Végkielégítés - mikor és mennyi végkielégítésre jogosult a munkavállaló?

Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy milyen esetekben jogosult végkielégítésre a munkavállaló, milyen időtartam nem számít bele a végkielégítésre jogosító időbe, majd táblázatban foglaljuk össze a mértékét. Megnézzük azt az esetet, amikor a munkavállaló közös megegyezést ír alá, és bízik az őt munkáltatói felmondás esetén megillető, végkielégítésnek megfelelő munkabér megfizetésében, azonban ezt a kérdést a munkáltatóval a megállapodásban nem rendezték. Végül megnézzük, hogy a végkielégítés meg nem fizetése esetén hová fordulhat a munkavállaló.

Mikor jár a végkielégítés?
Végkielégítés nem jár automatikusan a munkaviszony megszűnésekor

Megilleti a munkavállalót:

-    a munkáltató felmondása esetén (a munkáltató működésével összefüggő okból vagy a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességére tekintettel),
-    a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén,
-    ha a munkaviszony oly módon szűnik meg, hogy az új munkáltató nem tartozik az Mt. hatálya alá;
-    ha az azonnali hatályú felmondásának indoka a munkáltató lényeges kötelezettségszegése vagy a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartása (jogszerű munkavállalói azonnali hatályú felmondás esetén ugyanis úgy kell tekinteni, mintha a munkáltató szüntette volna meg a munkaviszonyt felmondással).

Mikor nem jár végkielégítés?
Azaz felmondás esetén sem mindig illeti meg a dolgozót, így, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége, nem jár részére a végkielégítés.

Mire találták ki a végkielégítést?
A végkielégítés rendeltetése ugyanis az, hogy a munkáltatónál hosszabb ideig munkaviszonyban álló munkavállalónak – a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – az újrakezdés elősegítéséhez anyagi ellátást biztosítson. A másik oldalról nézve az a célja, hogy a munkáltatót visszatartsa a meggondolatlan munkaviszony megszüntetéstől.

Mi a feltétele a végkielégítésre való jogosultságnak?
A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a munkáltatónál meghatározott ideig fennálljon.  

Az összeg attól függ attól, hogy mennyi ideje dolgozunk a cégnél
Mértéke az adott munkáltatónál eltöltött munkaviszony hosszával arányosan növekszik. A védett korú, azaz a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül álló munkavállaló emelt összegű végkielégítésben részesül.

munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartama	végkielégítés mértéke	védett korban lévő munkavállaló esetén
legalább 3 év	1 havi távolléti díj	további 1 havi távolléti díj (összesen tehát 2)
legalább 5 év	2 havi távolléti díj	további 1 havi távolléti díj (összesen tehát 3)
legalább 10 év	3 havi távolléti díj	további 2 havi távolléti díj (összesen tehát 5)
legalább 15 év	4 havi távolléti díj	további 2 havi távolléti díj (összesen tehát 6)
legalább 20 év	5 havi távolléti díj	további 3 havi távolléti díj (összesen tehát 8)
legalább 25 év	6 havi távolléti díj	további 3 havi távolléti díj (összesen tehát 9)

A nyugdíjasoknak nem jár végkielégítés
Ha a munkavállaló a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül (az Mt. 294.§ (1) bek. g) pontja alapján), nem jár részére végkielégítés.

A szülési szabadság és gyermekápolás ideje számít
A végkielégítésre jogosító időtartam szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg (pl. mert fizetés nélküli szabadságon volt). Kivétel a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, továbbá a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama.

Ezt a hibát semmiképpen ne kövesd el!
Gyakran előfordul, hogy a felek közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyt, és abban nem rendelkeznek végkielégítésnek megfelelő munkabér megfizetéséről. A munkavállaló csak később jön rá, hogy a munkáltatónál eltöltött 22 éve nem lett honorálva, miközben ő abban a tudatban volt, hogy a közös megegyezés elfogadása esetén is jogosult lesz az 5 havi végkielégítésre. Amennyiben a megállapodásban nem rendezték a felek ezt a kérdést, a munkavállalót nem illeti meg az 5 havi távolléti díj. Ilyen esetben a munkavállaló a közös megegyezést támadhatja meg, azonban azt, hogy annak aláírásakor pl. a munkáltató megtévesztette, a dolgozónak kell bizonyítania (ez pedig rendkívül nehézkes). Ezért rendkívül fontos a körültekintő tájékozódás még a megállapodása aláírása előtt.
 
Nincs törvényi akadálya annak, hogy kollektív szerződés, vagy a felek megállapodása végkielégítés fizetését írja elő a munkavállaló részére olyan esetekben, melyekre törvény egyébként nem írja elő annak fizetését. Munkaszerződés a végkielégítés szabályaitól a munkavállaló javára, kollektív szerződés a javára és hátrányára is eltérhet.

Fotó: Freedigitalphotos.net
Szerző: dr. Hajdu-Dudás Mária

TGYÁS, GYED, GYES, KALKULÁTOR >>