Főoldal > Cikkek > Gyermek fejlődése > D-vitamin, kalcium, vas gyerekeknek: Ezt rontja el legtöbb szülő a kisgyermekek táplálásában! - Szülők Lapja

D-vitamin, kalcium, vas gyerekeknek: Ezt rontja el legtöbb szülő a kisgyermekek táplálásában!

Szülőklapja képMi a D-vitamin? Miért van rá szükségünk az egészséges fejlődéshez? Hogyan lehet bevinni a szervezetbe? Milyen táplálási hibákat követnek el a szülők a kisgyermekeknél? Miért kell különösen figyelni a gyerekek D-vitamin szükségletére?

Szerző: Szülők lapja
2021-03-31
Forrás: Szülők lapja
kuldeskuldeskuldeskuldes
vonal

Mi a D-vitamin? Miért van rá szükségünk az egészséges fejlődéshez? Hogyan lehet bevinni a szervezetbe? Milyen táplálási hibákat követnek el a szülők a kisgyermekeknél? Miért kell különösen figyelni a gyerekek D-vitamin szükségletére?

Tudtad? Érdekességek a D-vitaminról
- Gyermekkorban a csúcs-csonttömeg kialakulása miatt is rendkívül fontos az ideális D-vitamin-ellátottság.
- A D-vitamin hosszútávú hiánya a jól ismert, csontokra gyakorolt hatásain túl, növeli a különböző krónikus betegségek kockázatát is.
- A D3-vitamin-ellátottság alapvetően nem étrendi kérdés. Önmagában az ételekből, élelmiszerekből nehezen biztosítható a napi szükséglet.
- A napfényben szegény időszakban fontos a külső pótlás étrend-kiegészítők, D-vitaminnal dúsított élelmiszerek vagy junior italok formájában.
- A fogantatástól számított első 1000 nap időszakában a táplálás jelentősen befolyásolja a krónikus betegségek kialakulását.
- Az 1-3 éves korcsoportú gyermekek étkezésében, a felnőtt lakosságra is jellemző táplálkozási hibák nyomai már felfedezhetők.
- Az 1-3 éves gyermek nem "mini felnőtt", tápanyagszükséglete és igényei jelentősen eltérnek a felnőttekétől.
 

A D-vitamin: Miért fontos a szervezetnek?

A D-vitamin nem vitamin, csupán orvostörténeti okokból nevezzük így. Valójában egy, a napfény hatására az emberi szervezetben kialakuló, vagy a táplálékkal bekerülő előanyag, amiből számos lépésben aktiválódik egy szteránvázas hormon. A bőrben 7- dehidrokoleszterolból a napfény UV-B sugárzásának hatására D3-previtamin, majd D3-vitamin alakul ki.

Habár a bőr D-vitamin-képző kapacitása hatalmas, pusztán napsugárzással D3-vitamin túlkínálat nem alakulhat ki. Ennek oka, hogy túl sok UV-B sugárzás hatására a previtaminból inaktív anyagok képződnek és a bőr fokozódó pigment-tartalma gátolja a D3-vitamin-képzést. A bőrben kialakult D3-previtaminból, a májban és a vesében végbemenő folyamatok által végül kialakul az aktív forma (1).

A 21. századig a D-vitamint elsősorban a kalcium és a csontok egészségének szabályozásában és az angolkór megelőzésében játszott szerepéről ismerték. Az elmúlt 20 évben azonban  számos kutatás zajlott és zajlik jelenleg is a vitamin hatásaival kapcsolatban, melyek kimutatták, hogy ez az anyag szabályozza az immunsejtek működését és általában csökkenti a gyulladást. A D-vitamin erőteljes epigenetikus szabályozó, amely több mint 2500 gént befolyásol és a legsúlyosabb kórképek tucatjaira hatással van, beleértve a daganatos megbetegedéseket, a cukorbetegséget, az akut légúti fertőzéseket és az autoimmun betegségeket is, mint például a sclerosis multiplexet (2).



