Felejtsd el a sarokba állítást, ha rossz volt a gyerek - Sokkal jobb gyereknevelési módszert mondunk helyette

A gyermeknevelés egyik jól bevált módszere a sarokba állítás. Legalábbis a szülők jelentős része azt gondolja, hogy hatékonyan működik... A gyerekek a sarokba állításról nem teljesen így vélekednek.

Hanula Erika, a Csupaszív magazin szerzője, mint sok minden mást, a sarokba állítást is képes más szemszögből megközelíteni, és a büntetést egy aprócska trükkel pozitív irányba fordítani.

Egyszerű, de annál hatékonyabb gyermeknevelési módszerről olvashatsz, amit bátran javaslunk tesztelésre.

Sarokba állítás - hogyan élik meg a gyerekek?
Amikor a mai kisgyerekek szülei még maguk is gyerekek voltak, teljesen elfogadott nevelési módszer volt, hogy ha a gyerek rosszul viselkedett, sarokba állították, vagy a szobájába küldték, azzal a felkiáltással, hogy “Gondolkozz el rajta fiam, hogyan viselkedtél!”. Nem csoda hát, hogy sokan ma is, már szülőként ezt a beégetett mintát viszik tovább, ugyanígy nevelik ők is a gyerekeiket.

De vajon megálltak-e elgondolkozni rajta, hogy mi zajlik le ilyenkor a gyerekben? Vajon az jár a fejében, hogy “Ó, igen, ez a helyzet most nagyban segít nekem, hogy belássam, rosszul cselekedtem, és rájöjjek, hogyan tudom jóvátenni”. Nem igazán. Sokkal valószínűbb, hogy olyan gondolatok kavarognak a fejében, hogy “Legközelebb nem kapnak rajta!”, “Ezt még visszakapják!” vagy akár az is, hogy “Rossz vagyok, nem szeretnek!”



Nyugisarok a Büntisarok helyett - ugyanaz, más megközelítésben
Persze ez nem jelenti azt, hogy ha helytelenül viselkedik egy gyerek, azt következmények nélkül megteheti. De próbáljuk ezt is pozitívan megoldani. Például úgy, hogy a gyerekkel együtt kialakítunk egy úgynevezett nyugisarkot. Egy kuckót, egy biztonságos zugot, ahová el lehet vonulni. Ahol kedves, szeretett dolgok, tárgyak, rajzok veszik körül.

Ha aztán bármikor kitör a veszekedés, hiszti, rosszalkodás vihara, akkor nem elküldjük  a gyereket a sarokba, hanem felajánljuk neki, hogy elvonulhat a nyugisarokba kifújni magát, visszabillenni a régi kerékvágásba. Ha erre azt mondja “Nem!” (ami eleinte elég valószínű), akkor megkérdezhetjük tőle, hogy akarja-e, hogy vele menjünk. Így nem azt sugalljuk, hogy a bajban magára hagyjuk, hanem azt, hogy még ekkor is vele vagyunk, átsegítjük a nehézségeken.

Ha a nyugisarok pl. a szobája egy szeglete, akkor az idő alatt, míg ő ott kipuffogja magát, mi csendben tehetünk-vehetünk a szobájában. Vele is vagyunk, de nem is. Érezheti a közelségünket, de mégis egyedül oldja meg a feladatot. Persze tudom én (de még mennyire!), hogy ezt a veszekedés hevében a szülőnek nagyon nehéz megtennie, de hidd el, kipróbáltam, és tényleg megéri erő venni magunkon! Ha ez a módszer beválik a gyereknek, a későbbiekben akár saját maga akar majd a nyugisarokba elvonulni, feltöltődni egy kicsit.

A példamutatás mindig hatékony módszer
Persze, mint a gyerekekkel kapcsolatban a legtöbbször, itt is a példamutatás a leghatékonyabb módszer. Azaz jó, ha nekünk, szülőknek is van egy nyugisarkunk, ahová elvonulhatunk, ha éppen eldurranni készül az agyunk.

A felnőttek esetében persze nem kell, hogy ez feltétlenül fizikai hely legyen, lehet, hogy ilyenkor, konfliktushelyzetben elszámolunk tízig (vagy százig…), veszünk néhány mély levegőt, rápillantunk egy olyan fényképre, ami a gyerekünket mutatja valamilyen szomorú vagy nehéz helyzetben, emlékeztetve magunkat arra, mennyire fontos is számunkra és mennyire is szeretjük a gyerekünket.

Idomítás helyett tanítsunk a gyerekeknek önfegyelmet
Ha egy gyerek még nem elég érett arra, hogy megértse az ilyen nyugisarok koncepcióját, akkor még azt sem képes felfogni, a sarokba állítás, szobába küldés miről szól. Akkor csupán idomítjuk őt, ahelyett, hogy önfegyelmet, felelősségvállalást, vagy helyes probléma megoldási képességet tanítanának neki. Pedig ezek elengedhetetlenül fontosak a későbbi társas viselkedésében.

Ha esetleg, kedves szülőtársam, te is használod a sarokba küldős módszert, tudd, hogy a választás mindig ott van a kezedben, te döntesz, hogy konfliktushelyzetben hogyan reagálsz. Talán érdemes lenne kipróbálni ezt a módszert is.

Szerző: Csupaszív magazin/Hanula Erika
Fotó: Freepik