Sok babánál késik a beszéd, kevés a szókincs - 10 szuper beszédfejlesztő gyakorlat szakértőtől

Hogyan kommunikálj, beszélgess a kisbabáddal? Milyen apró trükköket vethetsz be kisgyermekeknél, hogy szókincse napról-napra bővüljön? Pedagógus szakértőnk 10 kiváló gyakorlatot ajánl szülőknek, nagyszülőknek, hogy a baba, kisgyermek beszédfejlődése szépen alakuljon.

"A magyar nyelv kiált segítségért. Ha nem hallgatjuk meg, elpusztul. Mind rosszabbul beszélünk és írunk, azaz lassanként megöljük a nyelvet. Mintegy hű és pontos tükörben nyomon követhetjük a nyelvben a közszellem ijesztő hanyatlását, a társadalmi fegyelem felbomlását. A könyv tükre a léleknek. Soha olyan lomposan nem beszéltek az emberek, mint manapság. A napi sajtó stílusa a pongyolaság; közleményeiben, híreiben egymást érik a legsúlyosabb nyelvtani hibák, hirdetései szűrő nélkül kerülnek a lapba. A mozi, a köznyelv másik nagy nevelője, nem marad el a versenyben, a képfeliratokat kísérő szövegeket a nép legádázabb ellenségei találják ki, kik még az elemi iskola próbáját sem állnák meg. A rádió is tetézi a hanyagságot. A könyv is megrontja a nyelvet, nem beszélve az élmény-irodalomról, amelynél szennyesebb hullám nem söpört végig a magyar irodalmon. Az idegen művek tolmácsolásában olykor nem találni egyetlen mondatot sem, amely a legelemibb mondattani vagy nyelvtani szabályokat megtartaná. A politikusok és a tudós előadók is nyomorítják a nyelvet ..."

Egyre több a gyenge szókinccsel beszélő gyermek
A fenti idézet Déry Tibor tollából való, 1945-ből! És hát valljuk be, 70 év alatt sem javult a helyzet. Az utóbbi időben én is tapasztalom, hogy az iskolás korosztályban is egyre több a rosszul beszélő, gyenge szókinccsel rendelkező gyermek. Nehezen fejezik ki gondolataikat, megfogalmazásaik pontatlanok. Sokuknak a szövegértés komoly problémát okoz, még felső tagozatban is. Ez mind a tanulmányi teljesítményekben, mind a társas kapcsolataikban megnyilvánul, problémákat okoz - mondja Gécziné Galla Krisztina pedagógus.

A 2 éves gyerekek már 200-300 szót ismernek
A kisgyermekek 2 éves korukra általában már 200-300 szót ismernek, és képesek arra, hogy két-három szót értelmes mondattá fűzzenek össze. Sok védőnő ismerősöm keres meg azzal a problémával, hogy azt tapasztalják az általuk látogatott családoknál, hogy a kisgyermekek beszédfejlődése bizony megkésett.
 

Beszédfejlődés megsegítése babáknál és kisgyermekeknél

Mit tehet a szülő/nagyszülő, hogy segítse a gyermek nyelvi fejlődését?

1. Beszélgess sokat a babával
Már csecsemő korában beszéljünk sokat a gyerekhez! Értelmesen, nem affektálva, nem gügyögve. Kommentálhatjuk az öltöztetés, pelenkázás, fürdés, etetés mozzanatait: „Most lehúzom a nadrágod. Aztán jöhet a pólód.” „Megmossuk a bal lábadat. Most a jobb lábadat is.” „Felhúzzuk a kabátodat. Most már nem fogsz fázni.” Beszélgessünk is a babával! Fogjuk úgy az ölünkbe, hogy egymással szemben legyünk, és mesélhetünk neki BÁRMIRŐL! Ez az apukáknak is kellemes feladat lehet, akik sokszor nem tudnak mit kezdeni a kisbabával. Nyugodtan mesélhetnek neki ilyenkor az időjárásról, arról, hogy milyen napjuk volt, hogy a kedvenc focicsapatuk éppen milyen meccsen van túl.



2. Nevezd meg a tárgyat, amire a baba éppen ránéz
Nevezzük meg a tárgyakat, személyeket a séta alkalmával, a kertben üldögélve, a játszótéren, a szobában! Ez a fajta címkézés akkor igazán hatékony, ha a felnőtt nem maga irányítja a gyerek figyelmét, hanem azt a dolgot/tárgyat nevezi meg, amelyre a gyerek figyelme irányul. Ez a megközelítés egyszerűnek tűnik ugyan, de a szülőktől, nagyszülőktől nagy figyelmet igényel. Kis gyakorlással azonban igen jól elsajátítható, és a felnőtt számára is élvezetes játék lesz.