A D-vitamin hiányának lehetséges következményei (1,3):
- csontvesztés, csonttörések kockázatának emelkedése;
- számos bőrbetegség;
- szerepe van bizonyos autoimmun betegségek kialakulásában;
- hozzájárul a szívelégtelenség kialakulásához, súlyosbodásához, hatással lehet a magas vérnyomás kialakulására, fokozza az érelmeszesedés kockázatát;
- magzati-, csecsemő-, és kisgyermekkori D-vitamin-hiány esetén az 1-es típusú cukorbetegség kockázata jelentősen fokozódik;
- felnőttkorban a D-vitamin-hiány növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát;
- fokozhatja egyes hematológiai daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát;
- az emlő- és vastagbéldaganatok kialakulása szempontjából bizonyítottan rizikótényező;
- D-vitamin-hiány a női fertilitást (termékenységet) nagy valószínűséggel előnytelenül befolyásolja;
- szerepe lehet a PCOS kialakulásában.

Miért fontos a gyerekeknek a D-vitamin bevitel?
Gyermekkorban a csúcs-csonttömeg kialakulása miatt is rendkívül fontos az ideális D-vitaminellátottság. A vérben keringő D-hormon legfőbb szerepe a megfelelő kalciumellátottság biztosításában van, de ismertek közvetlen csonthatásai is (1).

A D-vitamin hosszútávú hiánya a jól ismert, csontrendszerre gyakorolt hatásain túl, növeli a különböző krónikus betegségek kockázatát is, pl. gyermekeknél metabolikus szindrómával (elhízás, magas vérnyomás, szénhidrátanyagcsere-zavar, kóros vérzsírszint) jár együtt (4, 5). A túlsúly vagy elhízás, és a D-vitamin hiánya közötti pozitív összefüggést a nagyobb mennyiségű zsírszövet fokozott D-vitamin-tároló kapacitása magyarázhatja (1).

Magzati-, csecsemő- és kisgyermekkori D-vitamin-hiányban az 1-es típusú diabetes mellitus kialakulásának kockázata jelentősen fokozódik. Egyes megfigyelések szerint rendszeres pótlása gyermekkorban 78%-kal csökkentette az 1-es típusú diabetes kialakulását (1, 6, 7, 8).

Ez a vitamin a fertőzésekkel szembeni védekezésben az immunválaszt több ponton fokozza, mivel valamennyi immunsejt képes D-vitamin-receptort expresszálni (megjeleníteni). Vannak már bizonyítékok arra vonatkozóan is, hogy magasabb szérum koncentrációja a COVID-19 csökkent kockázatával és súlyosságával jár (2).

A hazai D-vitamin konszenzus gyermekekre vonatkozó megállapításai
Kisgyermekkorban, az őszi-téli hónapokban D-vitamin-pótlás szükséges, a folyamatos biztosítás akkor ajánlott, ha a gyermeket nem éri rendszeresen napsugárzás (1).

Az 1. táblázatban a D-vitamin-hiány megelőzésére hazánkban gyermekek részére javasolt dózisok kerültek feltüntetésre.


A kisdedek táplálkozási szokásai és tápanyagbevitele


Az 1-3 éves gyermekek táplálkozás-élettani jellemzői és tápanyagigénye
A csecsemőkort követő 1-3 éves korban is fontos szerepe van a megfelelő táplálásnak, hiszen ebben az időszakban is erőteljes testi növekedés figyelhető meg, amelynek során a gyermek szövetei mintegy 50%-kal gyarapodnak, miközben a központi idegrendszer további jelentős érése is zajlik (9).

Gyermekkorban alakul ki az egész életre szóló táplálkozási szokások jelentős része, beleértve az ízpreferenciákat is. Ebben az életszakaszban a nem megfelelő energiatartalmú és  tápanyagarányú étkezés jelentős hatással van a gyermek pillanatnyi és hosszútávú egészségére, nemcsak a fejlődését, hanem a felnőttkori nem fertőző betegségek kialakulását is befolyásolja. A fogantatástól számított első 1000 nap időszakában a táplálás jelentős hatást gyakorol a későbbi krónikus betegségek létrejöttére. A gyermekek fejlődésük azon periódusában vannak, amikor érdemi beavatkozás tehető a kedvező táplálkozási szokások és preferenciák kialakításáért. (10, 11, 12).

A kisdedek tápanyagigénye
A kisdedek energiaigényének meghatározásakor a minden életkorban energiát igénylő élettani folyamatok mellett a gyors növekedés energiaszükségletét is figyelembe kell venni. Azonban míg a növekedés energiaszükséglete a csecsemőkor első hónapjaiban akár a teljes energiaigény 1/3-át is elérheti, addig 2-3 éves életkor körül már csupán 1% körüli ez az érték.

