Milyen az ideális étrend óvodás és kisiskolás korban?

Szülők lapja

Gyerek fejlődése

Szülők lapja


Milyen az ideális reggeli óvodás korban? Mi a baj a felvágottakkal? Mennyi gyümölcsöt kellene enniük a gyerekeknek egy nap során? Mennyi tejet és tejterméket fogyasszanak a gyerekek a megfelelő kalciumbevitelhez? A gyermekek otthoni étkeztetésének 4 aranyszabálya! Tudtad-e, hogy:

•    Minden 4. óvodás- és kisiskolás gyermek ma Magyarországon túlsúlyos
Az elhízás önmagában olyan krónikus betegségek kockázati tényezője, mint a szív- és érrendszeri, a daganatos betegségek vagy a cukorbetegség.
•    Minden 3. iskolás gyermek reggeli nélkül ül be az iskolapadba
Ennek következménye, hogy felborul a helyes táplálkozási ritmus, ami egyéb helytelen táplálkozási szokásokkal együtt növeli a túlsúly kialakulásának kockázatát.
•    Gyermekkorban dől el, hogy csontjaink erősek lesznek-e
Jelentős mértékben a gyermek- és a serdülőkor táplálkozáson múlik csontjaink szerkeszetének minősége és szerkezete. És azt az elegendő mennyiségű kalciumbevitel határozza meg. A kalcium fő élelmi forrásai a tej, a tejes italok és egyéb tejtermékek, melyek fogyasztása elégtelen a gyermekek körében.
•    Rossz táplálkozási szokásaink gyermekkorban rögzülnek
A gyermekek valamint a felnőttek körében végzett, táplálkozási szokásokra vonatkozó vizsgálatok eredményei szoros összefüggést mutatnak egymással, ami azt bizonyítja, hogy a korai életévek meghatározóak a felnőttkorban követett táplálkozási szokások kialakításában.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által jegyzett szeptemberi Táplálkozási Akadémia>> ezeket a témaköröket vizsgálta.

Az elhízott gyerekekből lesznek később a szív- és cukorbetegek
Az elmúlt években végzett, tápláltsági állapotra és táplálkozási szokásokra vonatkozó felmérések egyértelműen rámutattak arra, hogy már a gyermekeknél megfigyelhetőek azok a helytelen életmódbeli szokások, amelyek kihatnak a felnőttkorra, és olyan krónikus betegségek kialakulásához vezetnek, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség vagy számos daganatos betegség. Ezek közül a kockázati tényezők közül a túlsúly és az elhízás problémája már gyermekkorban jelentkezik, évről évre növekvő tendenciát mutatva. Minden negyedik gyermek túlsúlyosnak vagy elhízottnak bizonyul, ami nem csak az említett betegségek kialakulása szempontjából veszélyes, de a társadalmi beilleszkedést is megnehezítheti ebben az érzékeny életkorban.

A gyermekek mindennapi étkezésének aranyszabályai
A tanév során különös figyelmet kell fordítanunk az óvodások és kisiskolások táplálkozására, hisz nagyobb fizikai és szellemi igénybevétel vár rájuk, és a hűvösebb idő beköszöntével érkező megbetegedéseket csak erős immunrendszerrel lehet kivédeni. Ebben az életkorban a gyermekek idejük nagy részét intézményben töltik, ám az otthon látott példa ugyanekkora, ha nem nagyobb jelentőséggel bír. Mit fontos észben tartani az óvodások és kisiskolások mindennapi táplálkozása kapcsán?
 
1. A gyerekek reggelivel indítsák a napot
Az elmúlt évek kutatásai egybehangzóan arra világítottak rá, hogy a gyermekek egyharmada nem reggelizik. Az idén végzett, 4-10 éves, budapesti és kecskeméti óvodásokra és kisiskolásokra vonatkozó reprezentatív kutatás eredménye is ezt bizonyította: a felmért iskolások 31%-a reggeli nélkül indul el otthonról, így az akár 10-12 órás nem evést követően üres gyomorral ülnek az iskolapadba, ami a figyelem és a koncentrációs képesség zavarához, fizikai teljesítményromláshoz, illetve a vércukorszint esésének következményeképpen akár balesetekhez is vezethet.

