási céllal) ellátható a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő gyermek, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermek az iskola nyitvatartási idején kívül, valamint a magántanuló is. A családi napközi rugalmassága nagyban hozzájárul ahhoz, hogy segítse a családok és a munkahelyek igényeinek összehangolását. A kis létszámú gyermekcsoport kiemelten jó lehetőséget teremt az egyes gyermekek fejlettségét, egyéni szükségleteit figyelembe vevő felügyeletre, gondozásra. A családi napközi alapfeladata mellett plusz szolgáltatásként időszakos gyermekfelügyeletet is biztosíthat
A családi napköziben (nem nevelési-oktatási céllal) ellátható a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő gyermek, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermek az iskola nyitvatartási idején kívül, valamint a magántanuló is. A családi napközi rugalmassága nagyban hozzájárul ahhoz, hogy segítse a családok és a munkahelyek igényeinek összehangolását. A kis létszámú gyermekcsoport kiemelten jó lehetőséget teremt az egyes gyermekek fejlettségét, egyéni szükségleteit figyelembe vevő felügyeletre, gondozásra. A családi napközi alapfeladata mellett plusz szolgáltatásként időszakos gyermekfelügyeletet is biztosíthat
Olyan anyukák számára jelent ideális megoldást, akik még nem tértek vissza a munkába, de már igényük lenne arra, hogy a kisgyermeküket pár órára más felügyeletére bízzák – a családi napközik a legrugalmasabb hozzáállással fogadják a családok ilyen irányú igényeit. Egy másik nagy előnyük, hogy a kisgyermekek szigorúbb kötöttségek nélkül kezdhetik el a társas élettel való ismerkedést. Azoknak a családoknak jöhet igazán jól az időszakos gyermekfelügyelet, ahol nincsen testvér, akitől a viselkedési normákat el lehetne tanulni. Az édesanyák legnagyobb örömére, a családi napközik akár 1-2 órára is befogadják a gyerekeket, később pedig több órára, végül egész napra is kitolható az édesanya nélkül eltöltött idő.
A családi napközi jogilag szociális intézmény
A családi napközi jogilag szociális intézmény
Jó tudni, hogy a családi napközi nem köznevelési intézmény, hanem szociális szolgáltatás, ami a gyermekjóléti alapellátás részeként, egy olyan szolgáltató tevékenység, amely családias környezetben, kis létszámmal biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását. A családi napközire vonatkozó előírásokat A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a részletes szakmai szabályokat a 15/1998 (IV. 30.) NM rendelet tartalmazza.
A családi napköziben az ellátást nyújtó személy akár a saját otthonában, vagy erre a célra kialakított családias környezetben fogadja a 20 hetes–14 éves gyermekeket. A más kisgyermek ellátási formákhoz képest a családi napközi lényegesen szélesebb korcsoportot tud ellátni. A családi napköziben ellátható gyermekek létszáma legfeljebb 5 fő, vagy amennyiben a szolgáltatást nyújtó személynek segítője van, abban az esetben legfeljebb 7 fő. A családi napközi fogyatékos gyermekek ellátását is vállalhatja. A szolgáltatást nyújtó személynek elegendő a családi napközit működtetők felkészítő 40 órás tanfolyamát elvégezni, egyéb képesítés, szakképzettség megléte azonban nem feltétele a szolgáltatás nyújtásának.
A családi napköziben az ellátást nyújtó személy akár a saját otthonában, vagy erre a célra kialakított családias környezetben fogadja a 20 hetes–14 éves gyermekeket. A más kisgyermek ellátási formákhoz képest a családi napközi lényegesen szélesebb korcsoportot tud ellátni. A családi napköziben ellátható gyermekek létszáma legfeljebb 5 fő, vagy amennyiben a szolgáltatást nyújtó személynek segítője van, abban az esetben legfeljebb 7 fő. A családi napközi fogyatékos gyermekek ellátását is vállalhatja. A szolgáltatást nyújtó személynek elegendő a családi napközit működtetők felkészítő 40 órás tanfolyamát elvégezni, egyéb képesítés, szakképzettség megléte azonban nem feltétele a szolgáltatás nyújtásának.
Milyen idős kortól ajánlott a gyerekeknek a családi napközi?
Arra kérdésre, hogy milyen kortól ajánlott a kisgyermek közösségbe kerülése, a felmérésben részt vevő családi napközik többsége egybehangzó választ adott: a nagy részük már 1-1,5 éves kortól ajánlja a közösséghez való szoktatást. Nem véletlenül, hiszen ezek a helyek leginkább a baba születését követő első pár évben jelentenek megoldást. A többség véleményétől eltérően néhány válaszadó még ennél is korábbi időszakot ajánl a közösséghez való alkalmazkodás megkezdésére. Szerintük a beszoktatás már a baba pár hónapos korától nyugodtan elkezdhető: ugyanis minél előbb szakad el a kicsi az anyukájától, annál könnyebben fog tudni majd adaptálódni később az új helyzetekhez – magyarázzák a korai beszoktatást preferáló válaszadók.
