Főoldal > Cikkek > Hivatalos ügyek > Lakáshasználat válás után - Szülők Lapja

Lakáshasználat válás után


A házasság felbontása esetén felmerül, hogy ki fogja használni az utolsó közös lakóhelyül szolgáló lakást, sőt ennek rendezése a házasság egyező akaratnyilvánítással történő felbontásakor kötelező is.

Szerző: Dr. Illés Blanka
2012-09-12
Forrás: Szülők lapja
Share on Tumblr
kuldeskuldeskuldeskuldes
vonal

Ez a cikk 2689 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

szakértő Dr. Illés Blanka
Családjogi ügyvéd
kérdezd szakértőnket a témában >>

A felek megállapodása
Elsődleges a felek megállapodása, és ha ez nem sikerül, akkor a Csjt szabályai szerint dönt a bíróság.  A felek megállapodása csak annyiban korlátozható a bíróság által, hogy a kiskorú gyermekük érdekét nem sértheti. Emellett  csak a felek egymás közötti viszonyában érvényesül, harmadik személyre nem hat ki.

A lakáshasználat rendezése bírói döntéssel
Ha a felek között nem jön létre megállapodás a lakáshasználatra vonatkozóan, úgy ebben a kérdésben a bíróság dönt. Bár a Csjt. a bírói döntés előfeltételeként írja elő a házasság felbontását, a bírói gyakorlat azonban ezt a feltételt nem értelmezi szigorúan. Ha tehát azt valamelyik fél méltányolható érdeke szükségessé teszi, a házasság fenntartása melletti különélés esetén is rendezi a bíróság a közös lakás használatát. Ha pedig a lakás valamelyik - vagy mindkét - házastárs tulajdonában áll ugyan, de azt haszonélvezeti jog terheli – tipikusan valamelyik nagyszülő részéről - akkor a használati jog ezt a személyt illeti, illetve ő rendelkezhet róla.
A bírói döntés esetén érvényesülnie kell annak a szabálynak is, hogy a házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát - életkörülményeinek megfelelően - általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van.

I. Különvagyon vagy önálló bérlet
Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg.
A főszabály tehát az, hogy alapvetően a tulajdonost, illetve a bérlőt illeti meg a kizárólagos használat . A bíróság a másik házastársat kivételesen, és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve, és ha a közös kiskorú gyermeknek megfelelő lakhatása csak a házastársi közös lakás használatával biztosítható.

II. Közös tulajdon vagy közös bérlet
A bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakás használatát főszabály szerint megosztja a házastársak között, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi . A megosztásnak azonban objektív és szubjektív feltételei egyaránt vannak.
Az objektív feltételek lényegében a lakás adottságaihoz (alapterület, beosztás, helyiségek, lakószobák száma, stb.) igazodnak.  Ezért a döntéshez általában szükséges a lakás műszaki adatainak pontos megállapítása és a méretarányos alaprajz.  A megosztásra alkalmatlan beosztás esetén vizsgálni kell az átalakítás lehetőségét is, illetve a megosztás során lehetőleg a minél teljesebb elkülönülésre kell törekedni.
A megosztás szubjektív akadálya lehet, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével járna.  Hogy mi minősül súlyos érdeksérelemnek, arra általánosságban meghatározást adni nem lehet, így azt mindig az adott tényállás összes körülményei döntik el.

III. Nem megosztható lakáshasználat
Ha a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakás használata nem osztható meg, a bíróság a) közös tulajdonban álló lakás esetén az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, míg b) bérlakás esetén a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi.
Annak a kérdésnek az eldöntésekor, hogy melyik fél maradjon a lakásban, elsősorban az számít, hogy van-e a feleknek kiskorú gyermeke, és hogy a gyermek melyik félnél nyert elhelyezést. A lakás kizárólagos használatára tehát alapvetően azt a felet kell feljogosítani, akinél a közös kiskorú gyermeket elhelyezték. Kivétel ez alól, ha a közös kiskorú gyermek más megfelelő lakással rendelkezik, és lakhatása ott megfelelően biztosított .
Amennyiben nincs közös kiskorú gyermek, a lakást annak kell elhagynia, aki magatartásával a másik félnek súlyos érdeksérelmet okozott, ilyen magatartás hiányában pedig az eset összes körülményeinek  a mérlegelésével kell dönteni.