- 1-3 éves korban az energiaigény mintegy 82-84 kcal/ttkg/nap értékre tehető, ami egyéves életkorban körülbelül napi 800 kcal-t, míg hároméves korban kb. 1200 kcal-t jelent (9).
- A fehérjeszükséglet kisdedkorban 1,2 g /ttkg/nap, míg az optimális szénhidrátbevitel általában az energiabevitel 45-55%-a.
- A kisdedek étrendjében szereplő szénhidrátok nagyobb része összetett szénhidrát kell legyen, és célszerű a diétás rostok bevitelére is figyelmet fordítani, amelyből kisdedeknek 5-10 g/nap mennyiség javasolható.
- Az étrend zsírtartalma általában az energiabevitel 30-35%-a.
- A kisded teljes folyadékigénye (ételekből és italokból összesen) kb. 1300 ml/nap; ami testtömegre számítva a befolyásoló tényezőktől függően 100-120 ml/ttkg/nap értéknek felel meg (9).

A 2. táblázat az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 1-3 éves gyermekeknek javasolt tápanyagbeviteli értékeket szemlélteti, mely néhol eltér a 2011-ben kiadott Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium. NEFMI szakmai irányelvétől.


 

Hibák a kisgyermekek táplálásában - Erre figyelj szülőként


Egy 2010-ben végzett hazai kutatás szerint a vizsgált 1-3 éves korcsoportú gyermekek étkezésében, a felnőtt lakosságra is jellemző táplálkozási hibák nyomai már felfedezhetők (13).

A hazai felmérésekből az látszik, hogy a szülőkben a gyermek táplálásával kapcsolatos tudatosság a gyermek 1 éves koráig sokkal jellemzőbb, ezután ez a tudatos hozzáállás jelentősen csökken, és köznapi szófordulattal élve a "babakosztról" áttérve a kisded ugyanazt eszi, amit a család többi tagja (14). Ezt a tényt egy 2015-ben végzett hazai kutatás is megerősíti, mely szerint 1 éves kor felett a gyermekek 61%-a ugyanazt fogyasztotta, mint a család felnőtt tagjai (10), ami jelentős problémát vet fel, hiszen az 1-3 éves gyermek nem "mini felnőtt", tápanyagszükséglete és igényei eltérnek a felnőttek vegyes étrendjétől.



Ásványi anyagok: A kisdedek ásványianyag-igénye testtömegükhöz képest jelentősen meghaladja a felnőttkori szükségletet. A nem megfelelően összeállított étrend esetén ebben az életkorban igen gyakori a különböző vitaminok és ásványi anyagok elégtelen bevitele, például a vasé, a kalciumé és a D-vitaminé.

Vasbevitel: A 2015-ös felmérés adatai alapján az 1-3 gyermekek 25%-a nem visz be elegendő vasat (10). A vas nélkülözhetetlen a pszichomotoros és kognitív funkciók fejlődéséhez, hiányában ezekben a működésekben zavarok keletkezhetnek. A vashiány fáradékonyságot, levertséget, sápadtságot, étvágytalanságot okozhat, valamint fokozza a fertőzésekkel szembeni fogékonyságot (9). Emiatt is fontos a nagy vastartalmú élelmiszerek, mint például húsok, belsőségek rendszeres étrendbe illesztése ennél a korosztálynál.

Kalcium: Kritikusan kis kalciumfelvétel minden életkorban megfigyelhető, az 1-3 évesek 42%-a érintett ebben (10). A csontok minőségét, erősségét, teherbírását jelentős mértékben az elegendő mennyiségű kalciumbevitel határozza meg. Gyermekek esetén a csontok növekedése miatt rendkívül fontos odafigyelni a megfelelő kalciumbevitelre, melynek beépülése gyermekkorban a legkedvezőbb.

A hazai felmérések szerint a gyermekek esetén a tej- és a tejtermékek fogyasztása minden korcsoportban elmarad az ajánlott mennyiségtől (15). A tej- és tejtermékek a legjobb kalciumforrások, ezért fontos, hogy rendszeresen szerepeljenek a kisdedek étrendjében.