Az óvodások az intézményben kapnak reggelit, így esetükben legtöbb esetben pótolható az otthon elmaradt reggeli, ám fontos, hogy legalább a hétvége alkalmával tanítsuk őket az otthoni reggelizés fontosságára. A reggeli kihagyásának két fő oka az időhiány, illetve hogy a gyermek nem éhes. Fontos, hogy a szülők rászoktassák gyermekeiket a korai lefekvésre, így reggel könnyebben fel tudják őket kelteni; negyed óra pedig elegendő ahhoz, hogy egy gyorsan elkészíthető, de mégis tápláló reggeli kerüljön az asztalra, majd a csemete gyomrába.

Ilyen az ideális reggeli
Egy ideális reggeli részeként a gyermek fogyasszon teljes kiőrlésű gabonafélét, teljes értékű fehérjeforrást, mint sovány tejet, tejterméket vagy húsfélét, és feltétlenül friss zöldséget vagy gyümölcsöt. A folyadékfogyasztásról sem szabad elfeledkezni, ami a változatosság elvét szem előtt tartva lehet egy pohár víz, ásványvíz, magas gyümölcshányadú gyümölcslé (amelyet célszerű otthon, frissen elkészíteni), tej vagy tejes ital, mint például kakaó. Elmondható, hogy a gyermekek tej- és tejtermék fogyasztása elmarad az ajánlott félliternyi mennyiségtől, ami legtöbb esetben a kalcium elégtelen bevitelében is megnyilvánul, így fontos, hogy már az első étkezés folyamán, de nap hátralévő részében is jelen legyen étrendjükben ez az élelmiszercsoport.
 
2. A napi ötszöri étkezés fontos a megfelelő ütemű fejlődéshez
A rendszeres, napi ötszöri étkezés gyermekkorban kiemelt jelentőségű, hisz ekkor alakul ki a későbbi évekre is átvitt étkezési ritmus, illetve a megfelelő ütemű fejlődéshez is elengedhetetlen, hogy a három főétkezés mellett, az állandó mozgásban lévő fejlődő csemete kisétkezéssel is megkapja a szükséges energiát és tápanyagokat. Tízóraira és uzsonnára egy gyümölcs, egy pohár joghurt, pár szem élelmi rostban gazdag keksz vagy gabonapehely szelet is megfelelő választás lehet. Amennyiben a gyermek intézményen kívül van, például kirándulás vagy hétvége alkalmával, fontos, hogy a szülő előre csomagoljon neki tápláló harapnivalót és emlékeztesse annak elfogyasztására, hisz a gyermekek hajlamosak elfeledkezni az étkezésről játék közben.

Mennyi az ajánlott napi gyümölcsadag?
Egyetlen élelmiszer sem tartalmazza a, szervezetünk számára szükséges összes tápanyagot, így a változatosságra is mindig törekedni kell. A gyermekek zöldség – és gyümölcsfogyasztása nem éri el a napi ajánlott 400-500 gramm mennyiséget, ami többek között az élelmi rost elégtelen  bevitelében nyilvánul meg, így fontos, hogy minél több féle színű és fajtájú zöldséggel és gyümölccsel ismertessük meg őket. Lehet, hogy nyersen nem szívesen eszi meg az adott zöldséget, de érdemes megpróbálni leves, főzelék vagy zöldségkrém formájában is, így szoktatva hozzá őket a színes és változatos étrendhez.

Folyadékpótlás gyerekkorban
A folyadékfogyasztás kapcsán is érdemes kiemelni a rendszeresség és változatosság fontosságát, hiszen a gyermekek gyakran megfeledkeznek az ivásról és a dehidratáció első tünetére, a szomjúságra sem reagálnak. Ügyeljünk arra, hogy mindig legyen lehetőség ivóvíz vagy ásványvíz fogyasztására, esetleg gyümölcslével keverve, de a tej, tejes italok, illetve a nagy víztartalmú levesek, zöldségek és gyümölcsök is hozzájárulnak napi folyadékbevitelükhöz.

