Így mutatta meg az apuka a kisgyermeknek, mi is az igazi szeretet

Élete legszebb leckéjét tanulta meg vacsora közben ez a kisgyermek.

"Gyerekkoromban mindig szent volt a vacsoraidő; édesanyám nagyon szeretett főzni nekünk. Egyik este mégis késett a vacsora, mert gondjai voltak aznap a munkahelyén. Mi azért megvártuk őt. Mikor hazaért, eperlekvárt és pirítóst tett az asztalra. Nagyon égett pirítóst…

Az égett kenyereket látva a tányéron, vártam, hogy valaki mondjon valamit. Édesapám azonban csak mosolygott és nekilátott enni, miközben azt kérdezgette tőlem, milyen volt a napom az iskolában.

Már nem emlékszem tisztán, mit is válaszoltam, de az élesen megmaradt bennem, ahogy édesanyám bocsánatot kért az égett kenyérért és a nem túl elegáns vacsoráért.

Amit apám felelt erre, sosem felejtem el:

- Viccelsz, drágám? Imádom a jól átsült kenyeret!

Vacsora után jó éjt akartam kívánni szüleimnek, édesanyám még mindig a konyhában volt, édesapám pedig már a hálószobájukban. Kihasználva az alkalmat, bementem hozzá, és rákérdeztem, tényleg annyira szereti az égett kenyeret?

Apám erre az ölébe vett és azt mondta:

- Édesanyádnak ma nagyon nehéz napja volt és elfáradt. És különben is, egy kis égett pirítósba nem hal bele senki - ám a csúnya szavakba igen.

Aztán így folytatta:

- Nincs olyan dolog, amiben kiemelkedő lennék, elfelejtem a születésnapokat és az évfordulókat is, csakúgy, mint sokan mások. De amit az évek alatt megtanultam, az az, hogy el kell fogadnunk egymás hibáit, és örülni kell annak, ha az a másik különbözik tőlünk. Ha ez sikerül, akkor tényleg egészséges, boldog és hosszú párkapcsolatod lehet. Az élet túl rövid ahhoz, hogy állandóan azon rágódj, mit kellett volna máshogy tenned. Egyszerűen szeresd azokat, akik jól bánnak veled és legyen szívedben megértés azokkal szemben, akik bántanak."