„Esküvő - A házasság kötés feltételei és menete” című cikkemben>> kifejtettem, hogy miként lehet a házasságot szabályosan megkötni. Jelen cikkemben pedig azt boncolgatom, hogy ha az egyik szülőben, vagy mindkét szülőben megérett az elhatározás, akkor hogyan is fogjunk neki a válópernek. Annyira triviális témának tartják ezt a szerzők, hogy sokszor nem is írnak róla, pedig a legtöbbször millió kérdéssel felfegyverkezve érkeznek az ügyfelek, hogy akkor hogyan is kell megindítani az ilyen eljárást és mire számíthatnak az első tárgyaláson.

 

Hogyan indítható meg a válás?

A családjogi törvény értelmében a házasság megszűnik az egyik házastárs halálával, vagy annak bírósági felbontásával. Tehát ha valaki a házasságát akarja felbontani, akkor a házasfelek utolsó közös lakóhelye szerint illetékes bíróság, vagy az alperes lakóhelye szerint illetékes járásbíróság előtt kell megindítani az eljárást.

 

Mit tartalmaz a keresetlevél?

A válni kívánó fél három egyező példányban adja be a keresetét, amelynek első példányára ráragasztja a 30.000 Ft értékű illetékbélyeget, amely a válóperes eljárás illetéke. A keresetlevélhez mellékelni kell az eredeti házassági anyakönyvi kivonatot. Ha vannak közös gyermekek, akkor az ő eredeti születési anyakönyvi kivonataikat is. A keresetlevélben meg kell jelölni a házas felek személyes adatait, az alperes lakcímére különösen odafigyelve, hogy jó címre menjen az idéző végzés. A keresetlevélben elő kell adni a tényállást, azaz hogy hogyan és miként jutott felperes arra a következtetésre, hogy a felek házassága teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Ezután le kell írnia a konkrét kereseti kérelmét.

 

Hiánytalan keresetlevél után tűzik ki az első tárgyalást

A keresetlevél jegyzőkönyvbe mondása vagy a bírósághoz postai úton való megérkezését követően a felperes keresete iktatásra kerül. Amennyiben keresetlevél hiányos, a bíróság hiánypótlásra felhívó végzést bocsát ki. Ha a keresetlevél nem szenved hibában, akkor kitűzik az első tárgyalás időpontját. Az alperes a felperes keresetlevelét és a bíróság tárgyalásra idéző végzését fogja postai úton kézhez kapni. Az alperesnek legkésőbb az első tárgyaláson nyilatkoznia kell felperes keresetére. 

 

Az első tárgyalás – békítő tárgyalás

Az első tárgyalási határnapra a bíróság megidézi a házas feleket. Az első tárgyalás az un. békítő tárgyalás, ahol a bíróság megkísérli a házas felek békítését. Amennyiben ez nem vezet sikerre, úgy az első tárgyalást követően a felek kérhetik az eljárás folytatását, amely kérelem bírósághoz való beérkezését követő 30 napon túl a bíróság újabb tárgyalási határnapot tűz. Amennyiben az első tárgyaláson a felek nem békültek ki, vagy egyezségre sem sikerült jutniuk, úgy érdemes bizonyítási indítványokat tenni, hogy az eljárás minél hamarabb befejeződhessen.

 

Meddig húzódhat el a válás?

Amennyiben a felek csak házasok és nincsenek közös gyermekek, közös vagyonuk, akkor egy tárgyalás alatt is befejeződhet az eljárás. Amennyiben vannak gyermekek és közös vagyon, és a házas felek semmiben nem tudnak egyezségre jutni, akkor az eljárás elhúzódhat több tárgyalásra. A bíróság mindig segíti a felek eljárását, de sokszor a feleken múlik, hogy mennyire húzódhat el az ügy. Érdemes még a per elején előadni a teljes tényállást és megtenni minden bizonyítási indítványt.

 

Tényállásos bontás – vizsgálják, hogy mi vezetett a házasság megromlásához

Tényállásos bontás esetén a bíróságnak fel kell tárni a házasság végleges megromlásához vezető okokat. Amennyiben a felek nem jutnak egyezségre, úgy a bíróság többnyire már az első tárgyaláson személyesen meghallgatja a feleket e témakörben. A bíróság természetesen nem mondja ki, hogy melyik fél is volt a hibás a házasság megromlásában, azonban az egyik fél súlyosan felróható magatartása a per további szakaszában értékelést nyerhet. Az ilyen jellegű ügyekben a bíróságnak a házasság felbontása és járulékos kérdések tárgyában teljes körű bizonyítást kell lefolytatnia.

 

Közös megegyezésen alapuló bontás – a felek egyezségét vizsgálják

A közös megegyezésen alapuló bontás esetén a bíróság nem boncolgatja részletesen a házasság megromlásához vezető okokat. Ez esetben a bíróság csak a felek között megszületett egyezséget vizsgálja, elsősorban olyan szempontból, hogy az a gyermek érdekének megfelel-e. A járulékos kérdések, amelyben a feleknek meg kell állapodniuk, az a házasság felbontása, gyermekek elhelyezése, a gyermekek tartása, a kapcsolattartás, a házastársi tartás, a lakáshasználat és az ingóságok megosztása. Ez utóbbiban, azaz az ingóságok megosztásába az új Csjk szerint 2014 márciusától nem kell megállapodni ahhoz, hogy a felek közös megegyezéssel elválhassanak.

 

Mediáció, peren kívüli egyeztetés

Minden esetben javasolom az ügyfeleimnek, hogy ha nyitott rá a másik fél, akkor még a per előtt, de akár a per alatt is menjenek el mediátorhoz, aki segít közelíteni a felek álláspontját. Sajnos a felek személyes sértettsége nem segít megoldani a kialakult feszült helyzetet, és általában ezt mindig a kiskorú gyermek érzi meg. Ha a felek a mediátornál megtesznek minden tőlük telhetőt, fontos, hogy a felek ügyvédei is végezzenek peren kívüli egyeztetést, ahol a felek és legfőképp a gyermek érdekének megfelelő egyezséget tudnak ügyvédi okiratba foglalni. Fontos, hogy az ügyvéd által ellenjegyzett megállapodást is be kell nyújtani a járásbírósághoz jóváhagyás végett, hogy az egy végrehajtható okirat legyen.

 

 

Fotó: Freedigitalphotos.net

Szakértő: dr. Illés Fanni családjogi szakértő