3. Lapozgass a kisbabáddal együtt könyveket
A címkézéshez a képeskönyv nézegetés is kiváló eszköz. Itt is a legcélravezetőbb, ha azokat a dolgokat nevezzük meg, amelyekre a gyermek rámutat. De már akár 3-4 hónapos kortól nézegethetünk esti mese gyanánt egyszerű babakönyveket, úgynevezett lapozókat, amelyek rajzain megnevezhetjük a látottakat. Mutassuk is ilyenkor, miről beszélünk. Egyszerű mondatokat mondjunk, ne vesszünk el a részletekben. Nem kell valódi történetet mesélni, elég a képen ábrázolt állat/tárgy megnevezése 1-1 jelző kíséretében. "Itt a maci. Ez a piros labdája." (Olyan könyvet válasszunk, ahol az ábrák a való élet - vagy legalább ahhoz közeli -  elemeit ábrázolják. Láttam már olyan „első szavaim” címszó alatt futó könyvecskét, amiben dinoszaurusz, tengeralattjáró, ananász, flamingó, stb. szerepelt. Nem gondolom, hogy ezek valóban az első szavak között szerepelnek feltétlenül…)

4. Ne akard megfejteni a kisbaba gügyögését
Ne fejtsük meg a kisgyermek gügyögését, szófoszlányait! Ne magyarázzuk bele egy-egy hangsorba, amit mi belehallunk! Figyeljünk arra, hogy a hangsor kimondásakor a kicsi figyelme mire koncentrálódik, cselekedetei mire utalnak. Ez még nehezebb feladat, mint az előbbi címkézéses játék, de hatékonysága megkérdőjelezhetetlen és a kicsivel való általános kommunikációnkban is nagy segítség lesz.

5. A baba a szájmozgást is figyeli, miközben beszélni tanul
Ne gondoljuk, hogy azoknak a gyermeknek gyorsabban bővül a szókincse, akik sok mesefilmet néznek, vagy mese cd-t, hangoskönyvet hallgatnak! A beszédtanuláshoz nagyon fontos, hogy a gyermek valódi interakcióban legyen a beszélővel. A kisgyerek ugyanis részben szájról olvasva tanul meg beszélni: megfigyeli, hogyan mozgatják az ajkukat az emberek az egyes hangok kiejtésekor. Ezért nem elég, ha absztrakt figurák, vagy szinkronizált színészek beszédét hallgatják.

6. Igyekezz irodalmi szövegeket olvasni a gyerekednek
A nagyobb gyerekeknél a mesélésnek fontos szerepe van, ne helyettesítsük gépi megoldásokkal! Gondoljunk arra, hogy a mese alatti összebújások, interakciók milyen plusz tartalommal bírnak. Igyekezzünk irodalmi szöveget olvasni a gyerekeknek; a nagyobbakkal (4-5-6 évesekkel) már megbeszélhetjük egy-egy kevésbé használt, vagy a mai hétköznapi nyelvben nem alkalmazott szó jelentését is!

7. Meséljen a kisgyerek a képről
Jó szolgálatot tesznek a különféle gyereklexikonok is - forgassuk ezeket együtt a gyerekkel, beszélgessünk minél többet egy-egy címszó, egy-egy kép kapcsán! A képről való meséltetés egyébként is jó alapozó feladata az 1. osztályos olvasástanulásnak. Játszhatunk gondolatolvasót: „Ki hány éves a képen? Hogy hívják? Mi a kedvenc étele? Honnan jön? Hová megy? Sok barátja van? Mit szeret játszani? Itt csak a kreativitásunk szab határt a játéknak. Jó, ha felváltva kérdezünk a gyerekkel.

8.  Soha ne mondd neki: Ez butaság, ez nem így van!
Már óvodás kortól törekedjünk arra, hogy a gyermek meg tudja fogalmazni a véleményét! Tartsuk is tiszteletben ezt a véleményt, ami nem azt jelenti, hogy minden alkalommal egyet is kell vele értenünk, de nem kell lesöpörnünk az asztalról „ez butaság; ez nem így van” címszóval, hanem fogadjuk el, de mondjuk el a saját meglátásunkat is. Ezzel segíthetjük, hogy a későbbiekben ki fog tudni állni az igazáért, meg fogja tudni hallgatni a másik véleményét is, így sok kommunikációs csapdát elkerülhet majd.

9. Tudd meg, hogy megértette-e az olvasottakat
Amikor csemeténk már tud olvasni, kérjük, hogy olvasson/meséljen nekünk. Lehet ez egy újságcikk, vagy egy recept, vagy akár egy rövidke esti mese/vers, a lényeg, hogy utána beszélgessünk vele arról, amit olvasott. Igyekezzünk feltérképezni azt, hogy valóban megértette-e az olvasottakat.

10. Megkésett beszédfejlődés - hallásproblémával is járhat
Végül, de nem utolsó sorban, ha késői beszédfejlődésre gyanakszunk, vagy például az óvodában figyelemzavarral, az iskolában olvasási/tanulási nehézséggel, magatartászavarral küzd a gyermek, érdemes hallásvizsgálatot végeztetni, mert ezeknek a tüneteknek a hátterében gyakran hallásproblémák állhatnak.

Szerző: Gécziné Galla Krisztina pedagógus
Fotó: Unsplash/Shalev Cohen