D-vitamin: A 12-24 hónaposak 83%-ára míg a 25-36 hónapos gyermekek 94%-ára jellemző, hogy táplálkozás útján túl kevés D-vitamint visznek be. Emellett ennél a korcsoportnál kevésbé jellemző a D-vitamin étrend-kiegészítő alkalmazása, így ezt beszámítva az arány 58%-ra, illetve 76%-ra módosul. Ugyanakkor ennek a vizsgálatnak részeként kitöltött kérdőívből kiderült, hogy a gyermek növekedésével egyenes arányban nő a szabad levegőn töltött idő hossza. 1 éves kor felett a legtöbben 2-4 órát vannak a szabadban, ami a bőrt érő napsugárzásnak, az endogén-D-vitamin-szintézisben betöltött szerepe miatt nagy jelentőségű (10).

Nátrium (só): Az 1-3 éves gyermekek esetén az édesanyák engedékenyebbek a cukrozott italok és a fűszeresebb, sósabb ételek fogyasztását illetően, mint kisebb korú gyermekeknél (14).

A nátriumfelvétel a hazai gyermekek körében 6 hónapos kor felett minden korcsoportban jócskán meghaladja az ajánlásokban megjelölt maximális napi mennyiséget: 1-3 éves korban 400 mg, ami több mint négy és félszerese a javasolt értéknek. Ennek az igen nagy sóterhelésnek számottevő része származik élelmiszerekből, a 4-36 hónapos kisgyermekek körében a fehér kenyerek, a húskészítmények, az ízesítőanyagok jelölhetők meg a nátrium/konyhasó legjelentősebb forrásaként (15). A túlzott sófelvétel az arra érzékenyeknél számottevően növeli a magas vérnyomás rizikóját, főként akkor, ha ez elégtelen kálium- és magnéziumfelvétellel, illetve túlsúllyal párosul (16).

1-3 éves korban alakul ki, hogy a gyermek milyen ízeket fog később előnyben részesíteni. Ekkor még a kisgyermek gond nélkül elfogadja a számunkra sótlannak tűnő ételeket is, hiszen veleszületett sós ízpreferencia nincs, az alapanyagok természetes íze számára teljesen  megfelelő. Azonban, ha már ebben a korban hozzászoktatjuk a plusz sózáshoz, a rágcsálnivalókhoz, akkor azt később is igényelni fogja (17).

Hozzáadott cukor: Sajnálatos tény, hogy 2 éves kor felett gyermekkorban minden korcsoport esetén jellemző a hozzáadott cukor túlzott fogyasztása. 2 és 3 éves kor között az energiabevitel 12 %-a származik hozzáadott cukorból, az ajánlott maximális 10 energiaszázalék helyett (15). Ebben az esetben nehezebb a szülők helyzete, hiszen veleszületett édes ízpreferenciával rendelkeznek a gyermekek, tehát pozitívan reagálnak rá, vagyis szívesen fogyasztanak édes ételeket, italokat, édességeket.

Az elhízás és a fogak épsége szempontjából viszont kockázatot jelent a túlzott cukorfogyasztás, ami pedig kifejezetten nem ajánlott, az az édességekkel történő jutalmazás (17). A szülők szerepe itt is kiemelkedő, a gyermekek számára a gyümölcsök, zöldségek, tejtermékek természetes édes íze is elegendő lenne, kerülni kell a feleslegesen túlédesített ételek és italok kínálását.

Ebben az életkorban gyakori a válogatósság, ez a legtöbb esetben csak egy jellemző életkori sajátosság, mely szerint bizonyos ételeket egy ideig nem fogad el a gyermek. Amennyiben a szülő türelemmel áll hozzá, hamar véget ér, de 1-3 éves kor között többször előfordulhatnak ilyen hosszabb, rövidebb időszakok, amikor kevésbé változatos a gyermek étrendje. A fogzás környékén is gyakori a korábban elfogadott ételek elutasítása. Ilyenkor kiegészítésként, az étrendbe illesztve, a megfelelő tápanyagbevitel biztosítására alkalmazhatóak többek között a speciálisan kisdedek számára összeállított junior gyerekitalok is.
 

A D-vitamin étrendi forrásai


A D3-vitamin-ellátottság alapvetően nem étrendi kérdés (1). Önmagában az ételekből, élelmiszerekből nehezen lenne megvalósítható a napi szükséglet. Az átlagos magyarországi étrend felnőttek esetén, a 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) eredményei alapján, nőknél körülbelül 2 μg-ot (80 NE) férfiaknál 2,5 μg-ot (100 NE) biztosít (18). Az 1-3 évesek 87%-a elégtelen mennyiségű D-vitamint visz be kizárólag a táplálkozásukat tekintve (10).

