Az okostelefonok elveszik a gyerekkort - Több gyerek lett öngyilkos az utóbbi pár hónapban, mint az elmúlt 5-10 évben

Szülők lapja

Hírek, érdekességek

Szülők lapja


Az okostelefonok elveszik a gyerekkort - Több gyerek lett öngyilkos az utóbbi pár hónapban, mint az elmúlt 5-10 évben A különböző médiatartalmak és közösségi felületek nagy hatást gyakorolnak a gyerekek személyiségfejlődésére. A rájuk zúduló információtömeg feldolgozására nincsenek felkészülve, sok a depressziós, frusztrált gyerek. A különböző médiatartalmak és közösségi felületek erőteljes hatást gyakorolnak a gyerekek személyiségfejlődésére. A rájuk zúduló információtömeg feldolgozására nincsenek felkészülve - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel, az NMHH Médiatudományi Intézete és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) közös konferenciáján elhangzottak alapján.

A konferenciát Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese és Szadai Károly, az NMHH Médiatanácsának tagja nyitotta meg.

Minden 5. gyerek mentális problémákkal küzd
A gyermekvédelmi konferencia első felszólalója Pászthy Bea gyermekpszichiáter, a Semmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinikájának docense és az MCC Pszichológia Iskola Jövőképesség Műhely vezetője volt, aki "A gyermekek lelki egészsége a jóléti társadalomban" témában osztotta meg a gondolatait. Az előadó úgy fogalmazott: az elmúlt három év - a koronavírus-járvány időszaka - különösen nehéz és kegyetlen volt a gyerekek számára. A testi és lelki egészségük hanyatlik, nő a kiszolgáltatottságuk, egyre többször figyelhető meg az önpusztító magatartás ebben a korosztályban.



Túl sok az öngyilkosság
- Kutatási adatokból látszik, hogy a gyerekek 20 százaléka küzd mentális kórállapottal. Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) 2022-es adatai szerint minden hetedik gyerek küzd mentális problémával, és azok a gyerekek, akik szoronganak, depressziósak, sokkal inkább olyan tartalmakat keresgélnek, amelyek kielégítik ezt az állapotot, vagy még mélyebbre rántják őket - mondta a pszichoterapeuta szakorvos, aki hozzátette, életveszélyes a helyzet, mert annyi öngyilkosság a gyerekek között, mint amennyi az elmúlt hónapokban történt Magyarországon, az elmúlt 5-10 évben nem történt.

A szakember kiemelte: a médiának jelentős szerepe van a mostani generáció lelki egészségének segítésében vagy hanyatlásában.

Nemrégiben például egy 11 éves kislány lépett szándékosan a vonat elé Gyürén, akit csúfoltak az iskolában, az interneten terjedő kihívások pedig akár életveszélyesek is lehetnek - mint ahogy erről korábbi cikkünkben írtunk.

Az okoseszközök elvették a gyerekektől a gyerekkort
A közleményben Tari Annamária klinikai szakpszichológust, pszichoterapeutát, pszichoanalitikust idézve azt írták, hogy az okoseszközök "kitoltak" a gyerekekkel, mert elvették tőlük a gyerekkort.

- A kisgyerekeket ezekről az eszközökről mérhetetlen mennyiségű feldolgozhatatlan információ éri, aminek befogadására, megértésére nincsenek sem értelmi, sem érzelmi szinten felkészülve - hangsúlyozta a szakember, hozzátéve: a gyerekeknél az okoseszköz "örömmágnes" lett, és túl korán "indít el" olyan szükségleteket, amelyek önmaguktól még nem jelennének meg.



Megoldásként azt javasolta, hogy a gyerek telefonján ne lehessen elérni a közösségimédia-felületeket, és a szülők felejtsék el a különböző geolokációs programokat, ne kelljen a gyereknek számtalan sms-t küldenie a napi történésekről. A szakember kiemelte a szülők edukációjának fontosságát is, mert sokszor a szülők teszik ki - akaratlanul is - online veszélynek a gyermeküket.

Egy felmérés szerint egyébként már 7-8 éves korukban saját okostelefont kapnak a magyar gyerekek, és gyakran hagyják őket egyedül netezni a szülők, aminek egyik következménye, hogy sok gyereknek van olyan "ismerőse" (vagyis akit visszajelöl), akivel valójában sosem találkozott, azt sem tudja, ki az.

Székely Levente szociológus, az Ifjúságkutató Intézet és az MCC szociológia műhelyének vezetője, a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 kutatásvezetője úgy véli, hogy a fiatalok jövőképe optimista, de van bennük frusztráció és bizonytalanság is ebben a kérdéskörben - olvasható a közleményben.

A reklámok hatása a gyerekekre
A konferencián Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklámtestület igazgatója azt emelte ki, hogy a gyerekekre ható tényezők közül a reklámok szerepe az egyik, melyet vizsgálni kell, és gyermekvédelmi szempontból mutatta be nemzetközi példákon keresztül, hogy milyen megoldások és problémák jelentkeznek a reklámozás gyakorlatában.

Guld Ádám médiakutató, kommunikációs szakember, tanácsadó, a PTE-BTK habilitált egyetemi docense az influenszer-kommunikáció témakörét járta körül előadásában. A szakember elmondta, hogy 2015 óta foglalkozik az influenszer-jelenséggel, és bár úgy tűnik, mintha a véleményvezérek mindig velünk lettek volna, a valóságban csupán 7 éve léteznek ebben a formában.

Mit csinálnak a gyerekek a neten?
A konferencián felszólalt Pelle Veronika is, az NMHH digitálisműveltség-fejlesztési munkatársa, aki prezentációjában azt elemezte, hogy mit csinál a gyerek a neten, mit lép erre a szülő, és miként lehet növelni a médiatudatosságot minden korosztályban. Előadásában megemlítette az NMHH által a napokban elindított online tudástárat, a Digipedia oldalt is.



A pornográf tartalmak hatása a gyerekekre
A konferencia harmadik részében Jantek Gyöngyvér klinikai szakpszichológus és Hal Melinda, az MCC Mindset Pszichológia Iskola Test és Lélek Műhelyének vezetője is elgondolkoztató információkkal szolgált arról, hogy mennyire veszélyes a pornográfia a gyerekek és serdülők szexuális szokásaira és személyiségfejlődésére, illetve a médiatartalmak milyen traumát okozhatnak, melynek sebeit akár egy életen át hordozhatják a gyerekek - ismertette az NMHH kommunikációs igazgatósága.

Gyermekvédelem az online térben
A záró részben, mely médiaszabályozási kérdéseket tárgyalt, Nyakas Levente, az NMHH Médiatudományi Intézetének vezetője médiajogi perspektívából beszélt a gyermekvédelemről és annak kihívásairól a digitális környezetben. Majd Sorbán Kinga, az NKE ITKI kutatója az újmédiára fókuszálva mondta el, hogy mi ártalmas, mi veszélyes és mi tiltott a közösségi médiában a gyermekekre vonatkozóan.

Végül Monori Zsuzsanna, a Médiatudományi Intézet munkatársa mutatta be röviden az NMHH feladatait és jogkörét, beszélt a korhatári besorolás fontosságáról és az Internet Hotline hiánypótló feladatairól, illetve a gyermekvédelmi normák határon átnyúló érvényesítésének gyakorlatáról - írták a kommünikében.

Ezt is olvasd el!
A gyerekednek ártasz, ha fotókat osztasz meg róla a neten - Miért veszélyes a sharenting? »


Forrás: MTI
Fotók: Rawpixel

Szülők lapja

Hírek, érdekességek

Szülők lapja


2022.10.27