A Pedagógusok Szakszervezete augusztus 12-én közleményt adott ki, melyben megfogalmazták javaslataikat arra az esetre, ha rendkívüli intézkedésekre lesz szükség, de azért felmerülnek kérdések. Az EMMI legutóbbi tájékoztatása szerint a kormány és a pedagógusok továbbra is arra készülnek, hogy hagyományos rendben kezdődhet meg szeptemberben az új tanév, de folyamatosan egyeztetnek a lehetséges forgatókönyvekről. Állítólag készül egy mindenre kiterjedő járványügyi intézkedési protokoll, de erről további részleteket nem árultak el.

Ugyanakkor az idő sürget, hiszen pár hét múlva becsengetnek, az iskolák pedig minél hamarabb szeretnének felkészülni arra, hogy ha megint különleges intézkedésre lenne szükség, mint márciusban, amikor is bezártak az iskolák. Bár az EMMI néhány napja kiadta a 2020/2021-es tanév tervezett rendjét, ebben egy szó sem esik arról, mire számítsanak a pedagógusok és a szülők, ha a járványügyi helyzet miatt rendkívüli intézkedésekre lesz szükség.

Digitális átállás 2.0?
Tavasszal az egész oktatás szinte egy hétvége alatt állt át online-ra, a diákok otthon maradása viszont azt is eredményezte, hogy sok szülőnek szintén otthon kellett lennie - vagy home office-ban, vagy szabadságon - a gyermeke mellett. Ennek következtében a kivehető szabinapok száma mára erősen megcsappant, így egy újabb bezárás helyett valami konstruktívabb megoldás kell, ami csökkenti ugyan a vírus terjedését, de nem ró akkora terhet a szülőkre, akár óvodás, akár iskolás gyermekei vannak.



Hibrid oktatás - Így képzelné a Pedagógusok Szakszervezete
A Pedagógusok Szakszervezete ezért augusztus 12-én közleményt adott ki, melyben megfogalmazták javaslataikat erre az esetre. E szerint, amennyiben a járványhelyzet indokolja, osztrák minta alapján úgynevezett hibrid oktatásra kellene készülni, ami kombinálná a tantermi és az otthoni, online oktatást.

3+2 megoldás
Ennek lényege, hogy egyik héten 3 napig, másik héten pedig 2 napig folyna a tanítás tanteremben (kivéve az elsős és másodikos gyermekeknek, akiknek a folyamatos tantermi oktatást javasolják), a kimaradó napokon távoktatás lenne - természetesen ez rugalmasabb tantervi szabályozást is megkívánna.

Javaslatuk szerint a protokoll kidolgozásába be kell vonni a szakmai, a szülői és az érdekvédelmi szervezeteket, valamint azt is fontosnak tartják, hogy a kormány ismerje el járványügyi elkülönítésnek azokat a napokat, melyeken a szülők a kisgyermekkel otthon maradnak az online oktatás ideje alatt.

Mindemellett havi ingyenes szűrést szeretnének a köznevelésben és szakképzésben dolgozóknak, emellett azt javasolják, hogy a veszélyeztetett korosztályba tartozó és krónikus betegséggel élő kollégák csak online oktatást folytathassanak.

Ezenfelül:
- Biztosítsanak minden 100 tanulóra kettő érintés nélküli homloklázmérőt és tantermenként megfelelő mennyiségű kézfertőtlenítőt az oktatási intézményekben.
- Egyértelmű utasításban határozzák meg a szaktantermi oktatás felfüggesztését a hibrid tanítás ideje alatt, helyette az osztálytermi oktatást helyezzék előtérbe.
- Határozzák meg a biztonságos menzai étkezés módját, az iskolai büfék működésének rendjét.
- Egy tanteremben 14 gyermeknél több ne legyen (kétméteres szociális távolság betartása).

Továbbá azt is kérik, hogy a pedagógusok hibrid oktatásból eredő túlmunkáját minden megkötés nélkül fizessék ki a fenntartók.

Ami az óvodákat illeti, a PSZ-nek arra is vannak ötletei:

- Csak ott vezessenek be komolyabb korlátozásokat, ahol ezt a kialakult egészségügyi helyzet megkívánja.
- A szülők saját hatáskörben dönthessenek arról, hogy viszik-e a gyermeket az intézménybe, természetesen egyeztetve az óvodával, az óvodapedagógusokkal - ez igazolt hiányzásnak számítana.
- Akárcsak az iskoláknál, a kormány itt is ismerje el járványügyi elkülönítésnek azokat a napokat, amelyeken a szülők a kisgyermekkel otthon maradnak az óvodai nevelés felfüggesztésének idejére, valamint havi egyszer ingyenesen szűrjék meg az óvodai dolgozókat.
- Ismerjék el az óvodai online nevelés-oktatás létjogosultságát, ne küldjék fizetés nélküli szabadságra a dolgozókat, mondván, nincs mit dolgozniuk.
- A fenntartó minden intézményben biztosítsa a megfelelő és elégséges egészségügyi eszközöket, felszereléseket (maszkok, kézfertőtlenítők, homloklázmérők, takarítószerek és eszközök), és folyamatosan pótolja azokat.

Sok kérdés felvetődik
Persze sok kérdésre ez a javaslat sem ad választ - például hogyan lehet betartani azt, hogy egy tanteremben 14 gyermeknél ne legyen több, hiszen legtöbb tanóra nem csoportbontásban zajlik, főleg alsóbb évfolyamon, ehhez az órarendeket is teljesen át kell variálni, nem beszélve arról, hogy közel sem biztos, van elég tanterem erre a helyzetre egy iskolában, főleg, ha a javaslat szerint a szaktantermi oktatást is felfüggesztik.

A másik kérdés, hogy ha a veszélyeztetett pedagógusok kizárólag otthonról, távoktatásban dolgoznak, akkor mivel töltik a munkaidejüket azokon a napokon, amikor hagyományos oktatás zajlik az iskolaépületben - vagy rotációs rendszerrel egyszer egyik osztály van bent, máskor másik? És nem esik szó a veszélyeztetett diákokról, mert azért nekik is lehet olyan betegsége, ami miatt kockázatos vírushelyzetben az iskolába járás, velük mi lesz?

Ezenfelül hogyan lehetne igazolni azt a túlórát, amit egy tanár otthon végez a digitális tanítás ideje alatt? És mi van azokkal a tanárokkal, akiknek viszont abban merül ki a távoktatás, hogy elküldik a munkafüzet megfelelő oldalait, amiket kitöltve és befotózva vissza kell küldeni?

És ami talán az egyik legnagyobb probléma: ki és hogyan biztosítja az eszközöket azokat a tanároknak és diákoknak, akik nem tudnak hirtelenjében beszerezni laptopot, számítógépet, erősebb netkapcsolatot, vagy akik egyszerűen olyan körülmények között élnek, hogy már a márciusi távoktatás alatt is erőteljesen hátrányt szenvedtek?

Már csak két hét van tanévkezdésig - de a pedagógusoknak még kevesebb -, fontos lenne tehát mielőbb tisztán látni mind nekik, mind a szülőknek, hogy mire számíthatnak.

Forrás: Pedagógusok Szakszervezete
Fotó: Pixabay