Így tud majd helyesen írni, jól olvasni a gyerek - 5 dolog, amire figyelj oda szülőként! Ezeket javasolja a logopédus szakértő

A babák először a saját testükön tanulnak meg tájékozódni, és aztán fokozatosan jutnak el odáig, hogy kisiskolásként képesek legyenek arra, hogy a papíron megkülönböztessék, a p ás a b betűket. De hogy milyen út vezet odáig, és mi mindent tehet a szülő, milyen játékos gyakorlatokat vethet be előre óvodás korban, hogy az írás-olvasás később ne jelentsen gondot - logopédus szakértőnk mondja el.
 

A tanulás három alappillére: figyelem, észlelés, emlékezet

Az ingerek befogadásához szükséges a figyelem összpontosítása, tartóssága, megosztása. Az észlelés az a folyamat, amin keresztül megismerjük a külvilágot, érzékeljük a körülöttünk zajló ingereket és ezt feldolgozzuk. Az emlékezet lehet hosszú vagy rövidtávú, szakaszai a kódolás, tárolás, előhívás.

Mivel egyszerre általában több inger és információ ér bennünket ezek kiszűrése és felhasználása nem könnyű feladat. Az iskolában azoknak könnyebb teljesíteniük, akiknél ezek az alapképességek jól működnek. A magyar iskolák többsége tantervközpontú, azaz arra kíváncsi, a gyerek tudása megfelel-e a tantervben előírtaknak.

Jobb lenne azt számon kérni, hogy a gyerek valóban mit tud. Az első osztálynak az alapképességek, készségek elmélyítésről kellene szólnia. Nem az lenne a cél, hogy karácsonyra megtanítsa olvasni, írni a gyerekeket, hanem hogy jó alapokat teremtsen. Öröm legyen ide járni, társas kapcsolatokat erősíteni.
 

Beszédprodukció és beszédpercepció - mit jelentenek?

Az olvasás-írás tanításának alapja a beszélt nyelv, azaz a beszédprodukció (tiszta artikuláció, helyes nyelvtan, értelmes mondat szerkezetek) és a beszédpercepció (helyes beszédészlelés, beszédértés) egyformán jó színvonala.

A beszédhibás gyermek általában nehezebben tanul meg olvasni
Az a gyermek, aki beszédhibás, hangcseréi vannak (például cica helyett csicsa, sál helyett szál, virág helyett világot mond) nehezebben tanulhat meg olvasni. A hallási észlelést kell ilyen esetben a szakembernek megerősítenie a beszédhiba javítása során, ideális esetben ezt még óvodai nagycsoportban, de első osztályban mindenképp.

Ha gyermek bizonytalan abban, hogy milyen hangot hall, nem is tudja majd jól leírni. A beszédhiba, rossz kiejtés pedig az olvasás mellett a szó leírását is nehezíti. Kutatások igazolták, hogy jobb a gyermek írása, ha közben artikulál, mondja, amit ír. A rossz artikuláció tehát a szöveg leírását ronthatja.

A beszédészlelés a helyesírás alapja
A beszédészlelés egy bonyolult folyamat, ami jó esetben zökkenőmentesen, automatikusan történik. Hallás segítségével az idegrendszerbe jut az információ, milyen hangot hallottunk (például valaki beszél hozzánk és elhangzik a madár szó), meghalljuk a m,a,d,á,r hangokat, agyunkban beazonosítja a központi idegrendszer az összes beszédhangot (például m és a p hang ugyan ott képződik – két ajak között, de az egyik zöngés, a másik zöngétlen – ezt is azonosítja a rendszer).  A helyes sorrendet is megállapítja, ahogy a hangok követik egymást (a megszerzett tapasztalatok alapján tudom, hogy a madár egy értelmes szó, az amdár, dáram, stb. ugyanazokból a hangokból áll, csak más sorrendben és értelmetlen, tehát nem jó). A beszédészlelés a helyesírás alapja.

Kitűnő gyakorlóanyag szülők számára Gósy Mária - Imre Angéla: Beszédpercepciós fejlesztő modulok című könyve.
Nagyszerű, komplex könyvek Csabai Katalin: Lexi sorozatai, ami kifejezetten olyan részképességek fejlesztésével foglalkoznak, amik az olvasás-írás megalapozásához szükségesek.
 

