Főoldal > Cikkek > Gyermeknevelés > Játszótéri konfliktusok a gyerekek között: Mikor kell a szülőnek beleavatkoznia? - Védőnő tanácsai - Szülők Lapja
Játszótéri konfliktusok a gyerekek között: Mikor kell a szülőnek beleavatkoznia? - Védőnő tanácsai
Az a szülő, aki 1-3 éves korú gyermeket nevel, biztosan találkozott már - elsősorban a játszótéren - azzal a jelenséggel, hogy csemetéje egy bizonyos játék, vagy tárgy miatt konfliktusba keveredett egy másik gyermekkel.
Az a szülő, aki 1-3 éves korú gyermeket nevel, biztosan találkozott már - elsősorban a játszótéren - azzal a jelenséggel, hogy csemetéje egy bizonyos játék, vagy tárgy miatt konfliktusba keveredett egy másik gyermekkel. Közbe kell-e avatkozni? Védőnő szakértőnk válaszol.
A gyerekek számára mindig a másik játéka az érdekesebb
Már szinte megszoktuk, hogy aki motorral vagy babakocsival érkezik, vagy egy játékbabát, kisautót, vagy labdát hoz a játszótérre, annak használatára bőven akad jelentkező. Hiszen a másik játéka mindig érdekesebb, mint a miénk, és hiába van kismotorunk nekünk is otthon, olyan biztosan nincs, mint a másik gyermeknek.
A gyerekeknek tanulnia kell a társas viselkedést
Ahogy gyakran esik szó a fizikai, értelmi, érzelmi fejlődésről, ne felejtsük el, hogy a társas viselkedést is meg kell tanulni a gyermeknek. Nagyon fontos azt is szem előtt tartanunk, hogy a gyermekünk kiegyensúlyozott, egészségesen szocializált, a társadalomba könnyen beilleszkedő viselkedésének elsajátításáért is felelősek vagyunk.
Mikor kell a szülőnek beleavatkoznia?
Jó végre beszélgetni a játszótéren, gyermekfoglalkozáson találkozni egymással, de fél szemünk mindig a gyerkőcön legyen. Ha probléma nélkül cserélnek játékot, vagy adják oda egymásnak, amit a másik elvesz, vagy esetleg már elkér, akkor természetesen hagyjuk szó nélkül őket és örüljünk, hogy már kapcsolatba lépnek egymással és milyen ügyesen megoldják. Ha viszont elindul a huzavona, vagy különösen, ha az egyik elkezd kiabálni, vagy sírni, azonnal közbe kell lépnünk.
Ha a mi gyermekünk az, aki kérés nélkül elvette a másik játékát, ezzel neki szomorúságot okozva, nyomatékosan és határozottan mondjuk el neki, hogy kérés nélkül nem veszünk el semmit, és adja vissza a másik gyermeknek, hiszen megbántotta őt.
Tanítsuk meg a gyerekünknek a kérés fogalmát!
A kérés fogalmát már attól kezdve kötelességünk tanítani a gyermeknek, mihelyt odahoz nekünk valamilyen tárgyat. Lehet ezt játékosan, mondókaszerűen is gyakorolni otthon: kérem-köszönöm-tessék, illetve: "megnézhetem?", "játszhatok vele?" stb.
Szabad nevelés - magatartási problémák?
Ma divatos olyan mértékben szabadon nevelni, hogy egyáltalán nem szólunk bele ezekbe a szituációkba. Ezzel azonban azt érjük el, hogy gyermekünket ki fogják közösíteni az óvodában, iskolában, menekülni fognak tőle a társai, és komoly magatartási problémái adódnak majd.
Figyeljünk oda gyermekeinkre és segítsük őket abban, hogy kialakuljanak bennük a társas együttélés helyes normái, hogy később bárhol, bármilyen körülmények között megállják a helyüket, és boldogok legyenek.
Megnyugtatásul: a testvérféltékenység túlélhető. És az a legviccesebb az egészben, hogy a testvérek eleinte még nem is sejtik, hogy az egyik legnagyobb ajándékot kapták azzal, hogy testvérek lehetnek. A testvérszületés olyan nagy esemény egy gyermek életében, hogy akármekkora is a korkülönbség, nehéz feldolgozni.
A gyermeknevelés során a következmények nagy szereppel bírnak a gyermek viselkedésének alakulásában. Pozitív következmény (dicséret, jutalom) esetén az adott viselkedés gyakorisága nő, a viselkedésminta rögzül, míg negatív következmény (figyelemmegvonás, jutalom megvonás, büntetés) esetén az adott magatartás megjelenési valószínűsége csökken.
Hozzávalók: 300g liszt
1 db margarin
1 db tojás
kevés tej
Recept:
A vajat elmorzsoljuk a liszttel, majd hozzáadjuk a tojást és annyi tejet, hogy gyúrható legyen. Fél órára a hűtőbe tesszük, majd lisztes deszkán kinyújtjuk. Pohárral kiszaggatjuk, közepét darált dióval, vagy lekvárral megtöltjük. Félbehajtjuk, széleit m(...) tovább a teljes recepthez...