Munkaszüneti napok 2017: idén 2 nappal kevesebbet kell majd dolgoznunk? A nagypéntek mellett egy másik egyházi ünnep is felmerült

Ez a cikk 2483 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nagypénteki munkaszüneti nap bevezetéséről szóló vitával, majd napirend utáni felszólalásokkal ért véget 2017. február 20-a, hétfőn az Országgyűlés idei első ülésnapja.
 

Vita nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításáról

Tizenegyre nőhet a munkaszüneti napok száma (Balogh Zoltán)
Az értékek és az érdekek találkozásának nevezte nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki az előterjesztés hétfői, parlamenti ismertetésekor elmondta: a változtatás elfogadása esetén már idén tizenegyre nőhet a munkaszüneti napok száma.
A politikus, aki a javaslat egyik fideszes előterjesztője, hangsúlyozta: a húsvét előtti péntek szabadon töltése világnézettől függetlenül mindenki számára nyereség.

MUNKASZÜNETI NAPOK, ISKOLAI SZÜNETEK, HOSSZÚ HÉTVÉGÉK, LEDOLGOZÓS SZOMBATOK 2016/2017-ES TANÉVBEN »»

Fontos lépés lenne az ország, a nemzet keresztény önazonosságának helyreállításában, és nemcsak a családok életminőségét, de a munkaerő képességét is javítja, növelve a regenerálódás lehetőségét - tette hozzá.
Balog Zoltán szólt az intézkedés várható pozitív hatásáról a turizmusra, és úgy ítélte meg: az elmúlt években a gazdaság növekedése érdekében tett kormányzati intézkedések pozitív hatásai többet nyomnak a latba a gazdaság szempontjából, mint egy fizetett szabadnap elrendelése.

A családok több időt tudnának egymással tölteni (Soltész Miklós)
Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kereszténység a legerősebb vallás Magyarországon, ezért is érdemes munkaszüneti nappá nyilvánítani nagypénteket. A kabinet képviselője hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez az új munkaszüneti nap nemcsak a hívők számára lehet fontos, hanem minden családnak, amelyek tagjai így még több időt tudnak együtt tölteni.

Az államtitkár a javaslat mellett érvelve kiemelte, hogy a változtatásnak megvan a gazdasági alapja is, úgy fogalmazott, a gazdasági növekedést megteremtő emberek megérdemlik az új munkaszüneti napot.
Soltész Miklós emellett szólt arról is, hogy nagypéntek számos környező országban, összesen pedig több mint egy tucat európai országban már most is munkaszüneti nap.

A magyar családok érdekeit szolgálja a nagypéntek munkaszüneti nappá tétele (FIDESZ)
A Fidesz padsoraiból elsőként Mátrai Márta biztosította támogatásáról az előterjesztőket. Elmondta, a húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, amelynek kiemelt napja a nagypéntek, a megváltás szimbóluma, amikor a hívő ember kötöttségek nélkül magába merülhet. A kormánypárti politikus szerint a kabinet javaslata azért is helyes, mert a jó és kiegyensúlyozott élet ígéretét nemcsak gazdasági területen, hanem lelki, szellemi eszközökkel is támogatnia kell.
A KDNP padsoraiból Szászfalvi László biztosította támogatásáról a javaslat előterjesztőit. Kiemelte, az indítvány elsősorban a vallásszabadság kiteljesülését segíti, emellett a magyar családok érdekeit is szolgálja, továbbá erősítheti a belföldi turizmust is.

December 24-e is legyen munkaszüneti nap - MSZP, JOBBIK, LMP
Az ellenzéki padsorokból a szocialista Gúr Nándor jelezte, támogatják a javaslatot, ugyanakkor problémásnak látják, hogy a parlament "Orbán Viktor kinyilatkoztatása után", a munkavállalók megkérdezése nélkül készül döntést hozni. Az MSZP szerint ugyanis az embereket kellene megkérdezni, hogy mikor szeretnének új munkaszüneti napot - fejtette ki, hozzátéve, a többség nagy valószínűséggel azt támogatná, ha december 24-én nem kellene dolgozni.

Mirkóczki Ádám kijelentette, a Jobbik egyetért a javaslattal, ezért megszavazzák majd azt. Az ellenzéki politikus ugyanakkor arra kérte a kormányt, gondolkodjanak el azon, hogy december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása sokkal kisebb gazdasági károkozás mellett szintén megvalósítható.

Az LMP-s Ikotity István szintén úgy vélekedett, hogy egy új munkaszüneti nap bevezetését a társadalmi igények felmérésének kellene megelőznie, abból pedig szerinte várhatóan az derülne ki, hogy szerencsésebb lenne december 24-én lehetővé tenni a dolgozók otthonmaradását.

Hamarosan december 24-ről indulhat vita
Soltész Miklós a vezérszónoki kört követően a vitában elmondta, társadalmi igény is egyben a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása, mert az emberek több mint 90 százaléka mondja azt, hogy van istenhite. Hozzátette: nem gazdasági kérdésről van szó, és nincs is értelme ilyen síkon beszélgetni a kérdésről.

Burány Sándor (MSZP) szerint nem ördögtől való, hogy az egyházi ünnepekhez kapcsolódó társadalmi szokásokat figyelembe veszik, mert olyan törvényeket kell hozni, amelyeket ezeket a hagyományokat is figyelembe veszik. A parlamentnek a közjót kell szolgálnia - tette hozzá.
Gúr Nándor (MSZP) felszólalásában a háttérszámításokat hiányolta, és többször is kérte, hogy december 24-ét is nyilvánítsák munkaszüneti nappá.
Balog Zoltán a vitában elhangzottakra reagálva azt kérte, hogy ne állítsák a képviselők szembe december 24-ét és nagypénteket, inkább örüljenek annak, hogy most adnak egy munkaszüneti napot. Emellett nem zárta ki azt, hogy megvitassák december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítását is.

Forrás: MTI 2017. február 20., hétfő 21:52
Fotó: Pixabay