Hogyan segítheted óvodás, kisiskolás gyermekedet szülőként?

1. Beszédhibás a gyerek? Ez segíthet
A szülőknek azt javaslom, játsszanak először a magánhangzókkal, mert ezeknek jellegzetes szájállása van.
Például azt mondom: - Ágy. Láttad milyen nagyra nyitottam a szám, mikor elkezdtem mondani? Ábel. szintén nagy a szám.... Tudnál valamit mondani te is, ami á hanggal kezdődik?

Ha ez még nem megy, akkor próbálja a gyermek meghallani, hogy abban, amit én mondtam van-e á hang.
Például: - Figyeld a szám, úgy könnyebb. Gesztenye. Hallottad benne az á hangot? Nem volt benne, ügyes vagy.

2. Teljesítménykényszer helyett következetesség és szabályok kellenek
A kisgyermekek kézfeje 6-7 éves korban még nem elég fejlett ahhoz, hogy precízen fogjon, rajzoljon. Ha a kisgyermek az alapkészségek és részképességek területén bizonytalan és rákényszerítik az olvasás-írás elsajátítását - biztos a kudarc. A kudarc magával hozhatja a magatartászavart is, ami azért is szomorú, mert az alapvetően tudásra szomjazó 6-7 éves gyereknek egy életre elmehet a kedve az intézményes oktatástól, és irtózni fog a tanulástól.

A szülők nagyban segíthetnek a gyereknek, ha nem hajszolják őket teljesítménykényszerbe, ugyanakkor biztos kereteket adnak számukra. Biztos keret alatt értem, ha a szülő tudatosan csinál dolgokat és a gyerek is tudja, mihez kell tartania magát - például nem játszhat minden nap a számítógépen, a tévét nem folyamatosan nézi, hanem csak a megbeszélt időpontokban és időtartamig.

3. Miért nem szabad hasonlítgatni a gyereket másokhoz?
Ne hasonlítgassa gyermekét a szomszéd gyermekhez, a barátok, rokonok gyermekeihez. Önben szorongás és bűntudat keletkezik emiatt, a gyermek pedig nem szárnyakat kap, hanem rossznak érzi magát, holott nem tehet semmiről.

4. A sportok, a néptánc összehangolják a mozgást, ritmust és szöveget
A mozgás mindennek az alapja. Az első tapasztalatszerzése a babáknak innen indul, és erre épül az észlelés, a finommozgás, a beszédszervek mozgása, maga a beszéd, majd az olvasás. A gyerekek előbb a saját testükön tanulnak meg tájékozódni és aztán fokozatosan jutnak el odáig, hogy az iskolában képesek legyenek arra, hogy a papíron megkülönböztessék, a p ás a b betűt (amik nagyban hasonlítanak egymásra). A biciklizés, görkorcsolyázás, egyensúlyozó játékok nagyon jó fejlesztő hatásúak. A magyar néptánc összehangolja a mozgást, a ritmust, az ének által a szöveget.

5. A gyereknek sok játékra és mesére van szüksége
Meséljen gyermekének a korának megfelelő mesét. A gyermekek alaptevékenysége a játék. Feszültségoldó hatása van, örömforrás, játékon keresztül fedezi fel a világot. Végezzenek együtt tevékenységeket, például a konyhában dagasszanak együtt kalácsot, számolják meg, mennyi almát és mennyi körtét vettek a piacon, melyik több-kevesebb, formájukban miben különböznek, miben hasonlítanak. Célszerűbb - persze annak, aki megteheti - otthon együtt tanulni a gyermekkel, együtt játszani, mint délután négyig bennhagyni az iskolában, mondván „majd a napköziben elintézik.”

Mikorra kell tudnia írni egy gyereknek?
Az írás-olvasás akkor válik készségszintűvé, ha már magabiztosan ismeri a betűket a gyermek és a szöveg értelme nem okoz gondot, de ez ráér 2. osztályra. A betűk összeolvasását érdemes otthon gyakorolni elsőben. Ha ez nehézkesen megy, ki kell deríteni, melyik részképesség akadályozza meg ebben a gyermeket.

Szerző: Fodor Tímea logopédus
Fotó: Pixabay