Vannak olyan élelmiszereink azonban, melyek hozzájárulnak a napi bevitel eléréséhez. A D-vitamin fő táplálkozási forrásai közé tartoznak például:
- a zsíros halak,
- a halak mája,
- a halmájolaj,
- a tojássárgája,
- a máj (3. táblázat),
valamint a D vitaminnal dúsított élelmiszerek, mint például egyes margarinok, tejitalok, reggelizőpelyhek



Megfelelő D-vitamin-bevitel biztosításának lehetőségei kisgyermekkorban
A 2012-es hazai D-vitamin konszenzus ajánlása alapján napi 10-30 perces, a testfelszín 15%-át (arc, karok, vállak) érintő napsugárzás szükséges a D-vitamin-szintézishez. Az ennél hosszabb idejű, főleg a bőr leégéséhez vezető napozás nem ajánlható (1).

Napsugárzás, szabad levegőn tartózkodás
A gyermekek bőre sokkal érzékenyebb, ezért vigyázni kell, hogy megóvjuk őket a leégéstől. A túl sok nap leégéshez, bőrkárosodáshoz, hosszútávon akár bőrrákhoz is vezethet, éppen ezért fontos a fényvédelem használata. A D-vitamin-képzés miatt is nélkülözhetetlen a gyermekek számára a rendszeres szabad levegőn, mérsékelt napon tartózkodás. Emellett pedig figyeljünk rá, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás részeként naponta szerepeljenek a gyermekek étrendjében a nagy D-vitamin-tartalmú élelmiszerek.

A reggeli és délutáni, a késő őszi, téli és kora tavaszi napsugárzás D3-vitamin-képző hatása a mi égövünkön nagyságrendekkel kisebb. Magyarországon a beeső napfény szöge miatt az UVB besugárzás körülbelül október végétől március elejéig nem alkalmas az elegendő D-vitamin  szintetizálására, ebben az időszakban szájon át étrend-kiegészítő formájában történő D-vitamin-bevitel ajánlott (1).



Étrend-kiegészítők
Az étrend-kiegészítők között találunk csak D-vitamint tartalmazó termékeket és olyanokat is, melyek egyéb vitaminokkal és/vagy ásványi anyagokkal kombináltak. Kaphatók tabletta, csepp, kapszula, pezsgőtabletta, rágótabletta kiszerelésben, különböző dózisú készítmények. Csecsemő- és kisgyermekkorban a szükséges D-vitamin-pótlás megfelelő minőségű tápszerekkel és gyermekitalokkal is megoldható (19).

2012-14 között végeztek egy kutatást, mely 318 európai 1-3 év közötti gyermek részvételével zajlott. A vizsgálat eredménye szerint, a vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsított, junior gyermekitalok napi fogyasztása 20 héten át, megtartotta a gyermekek vasszintjét és javította a D-vitaminszintjüket. A D-vitaminszint növekedést az 1,7 μg/100 ml D vitamin tartalmú termékek fogyasztása esetén találták (20). A különböző junior gyerekitalok D-vitamin-tartalma változó, de néhány gyártó termékeinek összetételét áttekintve 100 ml kész italban 1,3 μg (52 NE) és 3,2 μg (128 NE) közötti a mennyiség.

Étrend-kiegészítővel történő pótlás esetén mindenképpen figyelembe kell venni a gyermek által fogyasztott élelmiszerek, például junior gyerekitalok D-vitamin tartalmát, mert kaphatóak olyan gyermekitalok is, melyekből a gyártók által ajánlott napi mennyiség biztosítani tudja a teljes szükségletet.

