2023. szeptember 27 |Karola, Károly, Kozma...
Főoldal > Cikkek > Gyermeknevelés > Amikor egy családban a gyerek irányít - 3 jószándékú nevelési hiba, amit kerülj el, ha nem akarsz zsarnok gyere - Szülők Lapja Amikor egy családban a gyerek irányít - 3 jószándékú nevelési hiba, amit kerülj el, ha nem akarsz zsarnok gyereket
Szerző: Szülők lapja 2023-01-04 Forrás: Szülők lapja ![]() Bár szülőként hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy akkor lesz a gyermekünk boldog, ha teljesítjük a kívánságait és mindent megkap, és ha nem szabunk számára korlátokat, valójában ezzel csak zsarnokká neveljük a gyereket - - Dr. László Zsuzsa klinikai szakpszichológus írása segít megérteni gyermekünket. Milyen a zsarnok gyerek? A zsarnok gyerek nem hagy élni. Folyton vele kell foglalkozni. Kívánságait azonnal kell teljesíteni, figyelni rá amikor akarja, és rá se szabad nézni, ha úgy kívánja. Ha nem jól, vagy nem azonnal reagálunk, már jön is a sértegetés, verekedés, hiszti, üvöltés, ajtó becsapás, dobálózás, kinél mi a szokás. A szülő lassan fél már a gyerektől. Megpróbál mindent jól csinálni, hogy a kitöréseket elkerülje, de napról napra rosszabb lesz... ![]() Sajnos egyre több családnál találkozom manapság ezzel. És ha megvizsgáljuk, hogy mi vezetett ide, látni fogjuk, hogy nem is annyira egyszerű a helyzet. Szülők, akik jót akarnak, de rosszat tesznek A szülő általában a szeretet és odafigyelés nevében cselekszik, a gyerek pedig a biológiai törvényei alapján tanulja a hatékony túlélési stratégiákat. De ahogy mondani szokták, a pokolhoz vezető út jó szándékkal van kikövezve. Mert mi történik? Szó szerint a túlzott szeretettel, figyelemmel, aggódással a céljainkkal ellentétes hatást válthatunk ki. Hiszen a gyerek nem a szándékainkból tanul, hanem abból, amit csinálunk, ami történik. Így fordulhat elő, hogy az ő tapasztalata és tanulása köszönőviszonyban sincs a mi vágyainkkal, és egy boldog, együttműködő gyerek helyett egy kis zsarnokot nevelünk. Nincsenek korlátok Az úgynevezett "Tulajdonos" szülők szinte játékszerként tekintenek a gyerekre: "Jaj, de aranyos! Milyen cuki!" Ők nem állítanak korlátot, a gyerek minden cselekedetének örülnek, például: - viccesnek találják, ha dühében megpróbálja megütni az anyukáját - kreatívnak látják, ha összefirkálja a falat - szemfülesnek vélik, ha hazahozza az óvodából vagy a játszótérről a neki megtetszett játékot Amikor a szülő távolodna, a gyerek pánikol Persze, ahogy nő, úgy lesz egyre fárasztóbb, mert a kontroll nélküli gyerek folyton provokál. Nem marad meg egyedül, nem lehet tőle egy perc nyugta sem a felnőtteknek. És amikor a fáradt szülő kicsit szabadulni szeretne a gyerektől, a gyerek a távolságtartást elutasításként éli meg. Pánikot vált ki belőle, ezért erőszakossá válik, tapadni fog, hisztizve követelőzik. Egyre nehezebb vele Az idő múlásával a gyerek nem hogy nem lesz együttműködőbb, de az élet egyre nehezebbé válik vele. A szülő pedig egyre kétségbeesettebb és mérgében azt gondolja: "Olyan önző, azt hiszi, hogy minden körülötte forog. Lusta, nem akar erőfeszítést tenni. Csak a saját szórakozása érdekli." A "Tulajdonos" szemléletű szülőA "Tulajdonos" szülő nem a gyermek valódi igényeit, nevelését tartja szem előtt, hanem azt gondolja, akkor teszi neki a legjobbat, ha kontrollálatlanul mindent megad neki és mindent ráhagy. Mondok egy példát. Ha valaki egy gyönyörű orchideát kap ajándékba, akkor a növény fejlődése szempontjából nem az a legfontosabb, hogy mi mennyire örülünk neki. Ha nem nézünk utána, hogyan gondozzuk, csak bevisszük a szobánkba, letesszük az ágyunk mellé és mindennap adunk neki jó sok vizet és tápot - mert szerintünk ez így jó -, akkor azzal a növénnyel sajnos gondok lesznek. Van, aki ilyenkor azt gondolja, akkor még több tápot, még több vizet ad, vagyis azt az erőfeszítést fokozza, ami a bajt kiváltotta. Olyan is van, aki kísérletezni kezd, ugyanazon a körön belül. "Jó, akkor most kevesebb vizet adok és több tápot." Egyértelmű, ha nem a növény fejlődését helyezzük a figyelem középpontjába, hanem saját tulajdonosi szemléletünket, azzal a hosszútávú céljaink ellen dolgozunk.
|