Mennyibe kerül a családi napközi?
Mennyibe kerül a családi napközi?
A családi napközik sok minden más mellett az árakat is rugalmasan kezelik. Az árak attól függően alakulnak, hogy mennyi időt tölt el itt a gyermek. Más díjat fizet az, aki időszakos gyermekfelügyeletre havonta csak egy-egy alkalommal adja be gyermekét (és mondjuk akkor is csak pár órára), és természetesen más tarifát az, aki rendszeresen egész hónapon át heti öt alkalommal teljes napra étkezésekkel együtt veszi igénybe a családi napközi szolgáltatást. A havi ellátás díja ez utóbbi esetben 40 000-70 000 Ft/hó + étkezés (kb.800 Ft/nap) között mozog. Az időszakos gyermekfelügyelet ára pedig nagyjából 1 000 Ft/óra körüli.
MAGÁNBÖLCSŐDÉK ÉS MAGÁNÓVODÁK
A magánóvoda – a családi napközivel ellentétben – már nem szociális, hanem köznevelési intézmény. A 3-7 éves gyerekek számára létrehozott óvodák nem csupán a napközbeni ellátást biztosítják, hanem nyomon követik a gyerekek fejlődést, szükség szerint felzárkóztatással és tehetséggondozással is foglalkoznak. Az óvodák mindegyike rendelkezik pedagógiai programmal, csoportnaplót és egyéni fejlődési naplót vezet, a szabad játékon és mozgáson túl irányított és tervezett tevékenységeket szervez. (Nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény (Nkt.),; 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről…,; 363/2012. (XII.17.) Korm.rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról – országos tartalmi szabályozó.; Korm.rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról – országos tartalmi szabályzó.; 22/2013. (III.22.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról.)
Magánóvodában kisebb a csoportlétszám, mint az állami helyeken
Mi az előnyük a magánbölcsődéknek és magánóvodáknak?
A magánintézményeket leginkább az ’odafigyelés-gyengédség-családias környezet’ hívószavak jellemzik. A szülők ráadásul jobbnál-jobb foglalkozások közül válogathatnak, a szolgáltatások köre sokkal szélesebb és sokrétűbb, mint az állami helyeken. A magánintézmények napirendjét és a nyitva tartását a család valós igényeihez igazítják; az ő kéréseikre és ésszerű javaslataikra gyorsabban tudnak reagálni, mert a magánszférában nincs önkormányzati fenntartó – tudható meg a válaszokból.
Beszoktatás a magánbölcsődéknél és óvodáknál
A magánbölcsődék és magánóvodák szakemberei leghamarabb 2-2,5 éves kortól ajánlják a közösséget (szemben a családi napközit üzemeltető válaszadó vezetőkkel, akik a kezdést 1 évvel korábbra teszik) – sietnek azonban megjegyezni, hogy a bölcsődei-óvodai indulást (sok minden más szempont mellett) nagyban befolyásolja a gyermek személyisége, a család általános körülménye, a kisgyermek testi, szellemei és szociális érettsége.
A beszoktatást a gyerekek igényeihez próbálják igazítani, és rugalmasan kezelik az eltérő szülői kéréseket.
Egészségtudatosság a magánbölcsődékben/magánóvodákban
A magánbölcsődék és magánóvodák az egészségtudatosságot, illetve és az egészségre való nevelést az étkezésnél kezdik, és rögtön a mozgásfejlesztéssel folytatják. A felmérés egyik érdekes megállapítása volt, hogy az intézmények üzemeltetői gyerekekhez gyakrabban (akár hetente) hívnak orvost.
Összefoglalva a magánintézmények az alábbi szolgáltatásokat nyújtják az egészség jegyében:
- ízfokozó-, színezékanyag-, szójamentes ételeket, friss és idény zöldségeket, jó minőségű alapanyagokból készült és tápanyag dús élelmiszereket és sok gyümölcsöt kínálnak,
- gyakran reform-, illetve biokonyháról rendelnek, vagy időnként zöld napokat tartanak.
- a kínálat változatos, az adagok bőségesek, egyes helyeken a gyerekeknek még választási lehetőségük is van.
- a magánintézmények többségének nem jelent gondot az ételallergiás gyerek ellátása, a legtöbbjüknek ebben több éves tapasztalata van.
- külön úszás, TSMT torna, tenisz, foci, judo, sakk, néptánc és balett oktatást szerveznek, télen szánkózni, korcsolyázni és síelni viszik a kicsiket.
