Anyakönyveztetési eljárás

Ez a cikk 4896 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Felkerestük Raátz Juditot, az MTA munkatársát, hogy megkérdezzük az anyakönyveztetés legfontosabb szabályairól.

- Mi alapján van meghatározva, hogy melyek az anyakönyvezhető nevek?
- Az anyakönyvezhető nevek a társadalmi igényeknek megfelelően folyamatosan bővülnek 2004 óta. Addig csak azok a nevek voltak anyakönyvezhetőek, amelyek a Ladó János- Bíró Ágnes 1998. Magyar utónévkönyv c. kiadásban voltak megtalálhatóak. Ebben a kötetben is 2606 név volt. De ma már több mint 3000 névből választhatnak a szülők. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének honlapján lévő anyakönyvezhető nevek listája negyedévente frissül. Az addig eltelt időszak engedélyezett nevei kerülnek föl a listára. Ezek olyan nevek, amelyeket a szülők kérnek gyermekeiknek. Arról, hogy a név bejegyezhető-e az Intézetben működő utónévbizottság tagjai döntenek.


- Mit kell tennie a leendő szülőnek, ha olyan nevet választ, ami alapértelmezettként nem anyakönyvezhető?
- Ha egy szülő olyan nevet szeretne adni gyermekének, amely nem található meg a bejegyezhető nevek listájában, akkor az anyakönyvvezetőn keresztül vagy közvetlenül az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Anyakönyvi Osztályának (1055 Bp. Kossuth Lajos tér 4.) írt levélben kérheti a név bejegyzését. A hivatalból a kérvényeket elküldik az MTA Nyelvtudományi Intézetéhez, ahol az intézet munkatársai szakvéleményt adnak a bejegyezni kívánt névről. Ha a kutatók javasolják a név bejegyzését, akkor adható a választott név. Ha valami miatt nem tartják megfelelőnek, akkor a szülőknek új nevet kell választaniuk, vagy a bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért. 2004 óta a nemzetiségiek is csak az érintett országos kisebbségi önkormányzatok által összeállított és megjelentetett nemzetiségi utónévjegyzékből választhatnak nevet.
Amennyiben a saját névjegyzékében valaki nem talál gyermeke számára megfelelő nevet, akkor neki is külön állásfoglalást kell az általa vágyott név létjogosultságáról kérnie a kisebbségi önkormányzatától.


- Hogyan zajlik az engedélyeztetési eljárás és mennyi időt vesz igénybe?
- Ha valaki olyan nevet szeretne születendő gyermekének adni, amely nem szerepel az Intézet névlistájában, akkor azt hivatalosan kell kérvényeznie a lakóhelye vagy a születési hely szerinti illetékes anyakönyvi hivatalban, vagy közvetlenül az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Anyakönyvi Osztályára Piros Zsuzsanna osztályvezetőnek (1055 Bp. Kossuth Lajos tér 4.) címzett levélben. A név bejegyezhetőségéről ők kérnek az Intézettől hivatalos szakvéleményt.
Az idő kb. 1 hónap. Ezért érdemes idoben elkezdeni, nem a gyerek megszületéskor.

- Vannak-e olyan nevek, amelyek biztosan nem kapnak engedélyt?
- Az alapelvek alapján ez egyértelmű: pl. az olyan, amiből nem derül ki, hogy női vagy férfinév. Amely jelentése negatívan befolyásolhatja a gyerek személyiségfejlődését. Amely létezéséről nincsenek hiteles bizonyítékaink. Ilyenek a vélt ősi magyar nevek.
Amely helyesírása nem felel meg a magyar helyesírás szabályainak.


- Mikor kell az anyukának eldöntenie a baba nevét?
Legkésőbb a gyerek születése után egy hónappal.


- Hogyan anyakönyvezik az otthon született babákat?
- A lakóhely szerinti illetékes anyakönyvi hivatalban.


- Változtatható-e később a gyermek neve és milyen feltételekkel?
- Igen, van rá mód. De ez már névváltoztatásnak számít. Ezt a lakóhely szerinti anyakönyvi hivatalban kell kérvényezni. Ők küldik tovább az IRM-hez. Egy kérőlapot kell kitölteni. Itt indokolni kell a névváltoztatás okát. Az eljárás jelenleg 10000 Ft.



UTÓNÉV KERESŐ >> programunkban több ezer név közül válogathattok és a legnépszerubb neveknél még statisztikai adatokat is találtok arra vonatkozólag, hogy mennyien adták az adott nevet az utóbbi években gyermeküknek.


Hogy a kiválasztott név anyakönyvezhető-e, leellenőrizhetitek a www.nytud.hu/oszt/nyelvmuvelo/utonevek/index.html >> oldalon.