Így tanul meg beszélni a gyerek! - Mire figyelj, ha közösségbe kerül? Mit tegyél, ha pösze, raccsol, halandzsázik?

A kisgyermek beszédfejlődésére, nyelvfejlődésére nagy hatással van a környezet, amiben él. Legfontosabb az anya és a többi családtag beszédmintája. Ne gügyögve, pöszítve beszéljenek a babához, kisgyerekhez! Ha így beszélnek hozzá, így tanulja meg a beszédhangokat, ezt hiszi helyesnek.

Logopédus szakértőnk, Fodor Tímea elmagyarázza, mire kell odafigyelnünk, amikor a gyermekünk új közösségbe kerül, hogyan hat az új közösség a gyermek beszédfejlődésére.
 

Környezet és  beszédfejlődés

 
A beszédfejlődés, nyelvfejlődés egy hosszú folyamat, több intenzív szakasszal
Ezekben az intenzív szakaszokban a nyelv egy egy területén nagy fejlődés tapasztalható, hallható pl. egyre több mindent ért, megjelennek az első szavak, majd egyre több szót használ. A szókincsfejlődésre is jellemző, hogy azok a szavak épülnek be, azt kezdi használni, amit a közvetlen környezetében hall.

Az utánzáson alapul
Nem is biztos, hogy a kezdeti ismétlések során érti a gyerek a szavak értelmét (pl. gondoljunk a csúnya szavakra). Nem érdemes viccből csúnya szavakra tanítani, mert hosszútávon neki lesz kellemetlensége, ha a közösségben elkezdi használni ezeket a trágárságokat.

A közösségbe kerülés 2-3 éves kor körül történik
Ebben az életkorban a szókincs növekedése mellett már a ragozások, mondatalkotások is jellemzőek.


Fotó: Freepik/freepik

Az óvodákban már kötelező a KOFA-szűrés (Kommunikatív Fejlődési Adattár - a korai nyelvi fejlődés vizsgálatára)
A KOFA-szűrés a  harmadik életévüket betöltött gyermekeknél kötelező. A logopédiai szűrés a nyelvi fejlettségre (mekkora a szókincse, milyen mondatokat használ, milyen a beszédértése) irányul.
A kötelező logopédiai szűrésről itt olvashatsz részletesebben »
 

Ha a gyermek érthetetlenül, nem tisztán beszél

A köznyelvben a gyermek érthetetlen beszédével kapcsolatban több kifejezés is él, ezek hátterében más-más probléma állhat.

1. A gyerek "pösze", "raccsol"
Itt a szülők, nagyszülők többnyire arra utalnak, hogy a kisgyermek nem tisztán ejti a sz,z,c és/vagy s,zs,cs ,r beszédhangokat. Ez a kiejtés és/vagy a beszédészlelés problémája. Szakmailag a logopédusok egyébként a pösze, raccsol kifejezéseket már elavultnak, pejoratívnak tartják, ezért kerülik a használatukat - helyettük ezt a típusú beszédhibát a szakemberek artikulációs zavarként említik, kezelésére pedig artikulációs terápiát javasolnak.

Olvasd el ezt is: Pöszeség, beszéljünk a leggyakoribb beszédhibáról! »

Beszélgettem már rémült szülővel, aki azt állította, hogy az eddig jól beszélő gyermeke az óvodában kezdett „pöszén” beszélni, mert az ovis csoportban sok a beszédhibás gyerek és eltanulta tőlük a rosszat. Ennek hátterében többnyire fogváltási probléma állt. Mivel kiestek a fogacskák, kissé torzabbá váltak a hangok. Ez természetes folyamat. Ha nincs fogváltás, érdemes a hallás, beszédészlelés irányába haladnunk ilyen esetben.


Fotó: Pixabay

Egészében azonban elmondható, az addig szépen beszélő gyermek utánozhatja játékból a beszédhibás társa beszédét, de nem ragályos a beszédhiba, nem eltanulható! Ha ilyenre gondol, keresse fel a logopédust és beszéljék át, mi állhat a háttérben!

2. Halandzsa beszéd
Legújabb elnevezése, amivel már szülő keresett meg „bikicsunájt” beszéd. Mindenkinek van aranyos története arról, hogy hogyan nevezett el gyerekkorában bizonyos dolgokat pl. palacsinta-palahé, stb. Itt nem ezekre gondolok.

A halandzsa beszéd érthetetlen, kommunikációra alig alkalmas, csak a beszéd dallama megtartott. Hátterében állhat halláscsökkenés vagy beszédészlelési probléma. Forduljon szakemberhez, ha 4 éves kor felett sok gyermeke beszédében a halandzsa szó!

Nagyon fontos, hogy a szülő soha ne reagáljon büntetéssel a beszédhibára!
 
Egyre több kezdeményezés történik a logopédia-szakma részéről, hogy kisgyermeknevelőkkel, óvónőkkel, tanítókkal karöltve végezzenek team munkát
Nem csak szakmai tanácsokkal látják el a pedagógusokat, hanem aktív részesei a közös munkának. Mivel a fővárosban élek és dolgozom, főleg ezekről a kezdeményezésekről tudok.
A 22. kerületben például a logopédusok egy bölcsődében csoportos nyelvfejlődés serkentő terápiát tartanak úgy, hogy a kisgyermeknevelők aktívan részt vesznek benne.
A 2. kerületben egy óvoda nagycsoportjába (iskolába készülőknek) fonológiai tudatosság-alapú játékokat vezet a logopédus az óvónők segítségével.

Szerző: Fodor Tímea - logopédus
Fotók: Freepik/freepik, Pixabay