A lakáshasználati jog ellenértéke
A lakáshasználati, lakásbérleti jognak jelentős vagyoni értéke van, így a házastársi közös lakást elhagyó házastárs a lakás kizárólagos használatához jutó házastárssal szemben jóval hátrányosabb vagyoni helyzetbe jut, aminek mérséklését szolgálja a lakáshasználati jog ellenértéke, illetve a többlethasználati díj.  A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére válik jogosulttá. A felek a lakáshasználati jog ellenértékét egymás közötti megállapodással is rendezhetik, amely a bíróságot is köti. Ha viszont nincs ilyen megállapodás, a Csjt. vonatkozó rendelkezései alapján a bíróság dönt valamelyik fél erre irányuló kérelme alapján.

Az ellenérték meghatározása
A lakáshasználati jog ellenértékének meghatározásánál az alábbi szabályok érvényesülnek:
1. Közös tulajdonban, vagy valamelyik házastárs külön tulajdonában álló lakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének a különbözete. Tulajdoni lakásnál - ha a feleknek nincs a forgalmi értékre egyező előadása, és az hitelt érdemlően másként nem állapítható meg - a bíróság a lakott és beköltözhető forgalmi érték megállapítására szakértőt rendel ki.
2. Bérlakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke legalább a hasonló önkormányzati bérlakásra - a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetére - az önkormányzat rendeletében meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelő összeg . Bérlakásoknál (akkor is, ha a lakás nem önkormányzati, hanem egyéb bérlakás) a forgalmi érték meghatározása mellett - ahol a bíróság rendszerint szakértői véleményre is támaszkodik - szükséges a helyi hatályos rendelet beszerzése.

Nem illeti meg azonban lakáshasználati jog ellenérték:
1. a közös tulajdonú vagy különvagyoni lakásból önként elköltöző volt házastársat, feltéve, hogy arra nem a bennmaradó összeférhetetlen magatartása miatt kényszerült,
2. a másik fél önálló bérletéből önként elköltöző házastársat,
3. a vagyoni értékű jogosultságon alapuló használat esetén önként elköltözőt
4. akinek a lakásból való távozásra kötelezésével egyidejűleg a tulajdonjoga is megszűnik, miután a bíróság a közös tulajdont megszüntette, és megfelelő megváltási árat ítélt meg a részére
Közös bérleménynek minosülő lakás esetén, ha valamelyik házastárs a lakást a visszatérés szándéka nélkül, önként elhagyta - tartósan új életre rendezkedett be és másutt megfelelő lakása van -, a bíróság - a visszamaradt házastárs kérelmére - az eltávozott házastárs bérlőtársi jogviszonyát megszünteti. A házastárs azonban a használati jog ellenértékének rá eső részét igényelheti. Itt is egységes azonban a bírói gyakorlat abban, hogy ha az elköltözött felet az elköltözésre kényszerítő körülmények késztették, minderre nincs lehetőség.

Az ellenérték mértéke
A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely őt a bennmaradó volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel arányosan megilleti:
1. A rá eső rész közös bérlet vagy közös tulajdon esetén - ha nincs gyermek - általában 1/2 rész, ha pedig van, általában 1/3 rész, mint kiindulási alap.
2. A rá eső rész - a különös méltánylást érdemlő eseteket kivéve - rendszerint a használati jog ellenértékének 1/3-ánál nem kevesebb. Ez alól azonban kivétel lehet, ha
a) a bíróság az egyik házastárs különvagyonában levő lakás vagy szolgálati lakás elhagyására kötelezte a másik házastársat,
b) a lakásnak a házasságkötést megelőzően önálló bérlője a lakásban maradó házastárs volt ,
c) a bennmaradó és kiskorú gyermeket saját háztartásában nevelő szülő szűkös anyagi helyzetben van, vagy a távozó fél anyagi hozzájárulása nélkül több kiskorú gyermeket tart saját háztartásában, viszonylag nehéz körülmények között.

Az elszámolás módja
A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes, amelyet általában pénzben kell teljesíteni. Lehetőség van azonban a más módokon történő elszámolásra is:
1. Az ellenérték a közös vagyonból nyerhet elszámolást, ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére másként nem képes, ha a lakásban maradó házastársnak erre a célra felhasználható különvagyona nincs, vagy ha azt kéri.
2. Ilyenkor a házastársi közös vagyonból rá eső részt a lakáshasználati jog ellenértékének összegével csökkenteni kell . Mindez azonban csak teljes vagyonmérleg felállítása mellett rendelhető el
3. Nem kizárt az sem, hogy egyes vagyontárgyakat  számoljanak el az ellenérték fejében.
4. Elfogadott az a megoldás is, hogy a lakáshasználati jog ellenértékét beszámítással rendezik, vagyis azt az ellenérték megfizetésére kötelezett félnek az ellenértékre jogosulttal szemben fennálló gyermektartásdíj-hátralékába számítják be.



