Nyelvtanulás babáknál, kisgyermekeknél: hasznos vagy ártalmas a korai idegennyelv-tanulás? Milyen nyelvet tanuljon, aki diszlexiás? Logopédus válaszol

Vannak kétnyelvű családok, ahol az anya vagy apa nem magyar anyanyelvű. Ilyen esetben az a legtermészetesebb, ha mindkét szülő a gyermekhez már születése pillanatától a saját anyanyelvén beszél. A gyermek ebben a kétnyelvű élethelyzetbe nő fel, ez lesz számára az elfogadott.

Azonban más a helyzet, amikor magyar anyanyelvű szülők szeretnék nagyon korán idegen nyelvre tanítani gyermeküket. Ez általában akkor fordul elő, ha a szülők egyike nyelvtanár vagy magas fokon beszél egy másik nyelvet. A rosszabb eset, amikor a szülők egyike nem magas fokon, de valamennyire beszél egy idegen nyelvet. Ha a szülőt gátolja a választékos kifejezésben az, hogy nem beszéli az adott nyelvet anyanyelvi szinten, akkor rendkívül károsnak tartom, hogy a gyermekével így kommunikáljon.



Játszótérre menni vagy ovis angolra járni - melyik jobb a gyereknek?
Ha a gyermek például a harmadik osztályban kap megfelelő nyelvi képzést, simán utolérheti azt, akit már kiscsoportosként el lett rángatva a játszótérről ovis angolra. Sok szülő gondolja azt, hogy a korai intenzív nyelvtanítás a kisgyerek hasznára válik. Abban az esetben, ha ez az intenzitás a gyermek önfeledt játékának a rovására megy nem jó, túlingerlés történik. Sokszor fáj a szívem, mikor azt látom, hogy egy pici gyereknek – akinek egyébként a legfőbb tevékenysége a játék – heti bontásban 4-5 helyre kell mennie magánórára. A fejlesztőjátékok nem azonosak a gyermek spontán, önfeledt játékaival, a játékos angol sem ugyanaz, mint gondtalanul túrni a homokban.

Adódhat-e írás-olvasási probléma a korai nyelvtanulásból?
Azok a gyerekek járnak legrosszabbul, akik egy nyelvet sem éreznek igazán magukénak és anyanyelvi szinten egyiket sem birtokolják. Általában 2. osztály körül jelennek meg az ebből fakadó írás-olvasás problémák, ilyenkor érdemes szakember segítségét kérni.

Korai nyelvtanulás - mit ajánl a logopédus?

1.    Ha természetes módon nő bele a gyermek a kétnyelvű családba, ahol a szülők az egy nyelv – egy stratégia módszerét alkalmazzák, azaz mindenki a saját anyanyelvén beszél a gyermekhez és nincs nyelvi kutyulás, adva van a természetes motiváció a nyelv elsajátításhoz.

2.    Ha mesterséges módon, szervezett kereteken belül történik a korai idegen nyelv tanítása, akkor figyeljenek arra, hogy vannak olyan gyermekek, akiknek nem javasolt semmiképp ez a módszer. Ilyen rizikótényezők közé tartozik például a szülés közbeni oxigénhiány fellépése, vagy a kissúly, koraszülöttség (Az időre, ám 2500g alatti súllyal – kis súlyú újszülött -, valamint a 37. hét előtt megszületett koraszülött gyermekek – jellemzően 2500g alatti súllyal – rizikócsoportot alkotnak a normál fejlődés szempontjából).

3. Ne menjen kéttannyelvű iskolába az a gyermek, akinek anyanyelvén akadályozott beszédfejlődése volt, sok hangot rosszul ejt.

4.    Fontos a megfelelő idegen nyelv kiválasztása. Diszlexiások számára a latinnyelveket javasolják a szakemberek. Olasz, illetve a spanyol is megfelelő választás - szemben az angollal, ugyanis az angol ábécé 26 betűt használ a nyelv 44 fonémájának jelölésére (ez azt jelenti, hogy 577 graféma-fonéma kapcsolatot kell felismerni az olvasás során).

Szerző: Fodor Tímea logopédus
Fotó: Freepik/yavorandriy