Bár szülőként hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy akkor lesz a gyermekünk boldog, ha teljesítjük a kívánságait és mindent megkap, és ha nem szabunk számára korlátokat, valójában ezzel csak zsarnokká neveljük a gyereket. Bár szülőként hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy akkor lesz a gyermekünk boldog, ha teljesítjük a kívánságait és mindent megkap, és ha nem szabunk számára korlátokat, valójában ezzel csak zsarnokká neveljük a gyereket - - Dr. László Zsuzsa klinikai szakpszichológus írása segít megérteni gyermekünket.

Milyen a zsarnok gyerek?
A zsarnok gyerek nem hagy élni. Folyton vele kell foglalkozni. Kívánságait azonnal kell teljesíteni, figyelni rá amikor akarja, és rá se szabad nézni, ha úgy kívánja. Ha nem jól, vagy nem azonnal reagálunk, már jön is a sértegetés, verekedés, hiszti, üvöltés, ajtó becsapás, dobálózás, kinél mi a szokás. A szülő lassan fél már a gyerektől. Megpróbál mindent jól csinálni, hogy a kitöréseket elkerülje, de napról napra rosszabb lesz...



Sajnos egyre több családnál találkozom manapság ezzel. És ha megvizsgáljuk, hogy mi vezetett ide, látni fogjuk, hogy nem is annyira egyszerű a helyzet.

Szülők, akik jót akarnak, de rosszat tesznek
A szülő általában a szeretet és odafigyelés nevében cselekszik, a gyerek pedig a biológiai törvényei alapján tanulja a hatékony túlélési stratégiákat. De ahogy mondani szokták, a pokolhoz vezető út jó szándékkal van kikövezve. Mert mi történik? Szó szerint a túlzott szeretettel, figyelemmel, aggódással a céljainkkal ellentétes hatást válthatunk ki.

Hiszen a gyerek nem a szándékainkból tanul, hanem abból, amit csinálunk, ami történik. Így fordulhat elő, hogy az ő tapasztalata és tanulása köszönőviszonyban sincs a mi vágyainkkal, és egy boldog, együttműködő gyerek helyett egy kis zsarnokot nevelünk.

Nincsenek korlátok
Az úgynevezett "Tulajdonos" szülők szinte játékszerként tekintenek a gyerekre: "Jaj, de aranyos! Milyen cuki!" Ők nem állítanak korlátot, a gyerek minden cselekedetének örülnek, például:
- viccesnek találják, ha dühében megpróbálja megütni az anyukáját
- kreatívnak látják, ha összefirkálja a falat
- szemfülesnek vélik, ha hazahozza az óvodából vagy a játszótérről a neki megtetszett játékot

Amikor a szülő távolodna, a gyerek pánikol
Persze, ahogy nő, úgy lesz egyre fárasztóbb, mert a kontroll nélküli gyerek folyton provokál. Nem marad meg egyedül, nem lehet tőle egy perc nyugta sem a felnőtteknek. És amikor a fáradt szülő kicsit szabadulni szeretne a gyerektől, a gyerek a távolságtartást elutasításként éli meg. Pánikot vált ki belőle, ezért erőszakossá válik, tapadni fog, hisztizve követelőzik.

Egyre nehezebb vele
Az idő múlásával a gyerek nem hogy nem lesz együttműködőbb, de az élet egyre nehezebbé válik vele. A szülő pedig egyre kétségbeesettebb és mérgében azt gondolja: "Olyan önző, azt hiszi, hogy minden körülötte forog. Lusta, nem akar erőfeszítést tenni. Csak a saját szórakozása érdekli."
 

A "Tulajdonos" szemléletű szülő

A "Tulajdonos" szülő nem a gyermek valódi igényeit, nevelését tartja szem előtt, hanem azt gondolja, akkor teszi neki a legjobbat, ha kontrollálatlanul mindent megad neki és mindent ráhagy.