 

Címkék: lakáshasználat, válás, ingatlan, tulajdon, bérlet, ellenérték, elszámolás

Feliratkozás hírlevélre

Érdekesnek találtad ezt a cikket? Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkeinkről, iratkozz fel hírlevelünkre.

Email*
Név*
hirdetés

[x] hirdetés

OLVASD EL EZT IS!

Jog vagy kötelesség? - A gyermekkel való kapcsolattartás szabályai

Sokakban nem világos a kérdés, a kapcsolattartás a különélő szülő joga, vagyis ha van kedve jön, ha nincs akkor nem? Vagy kötelesség is, tehát nem azon múlik, hogy épp ráér-e vagy sem, hanem köteles úgy alakítani az életét, hogy el tudja vinni a gyerekeit kapcsolattartásra?

tovább a cikkre
Élettársi kapcsolat, vagy házasság? Melyikre milyen szabályok vonatkoznak?

Sokan hiszik azt, hogy ha elkerülik a házasságkötést, akkor kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mint akik kimondják az igent az anyakönyvvezető előtt.

tovább a cikkre
Öröklési jog várható változásai - 2012.

Az idén nyáron elfogadásra kerülő új Polgári Törvénykönyv számos változtatást fog bevezetni az öröklési jog területén. Ha valaki végrendeletet készít, már most érdemes figyelembe venni az új szabályokat, hiszen amikor a végakaratunkat kinyilvánítjuk, akkor az a legritkább esetben szól pár hónapra.

tovább a cikkre

A témával foglalkozó szakértőnk

Dr. Illés Blanka - Családjogi ügyvéd

Vissza az előző oldalra

hirdetés

BABÁT VÁRSZ?

Kíváncsi vagy, hogy mekkora? Mit érez? Hallja-e, ha beszélsz hozzá? Tudj meg mindent a babavárás csodájáról, miközben életed legfontosabb naplóját töltögeted a saját pocakos és ultrahang fotóiddal, érzéseiddel, élményeiddel. Kattints ide >>

vonal

[x] hirdetés

Legnépszerűbb

Videók

Recept ajánlatunk

Teljes kiőrlésű zöldséges rakott rétes

Teljes kiőrlésű zöldséges rakott rétes

Várandós kismamáknak ajánlott ételek >>
12 hónapos kortól. >>

Hozzávalók: 250 g teljes kiőrlésű rétestészta lap 1 nagyobb vöröshagyma 150 g gomba 50 g félzsíros túró 3 nagyobb sárgarépa 2 közepes cukkini 2 ek. napraforgó étolaj 50 ml 1,5 %-os tej 25 g teljes kiőrlésű liszt 100 g zsírszegény sajt 1 pohár natúr, zsírszegény joghurt őrölt fehérbors, szerecsendió, bazsalikom, petrezselyemzöld, oregánó, kakukkfű, metélőhagyma

Recept: A vöröshagymát először félbe, majd karikákra vágjuk. A gombát és a cukkinit felszeleteljük, a sárgarépát hasábokra vágjuk, majd ezeket egy teflonserpenyőben az olaj felén átfuttatjuk. Hozzáadjuk a tejet és a fűszereket, és amikor a tej felforr, vékonyan megs(...) tovább a teljes recepthez...


Webáruház ajánló

Ha nem jön a baba

Ha nem jön a baba

2 400 Ft.-

Megnézem

Pocakosnapló

Pocakosnapló

2 800 Ft.-

Megnézem

Legfrissebb szakértői válasz

Dr. Árvainé Koczok Márta

Dr. Árvainé Koczok Márta

tanácsadó szakpszichológus

tovább a szakértőhöz >>

Éjjeli felriadás

Kedves Édesanya!
Gyermeke valószínűleg az őt érő stresszt így tudja kezelni, a szülő közelsége a nyugtató számára. Ez valóban sok feszültséget generálhat otthon. Én első körben ki próbálnám deríteni, mi jelent most neki fokozott stresszt. Ki lehet próbálni relaxációs technikákat, melyeket könnyedén egy-egy relaxációs mesekönyv segítségével is megtanulhat. A technika rendszeres alkalmazása, a mindennapi feszültségek átbeszélgetése, a több játék, több szülői figyelem, megoldást hozhat. Ha azonban ez nem eredményez jelentős javulást, érdemes konzultálni egy szakemberrel.

Ezt olvastad már? [x]
Hírek, érdekességek

Nagy Diák Bűnmegelőzési Teszt 2020: 20 kérdés, amiből kiderül, mennyire ismeri a gyerek az online veszélyeket

vissza vissza