7 jel, hogy a gyereknek fogszabályozóra van szüksége! - Mikor elég a kivehető és mikor kell a rögzített fogszabályozó?

„Minél előbb, annál jobb” a kulcsmondat a gyermekkori fogszabályozással kapcsolatosan. Sokan tévesen úgy gondolják, hogy majd ha kijött a gyermeknek az összes maradó foga, elég akkor elkezdeni a fogszabályozást.

Természetesen ez is egy lehetőség, hisz felnőtteknek is vannak nagyon hatékony terápiák. Azonban az időben elkezdett fogszabályozás sokkal gyorsabb és hatékonyabb. Dr. Péntek Balázs fogszabályozás specialista válaszol kérdéseinkre.
 

Mikor vigyük gyermekünket fogszabályozásra?

Hány éves kortól ajánlott a fogszabályozó?
Fogszabályozási ellenőrzésekre, esetleges terápiára már nem sokkal a tejfogak előtörése után is szükség lehet, így akár már 4-5 éves kortól érdemes kisebb-nagyobb vizitekre elhozni a gyermekeket. Az elhúzódó cumizás és az ujjszopizás, a helytelen fektetés és táplálkozás már nagyon fiatal korban olyan elváltozásokat okozhat, amiket ha nem ismerünk fel időben, akkor később évekig tartó fogszabályozó terápiával lehet csak rendezni.



Minél hamarabb ismerkedik és barátkozik meg a gyermek a rendelői környezettel, annál könnyebb dolgunk lesz a későbbi kezelés során, hiszen nem alakul ki szorongás a fogorvos, fogszabályozó szó hallatán. A terápiás lehetőségek mellett ezt a szempontot is figyelembe kell venni, mikor azon gondolkozunk, hogy mikor vigyük gyermekünket először fogorvoshoz.

Milyen tünetek esetén forduljunk mindenképpen fogorvoshoz? Mire figyeljen a szülő különösen, mik azok a fogállások, amiből ő is megállapíthatja, hogy biztos szakemberre lesz szüksége?
Szülőként az ember elsősorban az esztétikai eltérésekre, és nem a funkcionális problémákra lesz figyelmes.

A jól látható jelek közé tartoznak:
1. az előre álló felső metszőfogak
2. a nagy rés a két felső középső metszőfog között
3. esetleges torlódások akár az alsó, akár a felső fogsorban.

Inkább a funkcionális problémák közé tartoznak, mégis gyakran szülők veszik észre először:
4. a nyelvlökéses nyelés
5. a különböző beszédhibák
6. a nyitott harapás
7. az alsó ajak beszívása mellett láthatóvá váló felső metszőfogakat.
Ilyen esetekben nagy valószínűséggel fogszabályozó és/vagy logopédiai kezelésre van szükség.

Az időben elkezdett fogszabályozó kezelés a fent leírtak mellett azért is nagyon fontos, mert vannak olyan csontozati alapú elváltozások, amelyek eredményes kezelése csak kisgyermek korban megvalósítható konzervatív úton.

Továbbá egyes elváltozások, amelyek tejfogazatnál jelentkeznek, átöröklődhetnek a maradó fogazatra is. Így például a fogív szűkület, a mélyharapás, nyitott harapás, "bulldog" harapás, vagy az úgynevezett osztályeltérés, ami a két fogsor nem megfelelő érintkezését jelenti.

Milyen fogszabályozási lehetőségek vannak gyermekeknél? Rögtön rögzített fém fogszabályozóra gondoljunk, vagy vannak más megoldások is?
Ebben a témakörben nagyon fontos azt a kérdést tisztázni, hogy a kivehető és a rögzített típusú fogszabályozó lehet-e egymás alternatívája, kiváltható-e a rögzített készülékes kezelés egy jól megválasztott kivehető készülékkel és fordítva? Sajnos a válasz nagyon gyakran az, hogy nem.

- A kivehető fogszabályozók főleg kisgyermek korban alkalmazhatók eredményesen, például fogív tágításra, fogcsoportok együttes mozgatására, harapás emelésre, vagy az ún. állcsont reláció javításra. A tinédzser kor vége felé, de főleg felnőtt korban már eléggé beszűkül ezeknek a készülékeknek az indikációs területe, hiszen itt már a csontfejlődést és a növekedést befejezettnek tekintjük.

- A rögzített fogszabályozók elsődleges feladata ezzel szemben a fogak individuális helyzet- és helyváltoztatása, ezáltal állítva be azok fogsoron belüli végleges, helyes pozícióját.

Ezek alapján látható, hogy a megfelelő készülék kiválasztásánál számtalan szempontot kell figyelembe venni a kezelési terv elkészítésekor.

Olvasd el ezt is! Cumizás, ujjszopás: valóban előreálló fogsora lesz ettől a gyereknek? »

Szerző: Dr. Péntek Balázs - Dr. Makausz Fogszakorvosi Magánrendelő Fogszabályozás specialistája