Mondok egy példát. Ha valaki egy gyönyörű orchideát kap ajándékba, akkor a növény fejlődése szempontjából nem az a legfontosabb, hogy mi mennyire örülünk neki. Ha nem nézünk utána, hogyan gondozzuk, csak bevisszük a szobánkba, letesszük az ágyunk mellé és mindennap adunk neki jó sok vizet és tápot - mert szerintünk ez így jó -, akkor azzal a növénnyel sajnos gondok lesznek.

Van, aki ilyenkor azt gondolja, akkor még több tápot, még több vizet ad, vagyis azt az erőfeszítést fokozza, ami a bajt kiváltotta. Olyan is van, aki kísérletezni kezd, ugyanazon a körön belül. "Jó, akkor most kevesebb vizet adok és több tápot." Egyértelmű, ha nem a növény fejlődését helyezzük a figyelem középpontjába, hanem saját tulajdonosi szemléletünket, azzal a hosszútávú céljaink ellen dolgozunk.

Így válik zsarnokká a gyerek - 3 nevelési hiba

Mindent megkap a gyerek, hogy boldog legyen
A "Tulajdonos" szülő jelszava: "Az a fontos, hogy boldog gyerekkora legyen!". Az ilyen szülők azt gondolják, az autoritással való együttélést, a szabálykövetést és az alkalmazkodást majd később megtanulja a gyerek. Most egyetlen feladata van, hogy örüljön és boldog legyen, ezért sok ajándékot kap és a szülők semmire nem mondanak nemet, ha nem muszáj. "Értelmes gyerek, majd megtanulja, amit kell, de addig is, hadd legyen boldog!"



Nincs kontroll, bármit megtehet
A "Tulajdonos" szülő nemhogy nem várja el az alkalmazkodást, de ennek szükségét sem látja. Ebben a családban a gyerek mindent megkap, és szinte mindent megcsinálhat kontroll és feltétel nélkül.

A szülő bűntudattól vezérelve még engedékenyebb
Az egyetlen határt az jelenti, amikor a szülő a folytonos nyomás következtében elveszíti a türelmét és kiborul. Utána persze rettenetes bűntudata lesz, ezért megpróbálja kárpótolni a gyereket újabb ajándékokkal és kedvezményekkel.

Mit tanul ebből a gyerek?
Azt, hogy akkor jut a legtöbb kedvességhez, ajándékhoz, kedvezményhez, ha kontrollálatlanul viselkedik. Nem muszáj alkalmazkodnia, sőt, azzal nem is jár jól, mert "uncsi". Hiszen ha mindent megkap, akkor nem tud mire vágyni, az újdonsággal járó izgalom csak akkor jön, ha a szülő a bűntudata miatt kellően aktív, és újabb kedvezményekkel, ajándékokkal próbálja meg kiváltani gyermeke boldogságát.

Így kerülheted el, hogy zsarnok gyereket nevelj

A szeretet nem egyenlő a kisajátítással
Az, hogy szeretjük a gyerekünket, nem jelentheti a kisajátítását. Tisztelni kell az egyéniségét, a tőlünk való függetlenségét. Komolyan kell venni azt, ami az életében történik.

Ha emberszámba vesszük, akkor megtanítjuk arra, hogyan illeszkedjen be ebbe a világba. Ahhoz pedig meg kell tanulnia alkalmazkodni, a stresszel, a szorongásokkal megbirkózni, valamint a határokat tartani és elviselni a kudarcokat.

Segítsd megküzdeni a nehézségekkel
Nem kell (és nem is lehet) a nehézségeket elsöpörni az útjából, hanem szülőként az a feladatunk, hogy megtanítsuk neki elviselni a nehézségeket. Támaszt és biztonságot nyújthatunk számára.

Ha így teszünk, a gyermekünk tudni fogja, hogyan kezelje a megpróbáltatásokat, hogyan dolgozza fel a sérüléseit, sérelmeit akkor is, amikor már nem tudunk mellette lenni. És így válhat igazi autonóm, felelősségteljes felnőtté.

Forrás: Facebook/Dr. László Zsuzsa pszichológus
Fotók: Freepik/lookstudio, Freepik/drobotdean