3. Kerüljük a túl zsíros és túl sós ételeket
A felnőttekhez hasonlóan már a gyermekek táplálkozásában megjelenik a túlzott zsírbevitel, azon belül az ómega 3:6 zsírsavak kedvezőtlen aránya, valamint az ajánlott sómennyiség közel négyszeres bevitelének problémája. Ezek egyik fő élelmiszerforrása a felvágott, így érdemes kisebb zsír- és nagyobb színhústartalommal rendelkező húsféléket kínálni a szendvicshez, és többször helyettesíteni például otthon készített zöldségkrémmel vagy fűszeres túrókrémmel.

Jelentős a kenyér (és a sós pékáruk) sótartalma, amelynek mérséklése megindult és ez a következő években folytatódik. Tejtermékeknél is javasolt az alacsonyabb zsírtartalmú fajtákat vásárolni, amihez könnyen hozzá lehet szoktatni a gyermeket. Ételkészítés alkalmával ajánlott zsírszegény ételkészítési technikákat alkalmazni, mint alufóliában, tapadásmentes serpenyőben vagy sütőzsákban sütés és mindig törekedni kell az utánsózás mellőzésére, hogy a gyermeket fokozatosan hozzá lehessen szoktatni a nyersanyagok eredeti ízének szeretetéhez.

Az ideális zsírsavösszetétel elérése érdekében, a különböző növényi olajok használata mellett, érdemes gyakrabban beilleszteni az étrendjükbe a halból készült ételeket, valamint salátához, kisétkezésre olajos magvakat kínálni.

4. Főzzünk és étkezzünk közösen a gyerekekkel
Kutatások kimutatták, hogy a gyermekek nagyobb eséllyel eszik meg a finom és tápláló ételeket, ha részt vesznek az elkészítésében. Engedjük, hogy az előkészületektől kezdve, a színes tálalásig minden folyamatban részt vegyen a gyermek, így az élelmiszerekről szerzett ismerete is bővül. Továbbá pozitív összefüggést mutattak a közös, családi étkezések és a gyermekek jólléte között is, hisz egy közös ebéd vagy vacsora alkalmával arra is lehetőség nyílik, hogy a táplálkozás fontosságán kívül, az aznap történteket is megbeszélje a család.
 
Felhasznált irodalom:
1. Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége: Táplálkozási Akadémia Hírlevél. VI. évfolyam 7. szám, 2013. augusztus.
2. Kiss-Tóth B.: Négy-tíz éves gyermekek táplálkozásának és fizikai aktivitásának felmérése – reggelizési szokásokra vonatkozó eredmények összefoglalója. Új DIÉTA, 4, 23, 2014.
3. Péter, Sz., Regöly-Mérei, A. et al.: Lifestyle of school children: representative survey in metropolitan elementary schools – Part One. Ann. Nutr. Metab., 51, 448–453, 2007.
4. Biró, L., Regöly-Mérei, A. et al.: Dietary habits of school children. Representative survey in metropolitan elementary schools – Part Two. Ann. Nutr. Metab., 51, 454–460, 2007.
5. Németh, Á., Költő, A. (szerk.): Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló, nemzetközi kutatás 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentés. Országos Gyermek-egészségügyi Intézet, Budapest, 2011.
6. How to prevent childhood obesity – news from the IDEFICS study. Food Today, EU Projects Supplement, 06/2011.
7. Hallström L. et al.: Breakfast habits and factors influencing food choices at breakfast in relation to socio-demographic and family factors among European adolescents. The HELENA Study. Appetite, 56, 649–657, 2011.
8. Klazine van der Horst et al.: Involving children in meal preparation: effects on food intake. Appetite, 79, 18–24, 2014


Forrás: Táplálkozási Akadémia
Fotó: FreeDigitalPhotos
 

Szülők lapja

Gyerek fejlődése

Szülők lapja


2015.01.13