Forrás: MDOSZ
Fotók: Pixabay
Kezdőfotó: Freepik/prostooleh


Felhasznált irodalom
1. Takács I., Benkő I., Toldy E., et al. Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Orvosi Hetilap 153. évfolyam, Szupplementum. 2012. DOI: 10.1556/OH.2012.29410
2. Mercola, J., Grant, W. B., & Wagner, C. L. (2020). Evidence Regarding Vitamin D and Risk of COVID-19 and Its Severity. Nutrients, 12(11), 3361. https://doi.org/10.3390/nu12113361
3. Balogh S., Lakatos P., Takács I. A D-vitamin-anyagcsere és a policisztás ovarium szindróma. ORVOSTOVÁBBKÉPZŐ SZEMLE 1218-2583 23 (4) pp. 35-40 2016.
4. Buyukinan M, Ozen S, Kokkun S. The relation of vitamin D deficiency with puberty and insulin resistance in obese children and adolescents. J Pediatr Endocrinol Metab 25: 83– 87. 2012.
5. Mellati AA, Sharifi F, Faghihzade S, Mousaviviri SA, Chiti H, Kazemi SA. Vitamin D status and its associations with components of metabolic syndrome in healthy children. J Pediatr Endocrinol Metab 28: 641–648. 10.1515/jpem-2013-0495. 2015.
6. Littorin, B., Blom, P., Schölin, A., et al. Lower levels of plasma 25-hydroxyvitamin D among young adults at diagnosis of autoimmune type 1 diabetes compared with control subjects: results from the nationwide Diabetes Incidence Study in Sweden (DISS). Diabetologia, 49(12), 2847–2852. 2006. https://doi.org/10.1007/s00125-006-0426-xú
7. Infante M, Ricordi C, Sanchez J, et al. Influence of Vitamin D on Islet Autoimmunity and Beta-Cell Function in Type 1 Diabetes. Nutrients. 2019; 11(9):2185. https://doi.org/10.3390/nu11092185
8. German Tapia, Karl Mårild, Sandra R., et al. Maternal and Newborn Vitamin D–Binding Protein, Vitamin D Levels, Vitamin D Receptor Genotype, and Childhood Type 1 Diabetes. Diabetes Care Apr 2019, 42 (4) 553-559; DOI: 10.2337/dc18 2176
9. Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium. NEFMI szakmai irányelv az 1 és 3 éves kor közötti kisgyermekek táplálásáról. Egészségügyi Közlöny 2011/18. 2011
10. Erdélyi-Sipos, A., Badacsonyiné Kassai, K., Kubányi, J., et al. 0–3 éves korú csecsemők és kisdedek táplálkozási szokásainak felmérése, különös tekintettel a makro- és mikronutriens-bevitelre, Orvosi Hetilap OH, 160(50). 2019
11. Langley-Evans SC. Nutrition in early life and the programming of adult disease: a review. J Hum Nutr Diet. 2015 Jan;28 Suppl 1:1-14. doi: 10.1111/jhn.12212. Epub 2014 Jan 31. PMID: 24479490.
12. Koletzko, B., Brands, B., Poston, L., Godfrey, K., & Demmelmair, H. (2012). Early nutrition programming of long-term health. Proceedings of the Nutrition Society, 71(3), 371-378. doi:10.1017/S0029665112000596
13. Biró L., Szabó L. 1–3 éves gyermekek komplex táplálkozási vizsgálata. Gyermekgyógyászat 2011; 62: 80–85. 2011
14. Dr. Badacsonyiné Kassai K., Kiss-Tóth B. A 0-3 éves csecsemők, kisdedek és szoptatós anyák táplálkozási felmérése 1. rész. Új Diéta 2016/5
15. Szűcs Zs., Dr. Pálfi E., Dr. Badacsonyiné Kassai K. A hazai gyermekek táplálkozási szokásai egy összehasonlító elemzés tükrében. Új DIÉTA XXVIII. 2019/2-3
16. Rodler I. Új Tápanyagtáblázat. Budapest: Medicina; 2005.
17. Arató Gy., Moharos M. Felmérés az 1–3 éves gyermekek táplálásáról. Élelmezés. 2011
18. Schreiberné Molnár E, Nagy-Lőrincz Zs, Nagy B, Bakacs M, Kis O, Sarkadi Nagy E, Martos É. Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2014. V. A magyar lakosság vitaminbevitele. Orv Hetil.2017; 158(33): 1302–1313. pdf
19. Takács I., Benkő I, dr.Toldy E., et al. Második magyarországi konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Magyar Orvos, Szupplementum, 2014/1:5-26.
20. Akkermans, M. D., Eussen, S. R., van der Horst-Graat, J. M., et al. A micronutrient-fortified young-child formula improves the iron and vitamin D status of healthy young European children: a randomized, double-blind controlled trial. The American journal of clinical nutrition, 105(2), 391–399. 2017. https://doi.org/10.3945/ajcn.116.136143

Címkék: d-vitamin

Feliratkozás hírlevélre

Érdekesnek találtad ezt a cikket? Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkeinkről, iratkozz fel hírlevelünkre.

