Munkabérből történő levonás – Milyen tartozást és hogyan lehet a munkabérből levonni?

Ez a cikk 3097 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkavállaló munkabéréből levonni kizárólag a törvényben meghatározott esetekben van lehetőség még akkor is, ha a munkáltatónak egyéb jogcímen követelése áll fenn a munkavállalóval szemben. A levonásmentes munkabérrész célja a munkavállaló megélhetésének biztosítása, ezért ez a munkabérhányad még a munkavállaló hozzájárulása esetén sem érinthető – összegzi a munkabérből történő levonás szabályait dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász.

Munkabér-e a végkielégítés, jutalom, bónusz?
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szerint a munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. Ez alapján tehát munkabérnek minősül minden olyan kifizetés, melyet a munkavállaló a munkaviszonya alapján kap a munkáltatótól, így a végkielégítés, jutalom vagy a bónusz is.
Munkabérből történő levonás – mikor kerülhet rá sor?

1. jogszabály vagy
2. a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján,
3. a munkavállaló hozzájárulása esetén a levonásmentes munkabérrészig,
4. amennyiben a munkáltató követelése előlegnyújtásból ered.

A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni melynek olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.

Előleg, gyermektartási díj – a munkavállaló közvetlenül levonhatja a munkabérből
A jogszabály alapján történő kötelező levonás szabályait az adó- és tb jogszabályok tartalmazzák (ezek az ún. közkötelezettségek), és az Mt. is tartalmaz ilyen felhatalmazást, mely szerint a munkáltató közvetlenül levonhatja a munkabérből a munkavállaló részére nyújtott előleget.
A végrehajtható határozatok bírósági vagy hatósági határozatok lehetnek (pl. gyermektartásdíj, közigazgatási határozat). A munkáltató köteles a munkavállaló munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és - a letiltásban foglalt felhívás szerint - kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára. A munkáltató kötelessége, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon
- értesítse az adóst a letiltásról,
- intézkedjék, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a végrehajtói letéti vagy más számlára,
- értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsátó szervet.

Mikor függesztheti fel főnökünk a letiltott összeg kifizetését?
A munkáltató jogosult a letiltott összeg kifizetését felfüggeszteni addig, amíg annak összege - az időszakonként esedékessé váló összegek összeadódásával - a négyszáz forintot el nem éri, de legfeljebb hat hónapig. A munkáltató a fizetés felfüggesztéséről a végrehajtót a letiltás kézbesítését követő 8 napon belül, a más kifizetésre jogosultat legkésőbb a fizetéssel egyidejűleg tájékoztatja.

Mi történik akkor, ha nem lehet a követelés összegét levonni a munkabérünkből?
Ha a munkabérből a rendszeresen, időszakonként visszatérő részletekben levonandó követelést valamelyik hónap folyamán részben vagy egyáltalán nem lehetett levonni, az elmaradt részleteket le kell vonni, mihelyt lehetséges.

Mi történik, ha a munkahelyünk nem utalja a követelés összegét?
A végrehajtó a munkáltatónál a helyszínen is ellenőrizheti, hogy a munkabérre vezetett végrehajtás szabályait a munkáltató megtartja-e. Amennyiben a munkáltató elmulasztja a levonási kötelezettségét, a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel (azaz tőle is követelhető az összeg) a végrehajtást kérővel szemben, és bírsággal is sújtható. A munkáltató levonásra köteles dolgozója pedig önálló készfizető kezesi felelősséggel tartozik, ha kötelezettségét szándékosan szegte meg és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani.

Munkaviszony megszűnésekor igazolást kapunk, hogy van-e tartozásunk
A munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani („adatlap a tartási kötelezettségekről” elnevezésű nyomtatványt), amelyen feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Az igazolást abban az esetben is ki kell állítani, ha a munkavállalónak nincs tartozása.

Új munkahelyünkön vizsgálják, hogy van-e tartozásunk
A munkáltató köteles a korábbi munkáltató által kiállított fenti igazolást bekérni az újonnan alkalmazott dolgozójától, aki köteles ezt a munkába állása előtt részére átadni. Az igazolás átadásának hiánya nem akadálya a munkaviszony létesítésének, azonban a munkáltató kezesi felelőssége ebben az esetben is fennáll a levonni elmulasztott összeg erejéig. Éppen ezért, amennyiben a munkavállaló kifejezett kérés ellenére sem adja át a tartozásigazolást, mindenképpen javasolt e tény írásban történő rögzítése.

Nettó munkabérünk legfeljebb 33%-át lehet levonni – kivételes esetben 50%-át
A levonás teljesítése során a munkabér nettó összegéből kell kiindulni: annak legfeljebb a 33%-át lehet levonni. E főszabály alóli kivételként a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

- tartásdíj,
- az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,
- jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.
- több letiltás esetén.

Hogyan lehet levonni tartozást az öregségi nyugdíjból?
Az Mt. 294.§ (1) bekezdés j) pontja alapján levonásmentes munkabérrész: a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész. Ezzel összhangban a végrehajtási törvény szerinti garanciális szabály, hogy mentes a végrehajtás alól az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének (2008.január 01. napja óta változatlanul 28.500,- Ft) megfelelő rész.

Mi a levonás sorrendje, ha több tartozásunk is van?
Ezzel szemben korlátozás nélkül végrehajtható a közkötelezettségek levonása után fennmaradó nettó munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét. Ha több jogcímen is letiltást kell foganatosítani, akkor a végrehajtási törvény által meghatározott sorrendet kell követni (gyermektartásdíj, jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj, munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság, stb.).

A munkavállaló hozzájárulása szintén megalapozza a jogszerű levonást azzal, hogy a beleegyezés csak a levonásmentes munkabérrész fölötti munkabérre érvényes. Ettől szigorúan tilos eltérni.

Rákényszeríthet-e bennünket a munahely arra, hogy kötelezően fizessük a szakszervezeti tagdíjat?
A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvény szerint a munkáltató köteles a munkavállalók munkabéréből a szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat a munkavállaló írásbeli kérelmére levonni, és a munkavállaló által megjelölt érdekképviselet javára a kérelemben meghatározott összeget átutalni. Az Mt. 272.§ (9) bekezdés értelmében a munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.

Levonható-e a munkabérből a munkaerő kiközvetítési/ toborzási díj?
A munkabér védelme érdekében az Mt. tiltja az olyan bérlevonást, mely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő személy javára szolgál annak fejében, hogy a munkavállalóval munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa.

Előlegnyújtásból eredő követelés
Az előlegnyújtásból eredő követeléssel összefüggésben az Mt. alapján nem csak a munkáltatói munkabér előleg esetén van helye levonásnak, hanem az Mt. 95. § (4) bekezdésében rögzített (a munkaviszony munkaidő keret lejárta előtti megszüntetése esetén való eljárás során végzett munkálat.

Szerző: dr. Hajdu-Dudás Mária
Fotó: FreeDigitalPhotos