2015. január 1-jétől újabb szabály biztosítja a 3 vagy több gyermeket nevelő munkavállalók védelmét, bekerült az apaszabadság a Kjt-be, stb. A változások kedvezőek ugyan, azonban a munkavállalók alárendelt pozíciója nem változott. 2015. január 1-jétől a Munka törvénykönyve néhány ponton módosult, így többek között a szabadságra való jogosultság szempontjából a keresőképtelenség teljes tartama munkában töltött időnek minősül, újabb szabály biztosítja a vezetők, illetve a három vagy több gyermeket nevelő munkavállalók védelmét. A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénybe bekerült az apaszabadság. A változások kedvezőek ugyan, azonban a munkavállalók alárendelt pozíciója nem változott.

A keresőképtelenség idejére is jár szabadság
A korábban hatályos szabályok szerint a 30 napot meghaladó keresőképtelenség tartamára nem járt szabadság, azaz a hosszabb tartamú keresőképtelenség arányosan csökkentette a munkavállaló szabadságát. A módosítás szerint ezentúl a keresőképtelenség teljes időtartama szabadságra jogosítja a dolgozót, függetlenül attól, hogy az meddig tart.

Részmunkaidő a gyermek ötéves koráig az Mt. és a Kjt. szerint
A december 31. napjáig hatályos szabályok szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. A módosítás ezt azzal egészíti ki, hogy a munkáltatót ezentúl ez a kötelezettség a három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig terheli.

Ehhez hasonlóan a Kjt. is módosult: a teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti 20 órás részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe a gyermek gondozása céljából. A kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a közalkalmazottat a kérelem szerinti időpontig, de legfeljebb a gyermek 3 éves koráig, három vagy több gyermeket nevelő közalkalmazott esetén a gyermek 5 éves koráig köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.

A törvény alkalmazásában három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló: aki, a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel
- családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy
- gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.

Apaszabadság megjelenése a Kjt-ben
Eszerint az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

Pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről
A 350/2014. (XII.29.) Kormányrendelet szerint az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatók munkavállalói részére a pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre. A munkavállaló a pótszabadság igényléséhez a munkáltatójának bemutatja a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a  halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, és írásban nyilatkozik arról, hogy a  szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apa szülői felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti, vagy nem szüntette meg.

Az igénybevételi jogosultságot ellenőrizhető módon, írásban dokumentálni kell. Ennek során a munkáltató jogosult a (3) bekezdés szerint bemutatott okiratokról másolatot készíteni. A  munkáltató a  pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza az  igénybe vevő nevét, a  ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a  távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a  számított közterheket.

Ha a munkavállaló a pótszabadságra jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a pótszabadságot részben vagy egészben még nem vette igénybe. Erről – és részleges igénybevétel esetén a már kivett napok számáról – az előző munkáltató a munkavállaló kérésére három munkanapon belül köteles igazolást kiadni.
A munkáltatónak az apát megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítése iránti kérelmet a Magyar Államkincstárnak az igénylő székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez kell benyújtania. Az Igazgatóság a kérelem elbírálásától függően folyósítja a kérelem szerinti költségeket.

Vezető munkajogi védelme
A vezető ezentúl felmondási tilalom alatt áll a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt.

2015-től a minimálbér összege: 105 000 Ft
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazása esetén 105 000 forint – ld. korábbi írásunkat: 2015-től 105 000 Forint a minimálbér>>, hetibér alkalmazása esetén 24 160 forint, napibér alkalmazása esetén 4830 forint, órabér alkalmazása esetén 604 forint.
A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazása esetén 122 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 28 080 forint, napibér alkalmazása esetén 5620 forint, órabér alkalmazása esetén 702 forint.

Szerző: dr. Hajdu-Dudás Mária