A magánintézmények az ételeket gyakran bio- vagy reformkonyháról rendelik
Mennyibe kerül a magánbölcsőde/magánóvoda?
Az állami és a magánintézmények közötti eltérés leginkább a fejlesztőfoglalkozások választékában keresendő. Sokszor nincsenek könnyű helyzetben a bölcsőde, illetve óvodaválasztás előtt álló szülők, mert nem mindig egyértelmű, hogy a gyerekük személyiségéhez és adottságaihoz melyik magánbölcsőde vagy –óvoda illik – fejti ki a véleményét a bőség zavaráról az egyik fővárosi angol nyelvű óvoda vezetője.
Egy másik intézményvezető ugyanakkor jól rávilágít a lényegre: a magánintézmény fenntartása igazából üzlet, és „akkor megy jól az óvodának, ha mindent nyújt, amire csak igény mutatkozik”. Így a mozgásfejlesztő órákon túl a magánbölcsődék és –óvodák számos művészeti és idegen nyelvi foglalkozást és programot kínálnak, melyek egy része már eleve a gondozási díj részét képezik.
A havi ellátás díja (a válaszadó intézmények alapján) 60 000 – 150 000 Forint/ hó összegig terjedhet, lokációtól, az ellátás színvonalától és az igénybe vehető kedvezményektől függően.
Montessori és Waldorf óvodák – mi a titkuk?
Montessori és Waldorf - mind kettő olyan jól csengő és közismert fogalmak, amire a kisgyerekes szülők azonnal felkapják a fejüket. Ezekkel a módszerekkel működő ovik még a magánóvodák színes világán belül is külön kategóriát képeznek. A Szülők Lapja országos felméréséhez speciális (idegen nyelvi, egyházi, alapítványi, sporttagozatos, stb.) intézmények mellett Montessori és Waldorf módszerekkel működő ovik is örömmel csatlakoztak.
A sok említett eltérés közül kiemelendő: ezeken a helyeken reggel többféle müzliből és meleg italból választhatnak a gyerek, és a naponta kétszer megtartott testnevelés órával minden bizonnyal többet mozognak, mint máshol. A Montessori foglalkozások egyéni fejlesztésen keresztül történnek, minden gyermekről fejlődési napló készül, mely nyomon követi a Montessori eszközök használatának sikerességét öt területen: gyakorlati életben, érzékelésben, matematikában, nyelvben és kozmikus nevelésben (ennek része a botanika, biológia, földrajzi ismeretek, kultúrákkal való ismerkedés).
A Waldorf óvodák általában azért félnaposak, mert ezeken a helyeken úgy gondolják, hogy fél nap családtól távol töltött idő bőven elegendő egy óvodás korú gyermek számára. A Waldorf óvodák még a beszoktatást is másképpen közelítik meg, az egyik intézményük például a szülőkkel közösen szervezett szilvalekvárfőzéssel indítja az óvodai évadot. Kimondottan külön fejlesztőóra ezeken a helyeken nincs, mert az itt dolgozó pedagógusok úgy gondolják, hogy minden gyermek a maga egyéni tempójában fejlődik, és a napközben tartott változatos foglalkozások a fejlesztés elvárásának amúgy is eleget tesznek. A Waldorf óvodák az alkotó és formáló képességek (rajzolás, festés, gyurmázás) előhívására különösen nagy hangsúlyt fektetnek, és heti ritmusban váltakozó művészeti órákat tartanak. De ilyen szembeötlő különbözőség az is, hogy a mindennapos háztartási tennivalókkal jóval többet foglalkoznak, mint bárhol másutt– derül ki a felmérésből.
A szülők a rengeteg foglalkozás miatt választják a magánovikat
A szülők a rengeteg foglalkozás miatt választják a magánovikat
Egy korábbi magánóvodákat érintő kutatás (Fehérvári 2009, FKI 2005, Török 2004) szerint a szülők a következő szempontok/módszerek szerint tájékozódnak óvodaválasztás előtt:
- több óvoda személyes meglátogatása/ nyílt napok
- tájékoztatók olvasása az óvodákról
- ismerős/barát ajánlása
- hova jár a testvér
- melyik óvoda esik legközelebb a lakóhelyhez
- óvodai dolgozók ajánlása
- család ajánlása
- hova járnak a gyermek barátai és játszótársai
- védőnő, gyermekorvos ajánlása
A magánóvodákban több gondozó jut egy gyerekre
Miben nyújtanak többet a magánintézmények az államihoz képest?
