Hogyan kerülhető el a testvérek közötti rivalizálás? Rá kell-e venni a nagytestvért az osztozkodásra? Hogyan kezeld az elmérgesedett konfliktushelyzetet, amikor a testvérek már-már egymásnak esnek a vita hevében. Gyakorlatias tanácsok, tippek több gyerekes szülőknek. Amikor még csak egy gyermek van a családban, akkor természetes, hogy apa és anya figyelmét ez az egyetlen gyermek élvezi. De amint megszületik a kistesó, kezdetét veszi a testvérféltékenység, ami előbb-utóbb testvér rivalizálásba fordul át.

Amint a kisebbik testvér mozgékonnyá válik, komoly veszélyt jelent a nagytestvérre azzal, hogy a kicsi elveszi a nagy játékát, megnézi a könyveit, és mindent meg akar szerezni magának, amivel a nagytestvér foglakozik - emiatt komoly feszültség alakulhat ki kettejük között.

Talán téged is megnyugtat valamelyest a tudat, hogy a testvérek közötti rivalizálás egy teljesen természetes folyamat, és szülőként nem kell azonnal magadban keresni a hibát. Szerencsére pár apró trükkel te magad is sokat segíthetsz a testvérek közötti, állandóan vissza-visszatérő konfliktus feloldásában.

Alapszabályok a testvérviszály elkerülésére

1.    Szánj időt külön-külön mindegyik gyermekedre, amikor csak kettesben vagytok, csak rá figyelsz, csak olyan dolgot tesztek, ami a ti kettőtök „ügye”. Annak a kisgyereknek, akinek testvére van, szüksége van arra, hogy időnként „kisajátíthassa” magának anyát vagy apát.

2.    Gyakran ismételgesd el mindegyiknek külön-külön is, hogy mennyire különlegesnek tartod őt. Vedd észre, és mindig dicsérd meg az erőfeszítéseit!

3.    Érdeklődj minden nap, hogy mit játszott az oviban, melyik játszótéren voltak, ki volt aznap a barátja, milyen mesét olvasott az óvó néni, vagy ki volt a párja a néptáncon. Kérdezgesd őket külön-külön a kedvenc témájukról – ezzel azt mutatod ki, hogy számodra nem csak a testvére, hanem az ő kis élete is fontos.

4.    Kerüld a testvérek állandó összehasonlítgatását, mert ez súlyos hiba.

5.    Mindig vedd komolyan a gyermekeid panaszát. A gyerekek igénylik, hogy végighallgassák őket.

6.    Vegyél olyan játékokat vagy szervezz olyan könnyű házi munkát, amihez együttműködésre van szükség. Az együttműködés mindig enyhíti a feszültséget, és csapatépítő jelleggel bír.

7.    Szervezz minél több tartalmas családi programot magatoknak. A közös élmények elmélyítik a testvérek egymás iránti szeretetét.

8.    Legyen mindegyik testvérnek külön-külön baráti társasága. Ne akard a kicsit mindig ráragasztani a nagytestvérre, illetve a nagytesó vállán ne legyen folyton ott a teher, hogy mindenért ő a felelős.

Amikor a 4-5 éves nagytesó arra kér téged, hogy „Mondd meg neki, hogy ne játsszon az autómmal!”, akkor ez egyfajta segélykiáltása részéről, ő ilyenkor csak azt szeretné, ha a saját személyisége szabadon szárnyalhatna. Egy ötéves gyereknek már megvannak a kedvenc játékai, zenéi ízlése, saját barátai, érdeklődése. Ő szereti ugyan a kétéves kistestvért, de semmiképpen sem akarja, hogy az ő játékaival játsszon, az ő zenéjét hallgassa, és az ő barátaival foglalkozzon.

Szülőként ilyenkor a legfontosabb teendő, hogy rávegyük a nagytestvért az osztozkodásra. Mindezt úgy kell elérni, hogy nem szabad egyik vagy másik testvér egyéniségét elnyomni. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy nekik nem kell feltétlenül ugyanazt játszaniuk, ugyanazt a könyvet nézegetniük, ugyanazt a mesét kedvelniük.

A gyerekek sokkal kevésbé lesznek egymással ellenségesek, ha nem érzik azt, hogy a másik „veszélyt jelent” a személyiségük szabad kibontakozására.

Gyakorlatias tanácsok, ha már kirobbant a testvérek közötti vita

Semmiképpen se számíts rá, hogy a testvérek elsimítják a vitákat, mert ez nem fog sikerülni. A gyerekek általában nem tudják megoldani egymás között a konfliktusokat. Nekik mintára van szükségük ahhoz, hogyan kezeljék ezeket a feszültséggel teli pillanatokat.



1.    Hagyj mindig 1-2 percnyi időt, mielőtt beavatkoznál az elmérgesedett vitába. Elképzelhető, hogy ha magukra hagyod őket, a vita magától elsimul.

2.    Ha a veszekedés egyre inkább elfajul kettejük között, akkor az első és legfontosabb teendőd, hogy legalább te higgadt maradj.

3.    Ültesd le a gyerekeket egymással szemben, nyugodt hangnemben addig-addig csitítgasd őket, míg végre elcsendesednek.

4.    Kérd meg az egyik gyereket, hogy mondja el, mi történt. Annak adj először szót, aki a múltkor csak másodikként szólalhatott meg. Legyen most ő az első.

5.    Adj lehetőséget a másik gyerekednek is, hogy ezután ő is elmondhassa a maga védőbeszédét.

6.    Amikor mind a kettő gyerek elmondta a saját álláspontját, te szülőként oldd fel az ellentétet, és tégy igazságot. Magyarázd el azt is, hogy legközelebb hogyan tudják a hasonló helyzeteket elkerülni, vagy hogyan tudják egymással megbeszélni a nézeteltéréseket, félreértéseket. A megfelelő minta adása nagyon fontos.

Felhasznált irodalom: Dr. Richard C. Woolfson - Boldog gyermek (Alexandra, 2001.)
Fotó: Pixabay