Email*
Név*

OLVASD EL EZT IS!

Ezért olyan veszélyes és káros az otthoni trambulin - Brutális gyerekbalesetekről számolt be a gyereksebész
Ezért olyan veszélyes és káros az otthoni trambulin - Brutális gyerekbalesetekről számolt be a gyereksebész

Hogy miért olyan veszélyes az otthoni trambulinozás? Dr. Kőnig Róbert ezzel foglalkozik legfrissebb Facebook-posztjában. Ha te is vettél a gyermekednek, vagy tervezed a megvásárlását, olvasd el mindenképp.

tovább a cikkre
Alfa generáció: Így változtatja meg a gyerek gondolkodását, ha sokat kütyüzik
Alfa generáció: Így változtatja meg a gyerek gondolkodását, ha sokat kütyüzik

A sokat mobilozó alfa generációs, azaz 2010 után született gyerekek figyelmi stílusa eltér az idősebb generációétól, ami hosszú távon jelentősen megváltoztathatja a világot.

tovább a cikkre
"Egy torz, mozogni nem tudó és zombisított generáció van felnövőben" - Így látja egy gyógytornász édesanya

Miért káros a gyereknek, ha elmarad a szabad játék, ha nem rohangál, fára mászik, helyette pedig órákig a tévé vagy számítógép előtt gubbaszt? Egy gyógytornász és kisgyerekes anyuka véleménye.

tovább a cikkre

Vissza az előző oldalra

Legnépszerűbb

Videók

Recept ajánlatunk

Paradicsomos burgonya

Paradicsomos burgonya

Főzelékek >>
6 hónapos kortól. >>

Hozzávalók: 1, vagy 2 db paradicsom 6,5 dkg burgonya

Recept:

A paradicsomot nyersen szitán átpaszírozzuk, 2 evőkanál vizet adunk hozzá és felforraljuk (egészen addig, amíg kissé bebőrösödik).
A krumplit kevés vízben puhára főzzük, átpasszírozzuk, majd hozzáadjuk a paradicsomot és összeforraljuk.

(...) tovább a teljes recepthez...


Webáruház ajánló

Ha nem jön a baba

Ha nem jön a baba

2 400 Ft.-

Megnézem

hirdetés

[x] hirdetés

Legfrissebb szakértői válasz

Pásztor Klára

Pásztor Klára

Jogviták megoldásai - Bírósági perek kiváltása (családjog-betegjog-ingatlan és kártérítések vitái)

tovább a szakértőhöz >>

Igazságügyi mediátor felkérése egyszerű szabályok mentén!

Nagyön örülök, hogy a párkapcsolata válságában legalább személyem kiválasztásában egyet tudnak érteni! Ez jó hír Önöknek!

Bejelentkezésre a névjegyemen látható telefonon 06-305-992-842 van mód napközben!


Reálmediátor tevékenység (RM) a Felek közötti vita bírósági per kiváltásával történő megoldása! Sokezer ügyféltalálkozó nyomán dolgoztuk ki.Eredménye a válások körüli egyezségek.

Nem szívesen írok árakat, de a tájékoztatás és kérdése fontos nekem!


Mediáció esetében óvakodni érdemes az alacsony munkadíjtól a hírdetésekben - mert az bizonytalanságról, rutintalanságról, részképzettségről árulkodik.


Egy válás mediációja, a bírósági vagyonmegosztás kiváltása munkaigényes és felkészültséget igénylő igazságügyi mediátori feladat!


Tudom pontosabbra gondolt ezért jelzem, hogy egy reálmediátori találkozó és feldolgozó alkalom általában 75.000Ft-90.000Ft közé esik.
Időben ez 3-4 órát jelent a szükséges írásos nyilatkozatokkal, külön rövid kaukusz ülésekkel.


Vesse össze a vagyonmegosztási perek akár több millió forintos több évre terjedő költségével a láthatja a bírósági per kiváltása reálmediátorral olcsóbb, időtakarékosabb!

Ezt olvastad már? [x]
Hírek, érdekességek

Nem lesz fiú-lány részleg, jönnek a gendersemleges játékok: Hogyan hat mindez a gyerekekre? - Pszichológus is megszólalt

vissza vissza