A Szülők Lapja konklúziója a megkeresett intézmények válaszai alapján az, hogy a magánbölcsik, magánovik és családi napközik az alábbiakban nyújtanak többet az állami intézményekkel szemben:
- rugalmas, a szülői szempontokat hangsúlyosan figyelembe vevő szemlélet
- jó felszereltség, családias és modern környezet
- kedvező nyitvatartási idő, képes igazodni a szülők beosztásához
- sok intézmény 3 éves kor előtt is fogad gyerekeket
- évközben is lehet csatlakozni
- rugalmas és hosszabb beszoktatás
- tartalmas és egészséges étkezés
- egyéni bánásmód, nagyobb figyelem (több nevelő jut 1 gyermekre)
- gazdag program és fejlesztési lehetőségek
- a foglalkozásokat a szülők igényeihez igazítják
- rövid időre, ad hoc jelleggel is megoldást nyújt az időszakos gyermekfelügyelet (CsaNa)
Nem könnyű tehát azoknak a szülőknek a dolga, akik most állnak intézményválasztás előtt, mert a széles választék sokszor megnehezíti az összehasonlíthatóságot. Nekik mindenképpen érdemes nagyon alaposan körülnézniük, mert a színvonal igen eltérő lehet.
Nem árt, ha a döntésnél a legfontosabb kérdést teszik fel maguknak: mire is van valójában szüksége gyermeknek.
Fotó: freedigitalphotos.net
Fotó: freedigitalphotos.net
Címkék: magánbölcsőde, magánóvoda, családi napközi, ovi, bölcsi, csana, gyerek, beszoktatás, magánóvoda ár, magánbölcsőde ár, családi napközi ár, montessori, waldorf,
[x] hirdetés
[x] hirdetés
VERSEK, MONDÓKÁK BABÁKNAK ÉS KISGYERMEKEKNEK
Tündéri versek és mondókák a baba öltöztetéséhez, fürdetéséhez, játékhoz, altatáshoz
Kattints ide >>
[x] hirdetés
OLVASD EL EZT IS!
Bölcsődei ellátás: Minden helyre hat gyerek vár
A pályakezdő középréteg nem tudja megfizetni a gondozási díjat. Magyarország rendkívül sokat költ családtámogatásra, ám ennek alig harmada jut a gyermekgondozási intézményekre, mint például a bölcsődékre. Miközben ezer kisgyerekre 135 önkormányzati hely jut, a fizetős "családi napközik" száma öt év alatt megtízszereződött.
Családi napköziben is teljesíthető lesz az óvodáztatási kötelezettség
Kedden döntés született a családi napközik ügyéről, ugyanis eddig kérdéses volt, hogy a 2014-ben életbe lépő törvény szerint a családi napközikben is megkezdhető-e az óvodáztatás 3 éves kortól.
Amit az óvodai beiratkozásról tudni kell
2012/2013. tanévre az óvodai beíratás időpontja Budapesten: 2012. május 7-11
(vidéken az óvodák teszik közzé, illetve a város, település honlapján érdemes tájékozódni)
Az óvodai beszoktatás
Már mindenhol arról lehet hallani, hogy hamarosan kezdődik az óvoda és az iskola. Már többségében tudják a szülők, mit kell majd megvenni, bevinni, beszerezni, mikor lesz az ebédbefizetés stb. De hogyan készülgetnek azok az alig három, vagy éppen három, vagy már akár négy éves apró gyermekek és szüleik, akik most kezdik először a közösséget, most ülnek fel először az oktatási rendszer bűvös szekerére?
Felkészülés a bölcsődére
Nagy döntés a család életében, ha bölcsődébe adják a picit. Nemcsak lelkileg nehéz az elválás, de a nappali szoptatásokat is el kell hagyni és a babának is egy teljesen új rendszert kell megszoknia. Erre alaposan fel kell készíteni őt.
A bölcsődei ellátásról
A bölcsőde olyan szolgáltató intézmény, amely alaptevékenysége keretében napközbeni ellátást nyújt a gyermekek számára. A legfontosabb feladata, hogy az életkori sajátosságokat figyelembe véve gondoskodjon a három éven aluli gyermekek gondozásáról és neveléséről, valamint elősegítse testi-szellemi fejlődésüket. A bölcsőde vállalhatja a 6 éven aluli fogyatékos gyermekek korai fejlesztését, gondozását, fejlesztő felkészítését is.
Recept ajánlatunk
Túrógombóc
Egytálételek >>12 hónapos kortól. >>
Hozzávalók: 150 g tehéntúró 30 g búzadara 1 db tojás 20 g zsemlemorzsa 10 g margarin 30 ml tejföl 15 g porcukor citromhéj só
Recept:
A túrót összedolgozzuk a búzadarával, a tojássárgájával, a margarin felével, kevés sóval és az alaposan megmosott citrom reszelt héjával. Hozzákeverjük a kemény habbá vert fehérjét, és fél órát hűtőszekrényben &aac(...) tovább a teljes recepthez...
