Viselkedési zavar, hiperaktivitás, autizmus - Diétával kezelhető?

	Erdei Gergő dietetikus
kérdezd szakértőnket a témában >>

Kutatási eredmények alapján növekszik az autizmussal és autisztikus spektrumzavarral (ASD) küzdők száma. Az érintett családok nagy száma keres alternatív vagy kiegészítő kezelési módokat. A legismertebb beavatkozások az eliminációs étrend, mint például a GFCF (glutén és laktóz mentes terápia). 

Autizmus spektrum: enyhe figyelemzavartól a súlyos fogyatékosságig
Az autizmus kommunikációs és szociális készségek minőségi fejlődési zavara, amely egész életen át tartó állapotot eredményezhet. A kórkép megjelenési formái egészen változatosak lehetnek, a nagyon súlyos járulékos fogyatékossággal járó állapottól az enyhe figyelemzavarig, így a betegek eltérő mértékű támogatásra szorulnak. Genetikailag meghatározott betegség révén, családi halmozódás figyelhető meg. A lakosság 0,6-0,8%-át érinti. Az utóbbi években jelentős eredményeket értek el az autizmus kutatásában, azonban az eredmények még mindig nem kielégítőek. 

A gyermekkori viselkedési zavarokat évtizedek óta kezelik diétával
A megkérdőjelezhető hatékonyság ellenére egyre nagyobb számban veszik igénybe a kiegészítő vagy alternatív terápiákat.
Nem új keletű, hogy a viselkedési zavarokat diétával kezeljék. 1920-ban már készítettek vizsgálatokat, ahol a gyerekek viselkedésének változását vizsgálták egyes korlátozó diéták hatására. A 70-es években egy átfogó vizsgálat készült, amelyben szalicilát és adalékanyag mentes diétát alkalmaztak viselkedészavarral küzdő gyerekek körében. A javulás a tanulmány szerint 50%-os volt. Egy későbbi vizsgálat cáfolta az eredmények sikerességét, az azonban bebizonyosodott, hogy a résztvevők egy része érzékeny volt az adalékanyagokra.

Összefüggés a túlzott cukorfogyasztás és a hiperaktivitás között?
Egy ’80-as évek eleji tanulmány a túlzott cukorfogyasztás valamint a hiperaktivitás, agresszív viselkedés között talált összefüggéseket. Később ajánlották a szalicilát, adalékanyag, tartósítószer mentes étkezést kombinálva a búza, kukorica, élesztő, tojás, citrusfélék, szója, csokoládé, dió nélküli étrenddel. Mások a zsírsavak megfelelő arányú fogyasztását javasolták. 

Táplálkozástudományi szempontból vizsgálva az egyes korlátozó diéták kérdéskörtét kijelenthetjük, hogy ezek az étrendek nagyban eltérnek az egészséges táplálkozástól.

LEGGYAKORIBB ÉTRENDI KORLÁTOZÁSOK

Adalékanyag-mentes diéta
1975-ből származik az alap, amely különösképpen mesterséges színezék, szalicilátok korlátozására támaszkodik. Ezt később kutatók ellenezték, hiszen a tanulmány mögött nem állt semmilyen klinikai bizonyíték. A ’80-as években nem találtak bizonyítékot a módszer hatékonyságára, sem a szalicilátok sem a színezékek vonatkozásában.  

Később adalékanyag- és tartósítószer-mentes diéta hatékonyságát vizsgálták arra érzékeny gyerekeknél. Az eredmény pozitív volt, de az érzékenység nem hozható összefüggésbe az ADHD-val. Az azonban kiderült az eredményekből: ha növelték a mesterséges adalékanyagok mennyiségét (leginkább a tartrazin és a kalcium-proprionát) tovább romlott a gyermekek viselkedése.

Későbbi kontrollált körülmények között végrehajtott kísérletek bebizonyították, hogy a mesterséges színezékek használata negatívan befolyásolja a gyermekek viselkedését. 

Cukormentes diéta
Az ötlet az 1920-as évekből származik, ahol azt feltételezték, hogy a magas cukortartalmú (szacharóz) tartalmú élelmiszerek viselkedési zavarokat (feszültséget, fáradtságot) válthat ki a gyerekeknél. A ’70-es években bebizonyosodott, hogy a probléma oka a hypoglikaemia. Számos szülő joggal élhet a feltételezéssel, hogy a probléma kiváltásának hátterében a magas cukortartalmú élelmiszerek állnak, azonban a kutatási eredmények ezt nem támasztják alá.

Ételallergia és -intolerancia
A feltételezés alapja, hogy a tűnteteket kiválthatják egyes élelmiszerek elfogyasztása, amelyek az arra érzékeny személynél viselkedésbeli változást okozhatnak. Vizsgálati eredmények szerint, amelyeket kiterjesztettek a leggyakoribb allergénekre (tej, glutén, tojás) és kombinálták korábbi vizsgálati eredményekkel (élelmiszer-adalékanyag és mesterséges színezék, cukormentes étrend) pozitív eredményt hoztak.

A 2-3 hetes kísérletes diéta javulást eredményezett a gyermekek körében. Az egyes élelmiszer allergia, intolerancia diagnosztizálása után találtak pozitív eredményeket, ha a tüneteket kiváltó élelmiszert, nyersanyagot elhagyták a gyermek étrendjéből. Az eredményt szülői tapasztalatok alapján vizsgálták, ahol az elfogultság megzavarhatta az eredmény objektív értelmezését. 

Zsírsav kiegészítés
Egyes, úgy nevezett esszenciális zsírsavak, mint az arachidonsav (AA), eikozapentaénsav (EPA), dokozahexaénsav (DHA) kiterjedt vizsgálati eredmények alapján pozitív eredményeket találtak a kutatók. Ezek a zsírsavak fontos szerepet töltenek be a neuronok funkcionalitásában és strukturális felépítésében.
Vizsgálat eredmények azonban nem tudták bizonyítani a zsírsav-kiegészítést hatékonyságát az ADHD-ben szenvedő gyermekek esetében. 

Gluténmentes, kazeinmentes diéta
Az eredmények alapján elmondható, hogy a vizsgálatban résztvevő gyermekek 81%-a pozitív eredményt mutatott a diéta bevezetését követő 3 hónapon belül.

A vizsgálatban résztvevő gyermekek laboratóriumi mintájából a kutatók több aminosav hiányát mutatták ki, amelyek további problémák kialakulására adhatnak lehetőséget. 

Diétát kizárólag szakember segítségével kezdjünk el!
Fontos megemlíteni, hogy a tudomány jelenlegi álláspontja alapján nincs egyértelmű gyógymód az autizmus és az ADHD kezelésére. Az alternatív gyógymódok - amelyek magukban foglalják az étrendi változtatásokat - alkalmazásához elengedhetetlen a bizonyítékon alapuló kutatási eredmények ismerete.

A szülők gyakran tehetetlennek érzik magukat, és szeretnének valahogyan segíteni a gyermekükön. A diéták alkalmazása nagy terhet ró a családra, és hatalmas elkötelezettséget igényel. A szülőknek tisztában kell lenniük a diéta kivitelezési nehézségeivel és a lehetséges táplálkozási hiányokkal. Egy ilyen diéta alkalmazása előtt érdemes konzultálni egy dietetikussal.

Szerző: Erdei Gergő dietetkus
Források: Cormier, E., & Elder, J. H. (2007). Diet and child behavior problems: fact or fiction?. Pediatric Nursing, 33(2), 138.
Fotó: Freepik/master1305