A devizahiteleknél a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján a hiteladós által havonta fizetendő törlesztő részlet összege nem haladhatja meg a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatti utolsó törlesztési kötelezettség összegének 15 százalékát - az erről szóló kormányrendelet a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg.

A hitelkeret-szerződés futamideje
    A rendeletből kiderül, hogy a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamideje legfeljebb 30 évvel haladhatja meg a devizakölcsön eredeti futamidejét, de legfeljebb a hiteladós 75. életévének betöltéséig terjedhet.

A kérelem benyújtásának feltételei
    A hiteladós ugyanakkor a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának záró időpontját megelőző 60. napig írásban kérheti a pénzügyi intézménytől, hogy az általa a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján havonta fizetendő törlesztő részlet összege meghaladja a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatti utolsó törlesztési kötelezettség összegének 15 százalékát - olvasható a rendeletben. A hiteladós a kérelemben meghatározza a havonta fizetendő törlesztőrészlet összegét.

A bank kötelezettségei
    A banknak az adós írásbeli kérelmében megjelölt maximum havi törlesztőrészlet összegének és a törlesztés maximális hosszának figyelembevételével állapítja meg a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamidejét és a havonta esedékes törlesztő részlet összegét. A rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjától számított 15 napon belül írásban értesítenie kell a hiteladóst a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamidejéről és az első kamatperiódusra érvényes havi törlesztő részlet forint összegéről.
 
 A pénzügyi intézmények a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamidejét és a havonta esedékessé váló törlesztőrészlet összegét az e rendeletben meghatározott szabályok alkalmazásával, a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjában fennálló tartozás figyelembevételével egyoldalúan jogosultak meghatározni.
A rendelet a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba.


Közjegyzői díjszabás-rendelet módosítása
Ugyancsak hétfőn jelent Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter rendelete a közjegyzői díjszabásról szóló 1991-és rendelet módosításáról.

 E szerint a rendelet kiegészül egy olyan passzussal, amely kimondja: a hitelező pénzügyi intézmény köteles megfizetni a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés és devizakölcsön-szerződés módosítás, valamint az azok alapján tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalásáért járó közjegyzői munkadíjat és költségtérítést.


287.000 családnak van devizahitele
A kormányzati kommunikációs államtitkárság tájékoztatása szerint 576 ezer háztartásnak van lakáscélú jelzáloghitele, és minden ötödik magyart érinti a lakáshitelezés. Az érintett háztartások közel felének, 287 ezer családnak deviza-, 289 ezer családnak pedig forintalapú lakáshitele van.
2003 óta gyűrűzik az eladósodottság
A devizahitelesek helyzetéről szóló jelentés szerint a lakosság eladósodottsága 2003 óta "gyűrűzik", az akkori Medgyessy-kormány ugyanis megszüntette a korábbi, 1998 és 2002 között működtetett, kedvezményes állami támogatású otthonteremtési hiteleket.

    "A szocialista kormány korlátozta, majd megszüntette az adókedvezményt, szűkítette a hitelplafont, csökkentette a kamattámogatást, vagyis gyakorlatilag eltörölte a lakáshitelezési kedvezményeket azzal az indokkal, hogy az otthonteremtők sokba kerülnek az államnak" - olvasható a jelentésben, amely szerint a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány különösebb korlátozások és gondos "használati útmutató" nélkül szabad utat adott a devizahiteleknek, amelyek "sok tízezer embert csaltak lépre, ezrek dőltek be a banki szirénhangoknak".
    A szocialista kormányok alatt 140-szeresére nőtt a lakásvásárlásra devizahitelt felvevők száma: több mint 2800 milliárd forint értékű devizaalapú lakáshitelt "nyög" a lakosság, míg 2003-ban ez a szám 20 milliárd volt - teszik hozzá.
   
A legtöbb eladósodott kisgyermeke(ke)t nevelő család
A közölt adatok szerint a lakáshitelesek több mint kétharmada, 68 százaléka nevel gyermeket, közülük is a kétgyermekesek vannak a legtöbben (172 ezer család), fele arányban devizahitelesek, akiknek 23 százaléka fizetési nehézséggel küzd. Három vagy több gyermeket 67 ezer család nevel, ők is fele arányban szintén devizahitelesek, akiknek 28 százaléka küzd fizetési nehézséggel.

Minden jövedelemszintű ember érintett a problémában
    Az érintett háztartások jövedelmi helyzete változatos, a legalacsonyabb jövedelmi szinttől a legmagasabbig minden típusú háztartásban közel azonos arányban előfordul mind a deviza-, mind a forintalapú jelzáloghitel. Legnehezebb helyzetben az a 72 ezer háztartás van, amelyek esetében minden családtag munkanélküli vagy inaktív - közölték.

Jelzáloghiteles családok
    A jelzáloggal terhelt ingatlanokat tekintve arról tájékoztattak, hogy az átlagos lakásnagyság 85 négyzetméter, az egy emberre jutó átlagos alapterület pedig 26 négyzetméter. A hitelfelvevők kétharmada, 385 ezer család 50-100 négyzetméter közötti lakásban él.
   

Vidéken még rosszabb a helyzet
A vidéki háztartások valamivel nagyobb arányban adósodtak el, mint a fővárosiak, de a fizetési nehézséget nézve a vidékiek és a budapestiek ugyanolyan arányban nehéz helyzetben vannak. Budapesten körülbelül 7 ezer, vidéken 54 ezer devizahiteles család küzd törlesztési gondokkal - emelték ki.

Vannak, akik egyáltalán nem tudnak törleszteni
    Rámutattak arra is, hogy az elmúlt évek során egyre nőtt a fizetési nehézséggel küzdők száma: idén az összes érintett háztartás 16 százalékában előfordult, hogy a megelőző 12 hónapban késve vagy egyáltalán nem tudott törleszteni. A devizahitelt felvevőknél fokozott ez a probléma: több mint egyötödük fizetési nehézségekkel küzd, míg a forintalapú hitelt felvevőknél ez az arány 11 százalék.


Forrás: mti